IV. B. 402. Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai 1872–1949
A megyei törvényhatóság működésének alapelveit az 1870. évi 42. tc. (A köztörvényhatóságok rendezéséről) állapította meg, amelynek 18. paragrafusa értelmében „a törvényhatóság egyetemét a bizottság képviseli, s amennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatósága nevében a bizottság gyakorolja”. A bizottság működését fennállása során többször szabályozták, 1886-ban a 21. tc., 1929-ben a 30. tc. megalkotásával. 1945-ben a 14. és a 1030. ME számú rendelet alapján szervezték újjá. Megszüntetéséről a törvényhatóságot mint intézményt felszámoló 1949. évi alkotmány és az 1950. évi első tanácstörvény rendelkezett.
A törvényhatósági bizottság a megye legtöbb adót fizető polgáraiból (virilisek), választott tagokból, vezető tisztviselőkből (alispán, főszolgabírók, polgármesterek és más, a törvényben megnevezett tisztségviselőkből) állt. 1945-től a bizottság tagjait az egyes pártok delegálták.
A bizottság jogkörét és feladatait a fent említett törvények figyelembe vételével alkotott vármegyei szabályrendelet írta elő. A bizottság részben közgyűlés, részben bizottság és választmány formában működött. A közgyűléseken a főispán elnökletével a bizottság hatáskörébe utalt ügyekben döntöttek, és erről jegyzőkönyvet vezettek. Minden jelentősebb városi és községi ügyben a bizottság jóváhagyására volt szükség. A megye és a városok vezető tisztviselőit is a közgyűlés választotta meg.
A soron lévő feladatok operatív intézésére a közgyűlés bizottságokat választott (vasúti, épület és fogház, székházbővítési, kórházi, közegészségügyi, közművelődési), amelyek munkájukról időről időre számot adtak a törvényhatóság közgyűlése előtt.
A fond iratanyaga 12 állagra tagolódik. Az a) állagban találhatók a Békés megye történetének legértékesebb forrásai közé tartozó közgyűlési jegyzőkönyvek. A jegyzőkönyvekben történő tájékozódást (hiányoznak: 1894., 1916., 1919., 1925., 1933., 1938., 1939., 1942., 1943., 1944. évek jegyzőkönyvei) a kötetek végén található betűrendes mutatók, valamint az 1891–1896. és az 1898. évekhez készült mutatókönyvek segítik. A segédletek feltüntetik a közgyűlési határozatok számát és a hozzájuk tartozó ügyiratok iktatószámát.
A b) állagban a közgyűlési iratok vannak elhelyezve az 1872–1897. évkörből. 1898-tól az iratok az alispáni fondban találhatók. Így a jegyzőkönyvekben a közgyűlési sorszámok mellett az alispáni iktatószámokat tüntették fel.
A c–l) állagok a törvényhatósági bizottság által kiküldött, de nem állandó jelleggel működő bizottságok iratait őrzik.
| a) Közgyűlési jegyzőkönyvek | 1872–1949 |
| 94 kötet = 6,07 ifm | |
| 1–91. kötet Jegyzőkönyvek | 1872–1949 |
| 92– 94. kötet Mutatókönyvek | 1891–1898 |
b) Közgyűlési iratok | 1872–1897 |
| 58 doboz = 6,96 ifm | |
| 1–57. doboz Iratok | 1872–1897 |
| 58. doboz Alispáni úton elintézett ügyek iratai | 1872–1879 |
c–l) Nem állandó jelleggel működő bizottságok iratai | 1886–1906 |
| 3 doboz = 0,32 ifm | |
| c) Vasúti bizottság iratai | 1899–1906 |
| d) Épület és fogház bizottság iratai | 1899 |
| e) Székházbővítési bizottság iratai | 1901 |
| f) Építkezési bizottság iratai | 1902 |
| g) Kórházi bizottság iratai | 1886–1905 |
| h) Közegészségügyi bizottság iratai | 1903–1906 |
| i) Közművelődési bizottság iratai | 1898–1899 |
| j) Földmívesiskolai bizottság iratai | 1899 |
| k) Törvényhatósági ipartanács jegyzőkönyvei | 1903 |
| l) Békés Vármegyei Közkórház építkezési bizottsága jegyzőkönyvei | 1899, 1906 |
Összesen: 61 doboz, 94 kötet = 13,39 ifm
