IV. B. 443. Békés vármegye tiszti főorvosának iratai 1895–1950

A megye főorvosa a törvényhatóság területén a közegészségügy felelőse volt. Feladatkörét az 1870. évi 42. tc. alapján kidolgozott 1872. évi vármegyei szervezési szabályrendelet részletesen szabályozta. Az 1891-ben kiadott megyei szervezési szabályrendelet az 1876. évi 14. tc. 154., 156. és 162. paragrafusaira és az ezek végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletekre hivatkozott a tiszti főorvos munkakörének meghatározásánál. Az 1886. évi 21. tc. 67. paragrafusa a vármegye központi tisztviselői közé sorolta, akit a főispán a 80. paragrafus értelmében, a törvényhatóság egészségügyi bizottságának véleményét figyelembe véve élethossziglan nevezett ki. A megyei tiszti főorvos az alispán (mint másodfokú közegészségügyi hatóság) szakközege volt. Az 1936. évi 9. tc. kivonta az alispán fennhatósága alól a szakszolgálatot. A törvény szerint a kinevezés és a felügyelet a belügyminiszter jogköre lett. 1945-ben a 90. M.E. számú rendelet értelmében a tiszti szolgálat a Népjóléti Minisztérium főhatósága alá került. A tiszti főorvos az 1946. évi 1960. M.E. számú rendelet alapján a közegészségügyi bizottság rendes tagja, a szociálpolitikai bizottságnak pedig az 1945. évi 6300. M.E. számú rendelet utasítása szerint rendkívüli tanácskozási joggal rendelkező tagja volt. 1948-tól a népjóléti bizottság tagjaként tevékenykedett (1948. évi 3300. és 9140. számú rendelet).

A tiszti főorvos hatásköre kiterjedt a törvényhatóság egész területére. Köteles volt évente kétszer (tavasszal és ősszel) a megye minden települését felkeresni és tapasztalatairól a főispánnak jelentést tenni. A közigazgatási bizottságnak havonkénti beszámolóval tartozott. Feladatai közé tartozott a kórházak, gyógyintézetek és gyógyszertárak vizsgálata. A népmozgalmi és az egészségügyi viszonyokról adatokat regisztrált, és beterjesztette az alispánnak a himlőoltási kimutatásokkal együtt. Járványok esetén megtette a szükséges intézkedéseket. Szakügyekben utasításokat adott ki a járási orvosoknak.

A tanácsrendszer megalakulásával a tiszti főorvosi elnevezést megyei főorvosira változtatták. A megyei főorvos a tanács egészségügyi és népjóléti osztálya keretében irányította az egészségügyi ellátást. A tiszti főorvos tennivalóinak átvételét a tanács által az 1950. évi 196. minisztertanácsi rendelet első paragrafusa írta elő.

Az iratanyag rendkívül hiányos. Jelentős forrásértéke a gyógyszerészekre és gyógyszertárakra vonatkozó iratoknak, valamint a havi egészségügyi jelentéseknek van, amelyek összefoglaló adatokat tartalmaznak a megye közegészségügyi viszonyairól. Az iratok között védőnőkkel és bábákkal kapcsolatos személyi ügyek dokumentumai is találhatók. A fond anyaga segédkönyvek hiányában az iratok darabonkénti átnézésével kutatható.

4 doboz, 2 kötet = 0,60 ifm