IV. B. 435. Az Eleki járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1922–1946

A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B. 434. fond bevezetőjében.

Az Eleki járás az egykori Arad vármegye trianoni békediktátumot követően Magyarországon maradt területét foglalta magába. Központja és egyben 1923-ig a csonka vármegye székhelye Elek nagyközség volt. Az Eleki járás 1946-ig állt fenn. A következő települések tartoztak hozzá: Almáskamarás, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagykamarás, Pusztaottlaka. 1946-ban Elek a Gyulai járáshoz, a többi település pedig az akkor Csanád megyei Mezőkovácsházi járáshoz került.

A fond iratanyaga hiányos, emellett egy része korábbi helytelen tárolás következtében gyakorlatilag használhatatlanná vált (összeragadt). Forrásérték szempontjából a közigazgatás területi változásait, pártviszonyokat, egyesületek működését dokumentáló iratok jelentősek.

Az irategyüttest területi illetékességből 1977-ben vette át a Csongrád Megyei Levéltártól a Békés Megyei Levéltár. A korábban két külön fondba sorolt főszolgabírói és főjegyzői iratokat (IV. B. 435. és XXI. 31.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása alapján összevontuk.

8 doboz, 7 kötet = 1,00 ifm

1–7. doboz      Iratok                             1943–1946

8–10. kötet      Iktatókönyvek               1944–1946

11. kötet          Mutatókönyv                  1946

12 doboz         Vegyes iratok               1922–1944