A hónap dokumentuma
Rovatunkban egy-egy, az MNL Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltárában őrzött érdekes illetve valamilyen szempontból aktuális vagy egyszerűen érdekes dokumentumot mutatunk be hónapról hónapra. A dokumentumok keletkezését, jelentőségét a kollégáink által írt kis tanulmányok világítják meg.
2024. decemberi dokumentumunk
A komáromi Feszty Árpád (korábban Csillag lakótelepi II. sz.) Általános Iskola építése
Komárom városában a hatvanas évektől kezdve egyre több lakás épült, melynek során új lakótelepek jöttek létre, viszont ekkor még csak a város központjában. A 70-es évek második felében azonban a déli városrész, és a régi vásártér is teljesen más arculatot öltött. Az ekkoriban felépült Csillag lakótelepi modern, 3-4 emeletes lakóházakba többszáz, elsősorban fiatal család költözött. Idővel egyre erőteljesebbé vált az a társadalmi igény, hogy a térségben óvoda és iskola épüljön.
2024. novemberi dokumentumaink
Egy ’56-os töredék mint előadói ív
2024. októberi dokumentumunk
Írta és összeállította: Kovács Péter levéltáros (MNL Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára Komáromi Fióklevéltára)
2024. szeptemberi dokumentumunk
2024. augusztusi dokumentumunk
2024. júliusi dokumentumunk
Falu végén kurta kocsma… Italmérés a prímási uradalom csémi csárdájában.
Az egykori csémi uradalom (ma Csém község) keleti szélén, a Komárom-Kisbér közötti út közvetlen közelében működött a XVIII. század végétől az a csárda, ami az uradalom lakóinak, az átutazóknak nyújtott szórakozást, kikapcsolódást és pihenést. Építésének ideje nem ismert, az azonban biztos, hogy az első katonai felmérés idején (1782) készült térképen már feltüntették, annak ellenére, hogy a mellette kialakuló Öregcsém puszta csak az 1800-as évek elején népesült be. Szabó Csaba levéltáros kollégánk írása.
2024. júniusi dokumentumunk
2024 májusi dokumentumunk
2024 februári dokumentumunk
2024. januári dokumentumunk
2023. decemberi dokumentumunk
Egy korszak vége: a lencsehegyi szénbánya
2023. novemberi dokumentumunk
2023. októberi dokumentumunk
A Hónap dokumentuma sorozatunk keretében Szántóffy Antal esztergomi kanonok, prépostnak az 1849. október 6-án kivégzett gróf Batthyány Lajos miniszterelnök titkos temetéséről szóló beszámolóját közöljük átiratban.
2023. szeptemberi dokumentumunk
A komáromi városháza és pénzügyigazgatóság épületének létesítése
2023. augusztusi dokumentumunk
2023. júliusi dokumentumunk
2023. májusi dokumentumunk
2023. áprilsi dokumentumunk
2023. márciusi dokumentumunk
„…költő volt, ő volt a költő…” Petőfi Sándor születése 150. évfordulójának ünneplése 1973-ban
Az 1973-as esztendő bővelkedett kerek évfordulókban. Ekkor ünnepelte a hazai könyvnyomtatás az 500. évfordulóját, az ország fővárosa, Budapest, létrejöttének centenáriumát ülte, az 1948-as államosításoknak pedig negyedszázados jubileumuk volt. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója szintén 1973-ra esett, mely kimondva-kimondatlanul az 50 évvel korábbi centenáriumra is válasz volt. Kládek László levéltáros (MNL KEVL) összeállítása
2023. februári dokumentumunk
„Petőfi koszorúi” és a „Hivatal”… Petőfi emlékének felidézése 1923-ban.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója okán Kládek László levéltáros (MNL KEVL) annak nézett utána, hogy száz évvel korábban milyen hivatalos, iskolai, egyesületi ünnepségeken emlékeztek meg a költőről.
2023. januári dokumentumunk
2022. decemberi dokumentumunk
„a' Hivatallyától meg fosztattván, úgy Hó pénz nyerésétül is” avagy egy esztergomi tanító kálváriája
2022. októberi dokumentumunk
Az évszázad tele? Avagy az 1987-es nagy havazás Komárom-Esztergom megyében
1987. januárjában példátlan hideg és havazás köszöntött Magyarországra. Január 10-én országszerte egy 36-48 órán keresztül tartó havazás vette kezdetét, mely 16-án is folytatódott. A hó mellett a -20 Celsius fokos fagyok és a viharos szél is jelen voltak, és helyenként 2 méteres hótorlaszok alakultak ki. Az országban az utak, főutak nagy része járhatatlanná vált, a Komárom-Székesfehérvár, illetve a Komárom-Győr-Hegyeshalom vonalon a vonatok 20-30 percet késtek. Ácson a fagy emberéletet követelt, egy férfi kihűlt. Az Ács-Komárom közötti 400-as főnyomóvezeték eltört, és a község vízellátását csak a helyi kutakból tudták megoldani.
2022. szeptemberi dokumentumunk
2022. augusztusi dokumentumunk
Szemcsippentős humor... Ludas Matyi Komárom megyében.
Kládek László levéltáros a Ludas Matyi című, egykori szatirikus hetilap Komárom megye településeire vonatkozó rajzaiból, írásaiból válogatott.
2022. júniusi dokumentumunk
Dobozy Mihály esete a történeti hitelességgel
2022. májusi dokumentumunk
2022. áprilisi dokumentumunk
2022. februári dokumentumunk
1969. szeptember elsején nyitotta meg kapuit a komáromi gyermekváros a rászoruló állami gondozott gyermekek számára. Szabó Csaba levéltáros a februári hónap dokumentumában a Komáromi Dobi István Gyermekváros 1969-1998 tartó időszakát eleveníti fel a komáromi fióklevéltárban őrzött folyóiratok és fényképek segítségével.
2022. januári dokumentumunk
2021. decemberi dokumentumunk
Adalékok Bajna történetéhez. A csimai kápolna leltára 1793-ból
Bajna a 18. században Esztergom megye Duna-jobbparti, esztergomi járásának egyik legnagyobb települése volt. A község nemrégiben készült, kitűnő monográfiája[i] szerint azonban a középkorban, amikor több másik falu is létezett a környékén, nem is Bajna, hanem – a ma már csak dűlőnévként ismert – Csima- vagy Csomaszombatja nevű falu volt a legjelentősebb település a közelben. Csimaszombatja a 13. század derekán, a tatárjárást követően nyert vásárjogot, s szombati napokon tartott vásárairól vált híressé. Nagyszámú lakossága, jelentős forgalma jelzi, hogy okkal számított a korabeli Esztergom megye második legnagyobb falujának, mely egy időben mezővárosi ranggal is büszkélkedhetett. Csimaszombatja a török hadjáratok során pusztult el, a többi környező településsel együtt. Kántor Klára főlevéltáros forrásközlése.
2021. novemberi dokumentumunk
„hogy ezentul illyetin tettektűl, fel hadjanak, nékiek meg parantsoltam légyen” Az esztergomi bencés gimnázium két évszázados szabályzata
A pozsonyi tankerületi főigazgatóság 1821 áprilisában egy leiratot bocsátott ki, amelyben meghagyta a tankerületébe tartozó középiskolák igazgatóinak, hogy a leiratában hivatkozott, királyi rendelet által előírt iskolai szabályzatot tanintézetük diákjai számára olvastassák fel, illetve hirdettessék ki. A leirat természetesen eljutott Esztergom sz. kir. városába, az ottani bencés gimnáziumba is, ahol el is készítették a szabályzatot, oly formában, hogy nyilvános helyen kihelyezhető legyen. Ez a szabályzat, levéltárunkban, egy kötet lapjai közé rejtve, szerencsés módon ránk maradt, sértetlenül átvészelve teljes két évszázadot. Írta: Iván László történész-levéltáros MNL KEML
2021. októberi dokumentumunk
Előadások, koncertek és gázsik...
Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy az 1960-as évek közepétől-végétől mennyire gyakoriak voltak előadóművészek, ezen belül pedig könnyűzenei (beat, rock) énekesek és együttesek vidéki vendégszereplései, akár a legkisebb falu legkisebb „kultúrházának” legkisebb színpadán is… Ezekről a rendezvényekről szinte automatikusan a „haknizás” jut eszünkbe, de ezeknek a műsoroknak a legnagyobb része a szigorú hatósági-hivatali ellenőrzés alatt szerveződött. A fellépéseket az Országos Rendező Iroda (ORI) szervezte. Kládek László közlése.
2021. augusztusi dokumentumunk
Az ifjúság gondjai a 80-as évek elején
Az ifjúság helyzete mindig kiemelt figyelemben részesült, és fog is részesülni a döntéshozók részéről, ugyanis az emberi életnek egy olyan korszakáról van szó, melynek sikere, avagy sikertelensége az állam szempontjából sem közömbös. A fiatalság nehézségei – mint az a dokumentumból kiderül – már akkoriban is több ponton hasonlatosak voltak a mostaniakhoz is. Nem is meglepő tehát, hogy a szocialista rendszerben is kiemelten foglalkoztak a témával. Ennek bizonyítására ezért Borz Tamás segédlevéltáos kollégánk augusztus hónap dokumentumaként az MSZMP Komárom Megyei Végrehajtó Bizottságán készült jelentést választotta ki, mely 1984-ben készült.
2021. júliusi dokumentumunk:
Aratás a Komáromi Állami Gazdaságban 1962-1989
Az aratás a mezőgazdasági munka jelképe. A gépesítésnek köszönhetően a 20. század második felétől már nem mozgatott meg nagy tömegeket, de fontosságából nem veszített. Szabó Csaba a júliusi hónap dokumentumában a Komáromi Állami Gazdaság 1962-1989 tartó időszakát eleveníti fel a komáromi fióklevéltárban őrzött folyóiratok és fényképek segítségével.
2021. júniusi dokumentumunk:
A komáromi Rüdiger-tó története, sportesemények a tóparton a szocializmus idején
A komáromi tavat és történetét Kovács Péter levéltáros (MNL KEML Fióklevéltára) mutatja be.
2021. május dokumentumunk
Esztergom városa, annak idején, az erdeiben kitermelt faanyag beszállításának megkönnyítésére egy keskeny nyomtávú vasutat létesített. Építését 1919 tavaszán vagy nyarán kezdhették el. Az eredeti elgondolások szerint a kisvasutat ideiglenes használatra tervezték. Ennek megfelelően, no meg a szűkös anyagi keretek miatt, igyekeztek a lehető legkisebb költségvetéssel dolgozni: kevesebb szakmunkást foglalkoztattak, gyengébb minőségű (másodlagosan felhasznált) anyagokat építettek be, célszerűen átalakított szállítóeszközöket szereztek be és fogtak munkára stb. – olykor-olykor, kényszerből, akár a jogszabályokat megkerülve. A kisvasutat éppen száz éve helyezték üzembe. Iván László történész-levéltáros tanulmánya.
2021. áprilisi dokumentumunk
Komárom kenyérellátása és az új komáromi kenyérgyár megépítése
Kovács Péter levéltáros kollégánk (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára) írása Komárom város kenyérellátásának történetét tekinti át a kenyérgyár felépültéig.
2021. márciusi dokumentumunk
Adózás Komárom vármegyében a török időkben. Komárom vármegye 1672-es kiküldő levele
A Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára őrizetében sajnálatosan kevés irat képviseli Komárom vármegye múltját, különös tekintettel annak rendi korszakára. Ennek oka a – Komárom és Esztergom vármegyék történetéből jól ismert – részben vagy egészben bekövetkezett összekapcsolások-szétválások sorában keresendő. A történeti Komárom vármegye rendkívül gazdag régi iratanyaga 1920, majd 1945 után a megyeszékhelyen, Rév-Komáromban maradt, később Nyitra-Ivánkára, az ottani Területi Levéltár őrizetébe került. A jelenleg Esztergomban fellelhető szórvány valószínűleg a II. József alatt elrendelt megye- és (ezen belül) levéltár-egyesítés idején, illetőleg a levéltáraknak az uralkodó halálát követő szétválasztásakor, az 1790-es évek elején keveredett az esztergomi iratanyagba. Így maradt ránk a most bemutatásra kerülő irat is.
Kántor Klára főlevéltáros kollégánk tanulmánya.
2021. februári dokumentumunk
Tűz a komáromi malomban
A képen látható címekkel adtak hírt az országos és megyei lapok az 1986 januárjában történt malomtűzzel kapcsolatban. Szabó Csaba levéltáros a 35. évforduló alkalmából eleveníti fel a történteket és a malom rövid történetét.
2021. januári dokumentumunk
Egy elmaradt koncert dokumentumai...
Az 1960-as évek második felétől természetes dolog volt, hogy a Magyarországon működő beat- és rock zenekarok kistelepüléseken is fellépjenek. Ugyan egy kis falu vagy kisebb város művelődési háza (korabeli elnevezéssel „kultúrháza”) nem nyújtott elsőrangú feltételeket egy rock-koncert megrendezéséhez, mind a fellépő együttes, mind pedig a közönség igyekezett túltenni magát a nehézségeken. Kládek László levéltáros írása.
2020. decemberi dokumentumunk:
Vegyesboltok, italboltok, kisvendéglők Nagyigmándon és környékén
1948 után nagymértékben megváltozott a hazai nagy- és kiskereskedelem szervezete. Az addig magánvállalkozásként működő, a beszerzést és a szétosztást végző egységek, az üzletek magántulajdonban voltak. Az államosítások után csak kevés magánbolt „maradt életben” és az árubeszerzés is az állam feladata, egyben pedig monopóliuma lett.
2020. novemberi dokumentumunk:
„Az élőszóval való hirdetési mód ... hovatovább elavulván...” Esztergomi hirdetőszekrény terve 1920-ból.
Száz esztendővel ezelőtt, Budapest székesfőváros példáját követve, Esztergom sz. kir. városában is kísérlet történt egy új rendszerű utcai hirdetési eszköz szolgálatba állítására. Az új eszköz, az ún. hirdetőszekrény rendszeresítésének az ügyét a város egyik köztiszteletben álló nagyvállalkozói és kereskedő családjának, az Oltósy-famíliának egyik sarja karolta fel. Beadványban fordult a város tanácsához ez ügyben, remélvén, hogy terve kedvező fogadtatásra talál. Iván László történész-levéltáros tanulmánya.
2020. októberi dokumentumunk:
Brigádnapló az 1980-as évekből
A Komáromi Fióklevéltár őrizetében lévő brigádnapló betekintést nyújt a Komárom Városi Tanács Titkárságán dolgozó női és férfi kollégák munkájába és munkán kívüli tevékenységeibe.
2020. szeptemberi dokumentumunk:
Kastélykórházak születése Komárom-Esztergom megyében 1945 után
Kántor Klára főlevéltáros, tanácsos tanulmányában a komáromi, kisbéri és tatai kórházak létrejöttének körülményeit tárja fel.
2020. augusztusi dokumentumunk:
A komáromi postaszolgálat a második világháború után
A Komáromi Fióklevéltár őrizetében található az a fényképalbum, amit a város postai dolgozói állítottak össze és jegyzetekkel láttak el. A fényképek az ötvenes-hatvanas években készültek. Az augusztusi hónap dokumentumában ebből a gyűjteményből teszünk közzé fényképeket, más iratokkal, fotókkal kiegészítve.
2020. júliusi dokumentumunk:
A komáromi Római Katolikus Jézus Szíve templom építésének története
A júliusi hónap dokumentumában a komáromi Római Katolikus Jézus Szíve templom építésének történetét és felszentelését követhetjük nyomon a korabeli újságcikkek, fotók és levéltári források segítségével.
2020. júniusi dokumentumunk:
1965-ben a Szőnyi Általános Iskola tanárai és diákjai egy fényképekkel, rajzokkal, statisztikákkal teli albumot készítettek Szőny történelemkönyve 1945-1965 címmel. A Komáromi Fióklevéltár őrizetében található albumot tárjuk az érdeklődők elé a júniusi hónap dokumentumában.
2020. májusi dokumentumunk:
„Városunk egész határával együtt … mindeg igen kedvező egésségi nemtővel bír”
Esztergom levegője 150 évvel ezelőtt
A hónap dokumentuma: 2020. május
1870 februárjában a belügyminisztérium, az ország törvényhatóságaitól, katonai csapatokat elszállásolandó, információkat kért a közigazgatási határaikon belül uralkodó közegészségügyi viszonyokról. Esztergom városa csak jókora késéssel terjesztette fel válaszát; jelentése mindazonáltal, a jelek szerint, minden várakozást kielégített. Iván László történész-levéltáros tanulmánya.
2020. áprilisi dokumentumunk:
A húsvéti ünnepkör a megváltás misztériumáról, Jézus Krisztus szenvedéséről, kereszthaláláról, föltámadásáról és megdicsőüléséről emlékezik meg. A teljes ünnepkör hamvazószerdától pünkösdvasárnapig tart, de manapság csak a nagypéntektől húsvéthétfőig tartó időszakot szokás ezzel a névvel illetni.
2020. márciusi dokumentumunk:
A komáromi Munka Vasöntöde története
2020. februári dokumentumunk:
„…farsang idején lehet megfigyelni egy szűkebb réteg dühítő rongyrázását.”
A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-val kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével (a hamvazószerdával) zárul. A hamvazószerda a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap.
2020. januári dokumentumunk:
Szántóverseny a Dorogi járásban
Minden emberi tevékenységet lehet versenyszerűen művelni. A kenyérkereső munkában is lehet versenyezni, de nemcsak munkaversenyben, ahol főleg a mennyiségi szempont a döntő, hanem olyan versenyekben is, ahol inkább a minőség, a „külcsín” a fontos. Ilyen jellegű tevékenység a mezőgazdaságban a szántóverseny. Közzéteszi: Kládek László levéltáros MNL KEML
2019. decemberi dokumentumunk:
Természetvédelem Esztergomban 100 évvel ezelőtt
„kívánatos, hogy hazánk mulandó természeti szépségeinek megóvására és fentartására is lehetőség szerint közreműködjünk”
2019. novemberi dokumentumunk:
A komáromi Corsó étterem és vendéglő története (1932-1991)
2019. októberi dokumentumunk:
A komáromi 2. számú bölcsőde (ma Aprótalpak bölcsőde) megépítése és működése
2019. szeptemberi dokumentumunk:
A pecséttani (szfragisztika) kutatások sokáig kizárólag a kiváltságos személyek, testületek által használt pecsétekkel foglalkoztak, érdeklődési körük nem terjedt ki a községek pecséthasználatának vizsgálatára. Az utóbbi évtizedekben kezdődött meg egyes tájegységekre, megyékre vonatkozóan a falvak pecsétjein megjelenő közösségi jelképhasználat módszeres feltárása, tudományos igényű feldolgozása.
2019. augusztusi dokumentumunk:
Új tanév, új reform, új egyenköpeny, új fagylaltmérgezés
Így fogalmazta meg Sándor György „humoralista” az 1970-es években az iskolaév kezdetének jellemző hangulatát. Ilyenkor néhány napig vagy hétig az országos vagy a helyi tanügy körül forgott az érintettek minden gondolata és a sajtóban is megszaporodtak augusztus és szeptember fordulóján az oktatásügy általános kérdéseivel kapcsolatos írások. Kládek László levéltáros összeállítása.
2019. júniusi dokumentumunk:
Közbiztonság és bűnüldözés Komáromban a két világháború között
2019. májusi dokumentumunk:
1832-ben, Esztergomban, megvételre kínálták a Sándor grófok egykori palotáját. Úgy tűnt, a város kapva kap az alkalmon: az épületet megveszi, és iskolái számára felújítja. Az ígéretesnek induló vállalkozás azonban végül kudarcba fulladt. Miként bő másfél század múltán, mikor a városnak, ugyanezen épületet, a frissen felállított alkotmánybíróság számára, székházzá kellett volna átalakítania...
2019. áprilisi dokumentumunk:
1949. május elseje Komárom-Esztergom megyében
„…ahol az asszonyok mentek, ott élénk volt a menet, ahol a pártvezetőség ment, ott olyan volt, mint a gyászmenet.”
2019. márciusi dokumentumunk:
Komáromi barakklakások 1918 és 1944 között
Az első világháború utáni trianoni döntés értelmében Komárom két részre szakadt. A történelmi Komárom Csehszlovákia része lett, míg az új-komáromi déli városrész Magyarország része maradt. A csehszlovák csapatok bevonulása után az új országhatáron hatalmas menekülthullám indult meg, melynek során főképp a magyar értelmiség – tanárok, hivatalnokok, tisztviselők, stb. – Csehszlovákiából Magyarországra települt át.
2019. februári dokumentumunk:
Az első magyar távrepülő Esztergomban
Székely Mihályban az első, Esztergomban leszállt távrepülőst tisztelhetjük. A hazai repülés történetében kimagaslót alkotó Székely Mihály repülőgép tervező és pilóta 1885. január 11-én született Szarvason. Tanulmányait a Szarvasi Református Gimnáziumban jeles érettségi bizonyítvánnyal fejezte be 1903-ban.
2019. januári dokumentumunk:
1948-at követően a parasztság és ezzel együtt a mezőgazdaság is egyre nehezebb helyzetbe került. A kollektivizálás erőltetése, a termelőszövetkezeti csoportok létrehozása, az egyéni gazdák egy részének „kulákká” minősítése, valamint a kötelező terménybeszolgáltatás rendkívüli mértékben ásta alá a hazai mezőgazdasági népesség anyagi és társadalmi helyzetét. A most bemutatandó dokumentum is tükre ennek a folyamatnak.
2018. decemberi dokumentumunk:
Japán-magyar kapcsolatok a rendszerváltás hajnalán
1988. októberében egy a Shozo Mizuki vezette Toyama tartományi japán pedagógusküldöttség látogatott két napra Komáromba, melynek során a tanárok megismerkedhettek a város és környéke intézményeivel.
2018. novemberi dokumentumunk:
Az esztergomi Állami Tébolyda története
1877-ben kormányhatározat született arról, hogy a gyógyíthatatlan, közveszélyes elmebetegek számára egy külön ápoldát kell létesíteni, vidéken, de a főváros közelében. Esztergom városa jó eséllyel pályázott a beruházás elnyeréséért: a szükséges feltételeket biztosítani tudta, kedvező árakat kínált, építőanyagot ajánlott fel, ingyen, magára vállalta a tervezési feladatokat, sőt lobbizott is az ügy érdekében (a belügyminiszter támogatását sikerült is kijárnia). Végül, a beruházás jogát mégsem nyerte el...
2018. októberi dokumentumunk:
Rudinai Molnár István emlékezete
Molnár Istvánban – a Rudinai melléknevet 1902-től viselte – a dualizmus korának egyik országos szinten is jelentőset alkotó mezőgazdasági szakemberét tisztelhetjük. Elévülhetetlen érdemeket szerzett, mint a korszerű kertészeti termelés és szakoktatás hazai megszervezője.
2018. szeptemberi dokumentumunk:
Amikor a külföldi utazás nem jog volt, hanem kiváltság
A szocializmus rendszere igyekezett polgárainak minden lépését meghatározni, az előre megtervezett keretek között tartani és irányítani. Az utazás volt az egyetlen olyan lehetőség a lakosság számára, mely által korlátok közé zárt világából kiléphetett, és a világ teljessége kitárulkozott előtte.
2018. augusztusi dokumentumunk:
A községeket ábrázoló első részletes térképek zöme az úrbéri perek kapcsán készültek, azok mellékletét képezték. A jobbágyfelszabadítást szabályozó 1853-as úrbéri pátens kötelezővé tette az addig közös használatban levő legelők és erdők elkülönítését, az irtvány- és maradványföldek kérdésének rendezését. Az uradalmi mérnökök először előzetes felmérést készítettek a falvak határáról, az uradalmi és jobbágyföldekről, ha ezekről térkép a korábbi időszakból nem állt rendelkezésre. Elkészítették a tagosításra vonatkozó javaslatot, amit az úrbéri törvényszék, a volt földesúr és a községi elöljárók hagytak jóvá, majd a rendezett állapotról is részletes térkép és telekkönyv készült. Erdélyi Szabolcs főlevéltáros közleménye.
2018. júliusi dokumentumunk:
Hentesek és mészárosok Komáromban a két világháború között
A trianoni békediktátumot követően az elszakított területeken maradtak Komárom közintézményei. A közélelmezés és közegészségügy szempontjából kiemelt fontosságú vágóhíd is a Duna bal partján feküdt. A komáromi városvezetés már a húszas évek elejétől folyamatosan kereste a helyszínt és a forrásokat egy új vágóhíd megépítéséhez.
2018. júniusi dokumentumunk:
Dobolás általi hírközlés Szőnyben az 1930-as és az 1960–70-es években
A dobolás a hírközlés egyfajta intézményesített módja, amellyel elsősorban közérdekű közleményeket hirdettek ki. A helyi (falusi, mezővárosi) közigazgatás testülete dobolás útján tájékoztatta a lakosságot a hatósági rendeletekről, határozatokról, de az egyéni hirdetmények közlése is dobolással történt. Kovács Péter levéltáros kollégánk (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára) írása.
2018. májusi dokumentumunk:
„a marhák, a ragály kitörvén, belázasodnak, nagy nyugtalanság vesz rajtuk erőt”
Marhavész és orvoslása Esztergom szabad királyi városában, 1768-ban.
Két és fél százada vetették papírra, Esztergom szabad királyi városában, a marhavészben megbetegedett állatok gyógyítására vonatkozó, alább közreadandó téziseket. Két dokumentumról, két eltérő képzettségű és habitusú szerző nézeteit tükröző írásról van szó, melyek híven árulkodnak arról, hogy akkortájt milyen ismeretekkel rendelkeztek a szóban forgó, rettegett betegségre vonatkozóan, illetőleg hogy az alkalmazott gyógymódot tekintve milyen szinten is állt a hivatalos orvostudomány, illetve a népi állatgyógyászat. Iván László történész-levéltáros közleménye.
2018. áprilisi dokumentumunk:
Az esztergomi Bottyán-ház kurialitása
A történetkutatás sokat foglalkozott Bottyán János személyével, a vele kapcsolatos szakirodalom könyvtárnyi anyagot halmozott fel. Mégis sok olyan, máig megválaszolatlan kérdés maradt, amire a további kutatások adhatnak választ. Ilyenek például Bottyán származására, születési helyére, idejére, iskoláira, házasságára, életének főleg az esztergomi letelepedését megelőző időszakára vonatkozó fehér foltjai. Írta: Kántor Klára főlevéltáros.
2018. februári dokumentumunk:
Komárom sportélete – a Czibor Zoltán Sporttelep és a város labdarúgásának története
Az utóbbi évek stadionépítési hulláma kapcsán érdemes végigtekinteni, hogyan jött létre a komáromi Sport utcában található Czibor Zoltán Sporttelep, milyen viszontagságokon ment keresztül és a háború után milyen tervek születtek a helyreállításra. A pálya és a KAC története szorosan összefonódott egymással, a változások kihatottak a sporttelep használatával kapcsolatos koncepciókra is. Ezt a történetet követjük nyomon (elsősorban a labdarúgás szemszögéből) az alapítástól egészen a rendszerváltásig. Írta és összeállította: Szabó Csaba Gábor segédlevéltáros (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára)
2018. januári dokumentumunk:
Autók és motorkerékpárok a Tatai járás községeiben
A Komárom Megyei Tanács VB. Tatai Járási Hivatalának Pénzügyi, Terv- és Munkaügyi Osztálya által 1973-ban kért jelentés összegzi a járás községeiben lévő személygépkocsik és motorkerékpárok típusát és hengerűrtartalmát. Írta: Kládek László levéltáros
2017. decemberi dokumentumunk:
A Komáromi Járásbíróság létrehozása
Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum Komárom városát kettévágta, melynek során a történelmi Komárom Csehszlovákiához, míg a déli városrész – Újszőny – Magyarországhoz került. Dél-Komárom polgármestereként Alapy Gáspár nevéhez fűződik a város hivatali épületeinek megépíttetése – városháza, pénzügyigazgatóság, államrendőrségi palota, pénzügyőri laktanya és adóhivatal, Frigyes laktanya, elemi iskolák, járásbíróság stb. Kovács Péter levéltáros (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára) tanulmánya.
2017. novemberi dokumentumunk:
„amely hegyek gerincein, illetve völgyein … szőlőt művelnek”
250 évvel ezelőtt került sor Esztergom szabad királyi város határainak újabb felmérésére, illetve a felmérési adatoknak térképre történő rögzítésére. Havi írásunkban közreadjuk a munkálatokat végző mérnök: dobai és kisszalóki Szalóky Nepomuki János hadnagy-geometra ez irányú működésére vonatkozó, levéltári kutatások során feltárt adatokat, majd röviden ismertetjük a kész művet: a királyi város bel- és kültelki ingatlanjainak összegző jegyzékét, illetőleg a határjelekről készült összesítést. Írta: Iván László történész-levéltáros
2017. szeptemberi dokumentumunk:
„Magyar és lelkes hazafi volt minden előtt.” Pór (Bauer) Antal életpályája
Írásunkkal az 1911. szeptember 8-án elhunyt jeles 19. századi középkor-kutató történészre, lokálpatriótára Pór (Bauer) Antal székesfőkáptalani kanonokra, pápai prelátusra emlékezünk Horváth Attila főlevéltáros segítségével.
2017. augusztusi dokumentumunk:
1958-ban indult meg a brigádmozgalom hazánkban a szocialista munkaverseny új formájaként. A megalakult szocialista brigádok elsődleges célja volt az év elején kitűzött terv teljesítése, a célként kitűzött mennyiség elérése és lehetőleg túlszárnyalása. A csoportok azonban a munkaverseny mindennapos feladatainak teljesítésén kívül is szoros kapcsolatot ápoltak egymással. Mindezen tevékenységeket rögzítette a brigádnapló. A brigádnaplók legtöbbje színes, képekkel, rajzokkal, újságcikkekkel gazdagon illusztrált „emlékgyűjtemény”, mely azon kívül, hogy nyugtázta a brigád szocializmust építő, kitartó és lelkes munkáját, megörökítette a brigádok mindennapjait, a számukra fontos momentumokat. Közli: Tóth-Péter Veronika segédlevéltáros
2017. júliusi dokumentumunk:
Marhatrágya, tinta, puskapor, nyúlháj... avagy babonák és csodák a Tatai járás községeiben.
1956 augusztusának végén az Egészségügyi Minisztérium a Komárom megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson keresztül hívta fel a járási főorvosokat, hogy segítsenek anyagot gyűjteni a Minisztérium egészségügyi felvilágosító osztálya által kiadandó „Babonák és csodák” című, a „babonák elleni küzdelemmel kapcsolatos” kiadvány számára. A körlevél szerint „járásonként és városonként 2-3, ezen a téren tapasztalattal rendelkező körzeti orvostól” kellett jelentést kérni, „hogy működése területén milyen egészségügyi babonás szokásokkal és népi kuruzslási módszerekkel” találkoztak. Kládek László levéltáros közleménye.
2017. júniusi dokumentumunk:
Az autóbusz-közlekedés kialakulása Komáromban a második világháború után
A második világháború után 1948-ban kezdődött meg hazánkban a teljes körű közúti autóbusz-közlekedés kialakítása. Ekkor hozták létre a MÁVAUT Autóbusz-közlekedési Nemzeti Vállalatot, amit 1953-ban decentralizáltak és 80 – területileg számozott személy- és áruszállítási feladatot ellátó – autóközlekedési vállalatra (AKÖV) bontottak. A következő nagy átszervezés 1961-ben volt, amikor is az „egy megye – egy vállalat” elv mentén 18 megyében jött létre számozott vegyes profilú autóközlekedési vállalat (kivételt képezett Budapest és Pest megye). 1970-ben alakult meg a Volán Tröszt illetve az 1–24. számú Volán-vállalatok. Írta: Szabó Csaba Gábor segédlevéltáros (MNL KEML Komáromi Fióklevéltár)
2017. májusi dokumentumunk:
„az épület ... megérdemli, hogy mai elhanyagolt állapotából kiemeljük...”
Esztergom egyik szép épülete, a városházzal, illetve levéltárunkkal szemben álló ún. Obermayer-ház idén 250 éves. E jeles évforduló kapcsán e havi írásunkat ezen ódon épületnek szenteljük: felsorakoztatjuk a tulajdonosaira (bérlőire) vonatkozó forrásadatokat, röviden szót ejtünk a névadójáról, majd részletesebben foglalkozunk az írásunk tulajdonképpeni tárgyát képező dokumentumokkal, amelyek ismertetésével fény derül arra, hogy mikor és mi módon nyerte el az épület jelen, általunk is ismert formáját.Az épület múltjával Iván László történész-levéltáros ismertet meg bennünket.
2017. áprilisi dokumentumunk:
A komáromi Frigyes főherceg lovassági laktanya megépítése.
1903. május 8-án a császári és királyi 5. hadtestparancsnokság Komárom város polgármesteréhez intézett átiratában értesítette a város lakosságát, hogy a császári és királyi közös hadügyminiszter a hadtestparancsnokság javaslata alapján tervbe vette egy utászszakasz, egy lovasezred törzs, négy lovasszázad, és egy pótkeret Komáromba való áthelyezését. Írta: Kovács Péter levéltáros (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára)
2017. márciusi dokumentumunk:
Futás egy országon át: a Komárom-Komárno futóverseny története.
1974 év végén három sportember (Bangha Dezső, Herczeg Gyula és Jóny István) ötlete nyomán jelent meg a hír, hogy a következő évben, április 4-én hazánk és Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Komárno-Komárom között futóverseny rendezését határozták el. A verseny történetét Szabó Csaba Gábor segédlevéltáros kollégánk (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára) dolgozta fel.
2017. februári dokumentumunk:
Spanyolnáthajárvány Esztergom vármegyében
Az első világháború végén kitört járványt az influenzavírus egyik mutáns válfaja okozta. Pusztítása a középkori – pestissel, kolerával kísért – háborúk járványaihoz volt hasonló. Az áldozatok pontos számára csak becslések vannak, de a konzervatív számítások szerint is sokkal több emberéletet követelt (20-50 millió, esetleg 100 millió), mint az első világháború. A hazánkban elhaltak száma mintegy ötvenháromezerre tehető. A járvány megyei tombolását Horváth Attila főlevéltáros (MNL KEML) mutatja be.
2017. januári dokumentumunk:
Egy valóban nemes esztergomi polgár: nemes Kereky Kerekes József
Ez alkalommal egy 1820-ban keletkezett Esztergom városi iratot mutatunk be, amely nemcsak Esztergom szabad királyi város településtörténetére vonatkozóan szolgál fontos adalékul, de a jó értelemben vett lokálpatriotizmusnak is szép példája. A beadványt nemes Kereky Kerekes József, Esztergom vármegye tiszti főügyésze készítette és nyújtotta be a városi tanácshoz. Írta: Kántor Klára főlevéltáros (MNL KEML)
2016. decemberi dokumentumunk:
A komáromi rendőrség története és a rendőrpalota megépítése
A trianoni békediktátum következtében Komárom két részre szakadt. A déli városrész polgármestere dr. Alapy Gáspár lett, akinek a semmiből kellett felépítenie az új város közigazgatását, ugyanis az összes közintézmény a Csehszlovákiához csatolt északi városrészen maradt, így a rendőrség is. A dél-komáromi önálló rendőrkapitányság létrejöttét és székházának elkészültét mutatja be Kovács Péter levéltáros (MN KEML Komáromi Fióklevéltára).
2016. novemberi dokumentumunk:
„hősök emléktáblája ” avagy az emlékműveknek is megvan a maguk sorsa
Novemberi havi rövid írásunk az első nagy világégés centenáriumának a jegyében készült. Főszereplője egy emlékmű: közelebbről az egykori esztergomi főreáliskola (ma levéltárunk raktárépülete) lépcsőházában található, az iskola első világháborús hősi halottainak emlékére emelt feliratos tábla. Cikkünkben ezen emlékmű elkészítésének és felállításának a történetét foglaljuk össze, valamint foglalkozunk az utóéletével is. Iván László történész-levéltáros (MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) írása.
2016. szeptemberi dokumentumunk:
„…recsegve begerjed a ’lármafa’…” A hangos híradók kora.
Még ma is sok községháza vagy egyéb régi középület tetején látni nagyméretű tölcséres hangszórókat, amelyek egykoron közérdekű híreket, közleményeket harsogtak szerteszét. Ezek az eszközök az egykori hangoshíradó-berendezések „maradványai”, melyek egy-egy község, üzem, laktanya esetleg börtön „hírszolgálatát” segítették az 1950-es évek elejétől az 1970-es évekig. Írta: Kládek László levéltáros (MNL KEML)
2016. augusztusi dokumentumunk:
Kádár János 1944. évi menekülése Nyergesújfaluról
Kádár 1944. évi menekülésének a legendáriuma már a negyvenes évek végén ismert volt pártkörökben. Eszerint a komáromi várból sikerült kiszöknie, majd egy pallóval a hátán – a csendőröket megtévesztendő – falutól faluig végig gyalog jött el Pestig, becsöngetett a korábban kapott címre, majd célhoz érve ájultan esett össze. A történet ebben a formában igen távol áll a valóságtól, hiszen Kádár egy később kelt elbeszéléséből tudjuk, hogy több társával együtt Nyergesújfalunál szökött meg. A kalandos történet dokumetumait Dr. Wencz Balázs főlevéltáros mutatja be.
2016. júliusi dokumentumunk:
„míg ezen tanítói állomás csőd útján betöltve leend”
1860 januárjában Esztergom szabad királyi városa pályázatot írt ki a helybeli alreáltanoda frissen megüresedett tanári álláshelyére. A megadott határidőre mindössze egyetlen érdeklődő jelentkezett. Egy mérnök, aki megfelelő képzettség, nyelvtudás, no meg rajzkészség birtokában, kellő szakmai gyakorlatot (gyakornokoskodás, illetve tanítás) maga mögött tudván joggal számíthatott folyamodványa kedvező elbírálására. Pályázati anyagának értékét növeli, hogy a teljes iratcsomó, összes mellékletével egyetemben, épségben és hiánytalanul reánk maradt. Írta: Iván László történész-levéltáros
2016. júniusi dokumentununk:
Egy ismeretlen szerzőtől származó, Esztergom-környéki időjárási megfigyeléseket tartalmazó naplóban a Szaturnusz planéta uralkodása alatt álló 1811. esztendőről az alábbi bejegyzést olvassuk: „Ezen Esztendő különös, Tele jó volt 2/6 öly hó ált cir/citer/ 8 hétig az után az tavasz, essős, jó volt Áprillis végig, május elején elkezdett oly nagy foróság lenni, hogy meleg nyárban caniculában is ölegendö meleg lett volna, és tartott ezen meleg álandóban, majus, junius, július, aug/usztus/ sept/ember/ 23 napjáig és esső ritkán volt nagy szárazság, ha voltis essö sebes kártevő […] 23 sept/ember/ napján szép essö lett s ez után naponként esett, az üdő jó meleg volt. 27re veradóra nagy égi haború volt, az ustökös csillag is mely több egy holnapig egész éjjel látszatott eltünt.” [1] Írta: Kántor Klára főlevéltáros (MNL KEML)
2016. májusi dokumentumunk:
A komáromi Strandfürdőtől a Brigetio Gyógyfürdőig
Komáromnak, az erődök városának egyik legnagyobb vonzereje kiváló minőségű gyógyvize. Termálfürdője a város központjában helyezkedik el. A 62 Celsius fokos víz, melyet 1970-ben nyilvánítottak gyógyvízzé, közel 50 éve szolgálja a vendégek gyógyulását, kikapcsolódását. Szerző: Kovács Péter levéltáros (MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, Komáromi Fióklevéltár)
2016. márciusi dokumentumunk:
Esztergom-Szentgyörgymezőn, az 1848-1849-es szabadságharc jeles alakjainak nevét viselő utcák méltó társaságában található a Palkovics Károlyról, Esztergom vármegye kormánybiztosáról elnevezett utca. Az utca névadójának életét Horváth Attila főlevéltáros kollégánk mutatja be.
2016. februári dokumentumunk:
A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei szervezeteinek 1946. február 17-i konferenciája
A második világháború befejezését követően – a közigazgatás újjászervezése, a földosztás végrehajtása és az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások lebonyolítása után – pontosan 60 évvel ezelőtt került sor a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei szervezeteinek első konferenciájára Tatabányán, a volt tiszti kaszinó épületében, melynek történéseit dr. Wencz Balázs főlevéltáros (MNL KEML) mutatja be.
2016. januári dokumentumunk:
Faluszépítés áldozatokkal: a dömösi „Promenád” építése
Komárom-Esztergom megye Esztergomi járásában, a Duna-kanyarban található nagy múltú Dömös község már a 20. század első felében is igen jelentős idegenforgalmi célpont volt: a kirándulók mellett a településen működő panziókban budapesti polgárok pihentek. Így csöppet sem volt mindegy, miként néz ki a falu, főként a központja. Ezért határozta el a községi elöljáróság, hogy kőfal építésével rendezi a település közepén lévő pincesort. Írta: Kládek László levéltáros
2015. novemberi dokumentumunk:
