A hónap dokumentuma

Rovatunkban egy-egy, az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltárban őrzött érdekes illetve valamilyen szempontból aktuális dokumentumot mutatunk be hónapról hónapra. A dokumentumok keletkezését, jelentőségét a kollégáink által írt kis tanulmányok világítják meg. 

2017. novemberi dokumentumunk:

„amely hegyek gerincein, illetve völgyein … szőlőt művelnek”

250 évvel ezelőtt került sor Esztergom szabad királyi város határainak újabb felmérésére, illetve a felmérési adatoknak térképre történő rögzítésére. Havi írásunkban közreadjuk a munkálatokat végző mérnök: dobai és kisszalóki Szalóky Nepomuki János hadnagy-geometra ez irányú működésére vonatkozó, levéltári kutatások során feltárt adatokat, majd röviden ismertetjük a kész művet: a királyi város bel- és kültelki ingatlanjainak összegző jegyzékét, illetőleg a határjelekről készült összesítést. Írta: Iván László történész-levéltáros

2017. szeptemberi dokumentumunk:

„Magyar és lelkes hazafi volt minden előtt.” Pór (Bauer) Antal életpályája

Írásunkkal az 1911. szeptember 8-án elhunyt jeles 19. századi középkor-kutató történészre, lokálpatriótára Pór (Bauer) Antal székesfőkáptalani kanonokra, pápai prelátusra emlékezünk Horváth Attila főlevéltáros segítségével.

2017. augusztusi dokumentumunk:

„Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni”
A Tatabányai Kristály Vendéglátó Vállalat Georgi Dimitrov Szocialista Brigádjának brigádnaplója 1985-1986

1958-ban indult meg a brigádmozgalom hazánkban a szocialista munkaverseny új formájaként.  A megalakult szocialista brigádok elsődleges célja volt az év elején kitűzött terv teljesítése, a célként kitűzött mennyiség elérése és lehetőleg túlszárnyalása. A csoportok azonban a munkaverseny mindennapos feladatainak teljesítésén kívül is szoros kapcsolatot ápoltak egymással. Mindezen tevékenységeket rögzítette a brigádnapló. A brigádnaplók legtöbbje színes, képekkel, rajzokkal, újságcikkekkel gazdagon illusztrált „emlékgyűjtemény”, mely azon kívül, hogy nyugtázta a brigád szocializmust építő, kitartó és lelkes munkáját, megörökítette a brigádok mindennapjait, a számukra fontos momentumokat. Közli: Tóth-Péter Veronika segédlevéltáros

2017. júliusi dokumentumunk:

Marhatrágya, tinta, puskapor, nyúlháj... avagy babonák és csodák a Tatai járás községeiben.

1956 augusztusának végén az Egészségügyi Minisztérium a Komárom megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson keresztül hívta fel a járási főorvosokat, hogy segítsenek anyagot gyűjteni a Minisztérium egészségügyi felvilágosító osztálya által kiadandó „Babonák és csodák” című, a „babonák elleni küzdelemmel kapcsolatos” kiadvány számára. A körlevél szerint „járásonként és városonként 2-3, ezen a téren tapasztalattal rendelkező körzeti orvostól” kellett jelentést kérni, „hogy működése területén milyen egészségügyi babonás szokásokkal és népi kuruzslási módszerekkel” találkoztak. Kládek László levéltáros közleménye.
 

2017. júniusi dokumentumunk:

Az autóbusz-közlekedés kialakulása Komáromban a második világháború után

A második világháború után 1948-ban kezdődött meg hazánkban a teljes körű közúti autóbusz-közlekedés kialakítása. Ekkor hozták létre a MÁVAUT Autóbusz-közlekedési Nemzeti Vállalatot, amit 1953-ban decentralizáltak és 80 – területileg számozott személy- és áruszállítási feladatot ellátó – autóközlekedési vállalatra (AKÖV) bontottak. A következő nagy átszervezés 1961-ben volt, amikor is az „egy megye – egy vállalat” elv mentén 18 megyében jött létre számozott vegyes profilú autóközlekedési vállalat (kivételt képezett Budapest és Pest megye). 1970-ben alakult meg a Volán Tröszt illetve az 1–24. számú Volán-vállalatok. Írta: Szabó Csaba Gábor segédlevéltáros (MNL KEML Komáromi Fióklevéltár)
 

2017. májusi dokumentumunk:

„az épület ... megérdemli, hogy mai elhanyagolt állapotából kiemeljük...”

Esztergom egyik szép épülete, a városházzal, illetve levéltárunkkal szemben álló ún. Obermayer-ház idén 250 éves. E jeles évforduló kapcsán e havi írásunkat ezen ódon épületnek szenteljük: felsorakoztatjuk a tulajdonosaira (bérlőire) vonatkozó forrásadatokat, röviden szót ejtünk a névadójáról, majd részletesebben foglalkozunk az írásunk tulajdonképpeni tárgyát képező dokumentumokkal, amelyek ismertetésével fény derül arra, hogy mikor és mi módon nyerte el az épület jelen, általunk is ismert formáját.Az épület múltjával Iván László történész-levéltáros ismertet meg bennünket.
 

2017. áprilisi dokumentumunk:

A komáromi Frigyes főherceg lovassági laktanya megépítése.

1903. május 8-án a császári és királyi 5. hadtestparancsnokság Komárom város polgármesteréhez intézett átiratában értesítette a város lakosságát, hogy a császári és királyi közös hadügyminiszter a hadtestparancsnokság javaslata alapján tervbe vette egy utászszakasz, egy lovasezred törzs, négy lovasszázad, és egy pótkeret Komáromba való áthelyezését. Írta: Kovács Péter levéltáros (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára)

2017. márciusi dokumentumunk:

Futás egy országon át: a Komárom-Komárno futóverseny története.

1974 év végén három sportember (Bangha Dezső, Herczeg Gyula és Jóny István) ötlete nyomán jelent meg a hír, hogy a következő évben, április 4-én hazánk és Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Komárno-Komárom között futóverseny rendezését határozták el. A verseny történetét Szabó Csaba Gábor segédlevéltáros kollégánk (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára) dolgozta fel.

2017. februári dokumentumunk:

Spanyolnáthajárvány Esztergom vármegyében

Az első világháború végén kitört járványt az influenzavírus egyik mutáns válfaja okozta. Pusztítása a középkori – pestissel, kolerával kísért – háborúk járványaihoz volt hasonló. Az áldozatok pontos számára csak becslések vannak, de a konzervatív számítások szerint is sokkal több emberéletet követelt (20-50 millió, esetleg 100 millió), mint az első világháború. A hazánkban elhaltak száma mintegy ötvenháromezerre tehető. A járvány megyei tombolását Horváth Attila főlevéltáros  (MNL KEML) mutatja be.

2017. januári dokumentumunk:

Egy valóban nemes esztergomi polgár: nemes Kereky Kerekes József

Ez alkalommal egy 1820-ban keletkezett Esztergom városi iratot mutatunk be, amely nemcsak Esztergom szabad királyi város településtörténetére vonatkozóan szolgál fontos adalékul, de a jó értelemben vett lokálpatriotizmusnak is szép példája. A beadványt nemes Kereky Kerekes József, Esztergom vármegye tiszti főügyésze készítette és nyújtotta be a városi tanácshoz. Írta: Kántor Klára főlevéltáros (MNL KEML)

2016. decemberi dokumentumunk:

A komáromi rendőrség története és a rendőrpalota megépítése

A trianoni békediktátum következtében Komárom két részre szakadt. A déli városrész polgármestere dr. Alapy Gáspár lett, akinek a semmiből kellett felépítenie az új város közigazgatását, ugyanis az összes közintézmény a Csehszlovákiához csatolt északi városrészen maradt, így a rendőrség is. A dél-komáromi önálló rendőrkapitányság létrejöttét és székházának elkészültét mutatja be Kovács Péter levéltáros (MN KEML Komáromi Fióklevéltára).

2016. novemberi dokumentumunk:

„hősök emléktáblája ” avagy az emlékműveknek is megvan a maguk sorsa

Novemberi havi rövid írásunk az első nagy világégés centenáriumának a jegyében készült. Főszereplője egy emlékmű: közelebbről az egykori esztergomi főreáliskola (ma levéltárunk raktárépülete) lépcsőházában található, az iskola első világháborús hősi halottainak emlékére emelt feliratos tábla. Cikkünkben ezen emlékmű elkészítésének és felállításának a történetét foglaljuk össze, valamint foglalkozunk az utóéletével is. Iván László történész-levéltáros (MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) írása.

2016. szeptemberi dokumentumunk:

„…recsegve begerjed a ’lármafa’…” A hangos híradók kora.

Még ma is sok községháza vagy egyéb régi középület tetején látni nagyméretű tölcséres hangszórókat, amelyek egykoron közérdekű híreket, közleményeket harsogtak szerteszét. Ezek az eszközök az egykori hangoshíradó-berendezések „maradványai”, melyek egy-egy község, üzem, laktanya esetleg börtön „hírszolgálatát” segítették az 1950-es évek elejétől az 1970-es évekig. Írta: Kládek László levéltáros (MNL KEML)

2016. augusztusi dokumentumunk:

Kádár János 1944. évi menekülése Nyergesújfaluról

Kádár 1944. évi menekülésének a legendáriuma már a negyvenes évek végén ismert volt pártkörökben. Eszerint a komáromi várból sikerült kiszöknie, majd egy pallóval a hátán – a csendőröket megtévesztendő – falutól faluig végig gyalog jött el Pestig, becsöngetett a korábban kapott címre, majd célhoz érve ájultan esett össze.  A történet ebben a formában igen távol áll a valóságtól, hiszen Kádár egy később kelt elbeszéléséből tudjuk, hogy több társával együtt Nyergesújfalunál szökött meg. A kalandos történet dokumetumait Dr. Wencz Balázs főlevéltáros mutatja be.
 

2016. júliusi dokumentumunk:

„míg ezen tanítói állomás csőd útján betöltve leend”

1860 januárjában Esztergom szabad királyi városa pályázatot írt ki a helybeli alreáltanoda frissen megüresedett tanári álláshelyére. A megadott határidőre mindössze egyetlen érdeklődő jelentkezett. Egy mérnök, aki megfelelő képzettség, nyelvtudás, no meg rajzkészség birtokában, kellő szakmai gyakorlatot (gyakornokoskodás, illetve tanítás) maga mögött tudván joggal számíthatott folyamodványa kedvező elbírálására. Pályázati anyagának értékét növeli, hogy a teljes iratcsomó, összes mellékletével egyetemben, épségben és hiánytalanul reánk maradt. Írta: Iván László történész-levéltáros
 

2016. júniusi dokumentununk:

A táti „matató ménkű”

Egy ismeretlen szerzőtől származó, Esztergom-környéki időjárási megfigyeléseket tartalmazó naplóban a Szaturnusz planéta uralkodása alatt álló 1811. esztendőről az alábbi bejegyzést olvassuk: „Ezen Esztendő különös, Tele jó volt 2/6 öly hó ált cir/citer/ 8 hétig az után az tavasz, essős, jó volt Áprillis végig, május elején elkezdett oly nagy foróság lenni, hogy meleg nyárban caniculában is ölegendö meleg lett volna, és tartott ezen meleg álandóban, majus, junius, július, aug/usztus/ sept/ember/ 23 napjáig és esső ritkán volt nagy szárazság, ha voltis essö sebes kártevő […] 23 sept/ember/ napján szép essö lett s ez után naponként esett, az üdő jó meleg volt. 27re veradóra nagy égi haború volt, az ustökös csillag is mely több egy holnapig egész éjjel látszatott eltünt.” [1] Írta: Kántor Klára főlevéltáros (MNL KEML)

2016. májusi dokumentumunk:

A komáromi Strandfürdőtől a Brigetio Gyógyfürdőig

Komáromnak, az erődök városának egyik legnagyobb vonzereje kiváló minőségű gyógyvize. Termálfürdője a város központjában helyezkedik el. A 62 Celsius fokos víz, melyet 1970-ben nyilvánítottak gyógyvízzé, közel 50 éve szolgálja a vendégek gyógyulását, kikapcsolódását. Szerző: Kovács Péter levéltáros (MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, Komáromi Fióklevéltár)

2016. márciusi dokumentumunk:

„Az ország első alispánja” Kétszáz éve született Palkovics Károly, Esztergom vármegye 1849-es kormánybiztosa

Esztergom-Szentgyörgymezőn, az 1848-1849-es szabadságharc jeles alakjainak nevét viselő utcák méltó társaságában található a Palkovics Károlyról, Esztergom vármegye kormánybiztosáról elnevezett utca. Az utca névadójának életét Horváth Attila főlevéltáros kollégánk mutatja be.

2016. februári dokumentumnk:

A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei szervezeteinek 1946. február 17-i konferenciája

A második világháború befejezését követően – a közigazgatás újjászervezése, a földosztás végrehajtása és az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások lebonyolítása után – pontosan 60 évvel ezelőtt került sor a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei szervezeteinek első konferenciájára Tatabányán, a volt tiszti kaszinó épületében, melynek történéseit dr. Wencz Balázs főlevéltáros (MNL KEML) mutatja be.

2016. januári dokumentumunk:

Faluszépítés áldozatokkal: a dömösi „Promenád” építése

Komárom-Esztergom megye Esztergomi járásában, a Duna-kanyarban található nagy múltú Dömös község már a 20. század első felében is igen jelentős idegenforgalmi célpont volt: a kirándulók mellett a településen működő panziókban budapesti polgárok pihentek. Így csöppet sem volt mindegy, miként néz ki a falu, főként a központja. Ezért határozta el a községi elöljáróság, hogy kőfal építésével rendezi a település közepén lévő pincesort. Írta: Kládek László levéltáros

2015. novemberi dokumentumunk:

Az alább közreadott távirat kapcsán a korabeli esztergomi távírdáról, valamint a távirat által előrevetített eseményről: az 1876. évi esztergomi árvízről emlékezünk meg Iván László levéltáros kollégánk jóvoltából.