IV. B. 417. Az Orosházi járás főszolgabírájának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1881–1950 (1956)

A főszolgabíró és főjegyző hatáskörét és feladatait lásd a IV. B. 434. fond bevezetőjében.

Az Orosházi járáshoz 1872-ben a következő települések tartoztak: Orosháza község, Kiscsákó puszta, Nagyszénás puszta, Bánfalva község, Lajosszénás puszta, Csorvás község, Szabadszenttornya község, Pusztaszenttornya, Tótkomlós község. 1885-ben: Orosháza, Bánfalva, Csorvás, Pusztaföldvár, Sámson, Nagyszénás, Pusztaszenttornya, Szabadszenttornya, Tótkomlós községek, valamint Lajosszénás, Földvár, Szőllős éa Székegyháza puszták. Az 1948-as állapotok szerint: Orosháza város a járás székhelye, községei: Békéssámson, Csorvás, Gádoros, Gerendás, Nagyszénás, Pusztaföldvár és Tótkomlós.

Az iratanyag öt állagból áll. Az a) állagban találhatók az 1945–1950. évekből fennmaradt elnöki iratok, amelyek elsősorban a járás korabeli politikai életére vonatkozó értékes dokumentumokkal (járási apparátus ügybeosztása, jelentések a közigazgatás fokozottabb ellenőrzésével kapcsolatban, közigazgatási adatlapok a községekről, az első ötéves terv előkészítése, egyesületi ügyek, tagosítás, B-listázás, községi alkalmazottak törzskönyvi lapjai).

A b) állag a közigazgatási iratokat tartalmazza. A főjegyzői hatáskör csaknem teljesen megegyezett a főszolgabírók hagyományos tevékenységi körével. A központi rendelkezések, különféle jelentések, összeírások (adatszolgáltatások a városok, községek általános helyzetéről, egyesületekről, könyvtárakról, színházakról, üzemekről, egészségügyről, gyorssegélyakciókról) mellett a mindennapi élet különböző eseményeinek dokumentumai találhatók az iratanyagban. Számos dokumentum szól a politikai élet eseményeiről, a különböző pártokról, 1945-ben a népi bizottságok megalakulásáról, működéséről, a földosztás végrehajtásáról. Sok értékes információ van az ügyiratokban a termelőszövetkezeti csoportok szervezésével, a mezőgazdasági munkák helyzetével kapcsolatban. Külön sorozatot képeznek a költségvetési iratok, valamint 1936-tól az egyesületi, az építészeti és a katonai ügyek dokumentumai. Az iratanyagban történő tájékozódást iktató- és mutatókönyvek segítik.

A c) állagban az iparüggyel kapcsolatos dokumentumok nyertek elhelyezést. Az iparengedélyek, iparigazolványok mellett iparlajstromok, tanoncszerződések és bevont munkakönyvek kutathatók.

A d) állag kihágási iratai a főszolgabíró büntetőbírói hatáskörének gyakorlásáról adnak képet. Az e) állag vegyes nyilvántartásai között építési, egyesületi, katonaügyek, valamint költségvetések dokumentumai találhatók. Az iratanyagban történő kereséshez a b) állagban elhelyezett közigazgatás segédletek használhatók.

A főszolgabíró és a főjegyző korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B. 417. és XXI. 12.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása alapján került egyesítésre.

a) Elnöki iratok       1945–1950
    2 doboz = 0,24 ifm 
    1–2. doboz            Elnöki iratok       1945–1950

b) Közigazgatási iratok

       1881–1950
    150 doboz, 114 kötet = 21,42 ifm 
    1–131 doboz         Közigazgatási iratok       1917–1950
    132–133. doboz    Katonai ügyek       1936–1940
    134–135. doboz    Egyesületi ügyek       1936–1943
    136–143. doboz    Építési ügyek       1936–1943
    144–210. kötet      Iktatókönyvek       1881–1950
    211–257. kötet      Mutatókönyvek       1883–1950
    258. doboz            Pusztaszentetornya felosztása       1898–1902
    259–264. doboz    Költségvetési iratok       1914–1944

c) Iparügyi iratok

       1920–1950 (1956)
    42 doboz, 5 kötet = 5,20 ifm 
    1–42. doboz          Iparügyek, tanoncszerződések       1920–1943
    43–47. kötet          Iparlajstromok       1944–1956

d) Kihágási iratok

       1912–1944
    5 doboz, 49 kötet = 1,60 ifm 
    1–5. doboz            Iktatott iratok       1918–1944
    6–31. kötet            Iktatókönyvek       1912–1947
    32–43. kötet          Mutatókönyvek       1916–1944
    44–54. kötet          Kihágási büntetőpénzek nyilvántartása       1928–1939

 Összesen: 199 doboz, 168 kötet = 28,46 ifm