IV. B. 417. Az Orosházi járás főszolgabírájának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1881–1950 (1956)
A főszolgabíró és főjegyző hatáskörét és feladatait lásd a IV. B. 434. fond bevezetőjében.
Az Orosházi járáshoz 1872-ben a következő települések tartoztak: Orosháza község, Kiscsákó puszta, Nagyszénás puszta, Bánfalva község, Lajosszénás puszta, Csorvás község, Szabadszenttornya község, Pusztaszenttornya, Tótkomlós község. 1885-ben: Orosháza, Bánfalva, Csorvás, Pusztaföldvár, Sámson, Nagyszénás, Pusztaszenttornya, Szabadszenttornya, Tótkomlós községek, valamint Lajosszénás, Földvár, Szőllős éa Székegyháza puszták. Az 1948-as állapotok szerint: Orosháza város a járás székhelye, községei: Békéssámson, Csorvás, Gádoros, Gerendás, Nagyszénás, Pusztaföldvár és Tótkomlós.
Az iratanyag öt állagból áll. Az a) állagban találhatók az 1945–1950. évekből fennmaradt elnöki iratok, amelyek elsősorban a járás korabeli politikai életére vonatkozó értékes dokumentumokkal (járási apparátus ügybeosztása, jelentések a közigazgatás fokozottabb ellenőrzésével kapcsolatban, közigazgatási adatlapok a községekről, az első ötéves terv előkészítése, egyesületi ügyek, tagosítás, B-listázás, községi alkalmazottak törzskönyvi lapjai).
A b) állag a közigazgatási iratokat tartalmazza. A főjegyzői hatáskör csaknem teljesen megegyezett a főszolgabírók hagyományos tevékenységi körével. A központi rendelkezések, különféle jelentések, összeírások (adatszolgáltatások a városok, községek általános helyzetéről, egyesületekről, könyvtárakról, színházakról, üzemekről, egészségügyről, gyorssegélyakciókról) mellett a mindennapi élet különböző eseményeinek dokumentumai találhatók az iratanyagban. Számos dokumentum szól a politikai élet eseményeiről, a különböző pártokról, 1945-ben a népi bizottságok megalakulásáról, működéséről, a földosztás végrehajtásáról. Sok értékes információ van az ügyiratokban a termelőszövetkezeti csoportok szervezésével, a mezőgazdasági munkák helyzetével kapcsolatban. Külön sorozatot képeznek a költségvetési iratok, valamint 1936-tól az egyesületi, az építészeti és a katonai ügyek dokumentumai. Az iratanyagban történő tájékozódást iktató- és mutatókönyvek segítik.
A c) állagban az iparüggyel kapcsolatos dokumentumok nyertek elhelyezést. Az iparengedélyek, iparigazolványok mellett iparlajstromok, tanoncszerződések és bevont munkakönyvek kutathatók.
A d) állag kihágási iratai a főszolgabíró büntetőbírói hatáskörének gyakorlásáról adnak képet. Az e) állag vegyes nyilvántartásai között építési, egyesületi, katonaügyek, valamint költségvetések dokumentumai találhatók. Az iratanyagban történő kereséshez a b) állagban elhelyezett közigazgatás segédletek használhatók.
A főszolgabíró és a főjegyző korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B. 417. és XXI. 12.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása alapján került egyesítésre.
| a) Elnöki iratok | 1945–1950 |
| 2 doboz = 0,24 ifm | |
| 1–2. doboz Elnöki iratok | 1945–1950 |
b) Közigazgatási iratok | 1881–1950 |
| 150 doboz, 114 kötet = 21,42 ifm | |
| 1–131 doboz Közigazgatási iratok | 1917–1950 |
| 132–133. doboz Katonai ügyek | 1936–1940 |
| 134–135. doboz Egyesületi ügyek | 1936–1943 |
| 136–143. doboz Építési ügyek | 1936–1943 |
| 144–210. kötet Iktatókönyvek | 1881–1950 |
| 211–257. kötet Mutatókönyvek | 1883–1950 |
| 258. doboz Pusztaszentetornya felosztása | 1898–1902 |
| 259–264. doboz Költségvetési iratok | 1914–1944 |
c) Iparügyi iratok | 1920–1950 (1956) |
| 42 doboz, 5 kötet = 5,20 ifm | |
| 1–42. doboz Iparügyek, tanoncszerződések | 1920–1943 |
| 43–47. kötet Iparlajstromok | 1944–1956 |
d) Kihágási iratok | 1912–1944 |
| 5 doboz, 49 kötet = 1,60 ifm | |
| 1–5. doboz Iktatott iratok | 1918–1944 |
| 6–31. kötet Iktatókönyvek | 1912–1947 |
| 32–43. kötet Mutatókönyvek | 1916–1944 |
| 44–54. kötet Kihágási büntetőpénzek nyilvántartása | 1928–1939 |
Összesen: 199 doboz, 168 kötet = 28,46 ifm
