Bemutatkozás

A Magyarország levéltárai sorozat levéltárunkra vonatkozó füzete innen letölthető

 

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint „a levéltár becses iratok megőrzésére létesített intézmény, illetve ennek épülete, helyiségei”. A középkorban a kiváltságokat és egyéb jogbiztosító okleveleket a királyi kincstárban őrizték, hiszen értékük felért a legértékesebb drágakövekével.


BEVEZETÉS

A Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára a közlevéltárak sorába tartozik, székhelye a hajdani megyeszékhely, Szent István városa, Esztergom. A levéltár 1950-ben Esztergom vármegye és Esztergom szabad királyi megyei jogú város levéltárainak összevonásával jött létre, de a vármegye „levelestárát” már a 17. század végén keletkezett iratok is említik. Esztergomban a levéltár régebbi, 1950 előtt keletkezett anyaga a Deák Ferenc utcai épületben, míg a későbbi, főleg tanácsi korszakbeli iratok a levéltár két Vörösmarty utcai épületében kaptak elhelyezést.

A Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Komárom Városi Fióklevéltára 1994. április 29-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg a „kapuit”. Az 1929-ben felépült városháza földszintjén található fióklevéltár gyűjtőkörébe a városi önkormányzat és elődközségeinek, illetve a városnak, valamint intézményeinek és közüzemeinek iratanyaga tartozik.

A LEGÉRDEKESEBB IRATEGYÜTTESEINK

FEUDÁLIS KORI IRATANYAGOK

Az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltárában található Esztergom vármegye anyagának igen értékes része a jegyzőkönyvi sorozat, melynek 1710--1848 közötti része szinte teljes, míg az 1939-1944 közötti időszakból csak az 1941. évi jegyzőkönyv maradt meg. A jegyzőkönyvek a megyei közigazgatásról, a tisztségviselőkről és az élet szinte minden területéről tartalmaznak értékes információkat. A jegyzőkönyvek visszatérő témái a felsőbb hatóságoktól érkezett levelek kihirdetése, illetve ha szükséges az intézkedés és a válasz megfogalmazása. Utána rendszerint a megye „napi” ügyeivel kapcsolatos bejegyzések következnek, pl. árvaügyek, betáblázás ok, kifizetések, válaszok más megyék átirataira, adózási és árszabási ügyek stb. Külön említésre érdemes az 1848-as jegyzőkönyv, ami a sorsfordító napok történései mellett tudósít a népképviseleti választások megszervezéséről és eredményeiről és a nemzetőrség megszervezéséről. Érdemes megemlíteni, hogy Komárom vármegye közgyűlése 1848 tavaszán két ifjút küldött ki Erdélybe, azért hogy tájékozódjon az ottani eseményekről. A közgyűlési iratok közül a nemességi iratokat emelhetjük ki. A nemességet kapott személy az igazoló oklevél közgyűlési kihirdetésével vált a vármegye nemességének tagjává. Ma a családfa kutatások reneszánsza idején sokat és sokszor forgatott iratok ezek. Az igazolás mellett, az értékes és szép címerrajzok a heraldika művelőinek is forrásul szolgálnak. Ki ne ismerné Petőfi Sándor híres versét Pathó Pálról. A család nemességét igazoló oklevele a Levéltárunkban található. Pató (pathó) György 1623. február 23-án, mig Gergely az 1626. január 6-án tartott közgyűléseken nyert beiktatást Esztergom vármegye nemeseinek a sorába. A család több tagja 1715-ben igazolta nemességét. A megyei törvényszék, a sedria ítéletei a 18. század elején gyakran a közgyűlés jegyzőkönyvébe jegyeztettek be, de már az 1720-as évekről elkülönülnek a törvényszék jegyzőkönyvei. Érdekesek, de sok eredeti információt nem tartalmaznak a boszorkányperek, a polgári perek közül leggyakoribbak a birtokperek, örökösödés, gyámság és becsületsértés. A vármegye élén a főispán állt. Érdekességként jegyezzük meg, hogy Esztergom vármegye örökös főispánja a mindenkori érsek volt. Az 1867-1944 közötti iratanyaga azonban teljes egészében elpusztult. A vármegye első tisztviselője a választott alispán. Iratai döntően a 19-20. századból maradtak meg. Esztergom vármegye két járásának a párkányinak és az esztergominak a legkorábbi megmaradt iratanyaga a Bach korszakból való. A járások élén a szolgabírók, főszolgabírók álltak. Az ő feladatuk a helyi igazgatás sokrétű ügyeinek intézése mellett kisebb jelentőségű perekben (kölcsön- és zálogügyek) a bíráskodás is.
Az első és a második világháború határváltozásai jelentősen érintették a két szomszédos vármegye területét és ezzel együtt azok iratanyagát is. Az első világháborút követő béke mind Esztergom mind pedig Komárom vármegye északi, a Duna túlpartjára eső területeit az új államalakulathoz, Csehszlovákiához csatolta. A történeti Komárom vármegye anyaga ezzel együtt Csehszlovákiában maradt, ma Szlovákiában, a Nyitrai Állami Területi Levéltárban őrzik.

ESZTERGOM VÁROS LEVÉLTÁRA

Esztergom szabad királyi város iratanyaga valószínűleg a város török kézre kerülésekor pusztult el. A lakosság a felszabadítást követően kezdte újra benépesíteni a várost. Iratok 1699-ből is maradtak meg, de jegyzőkönyveinek sorozata 1706-tól indul, hiánytalan és mutatók segítik a benne való eligazodást. A törvénykezési ügyek külön jegyzőkönyvben 1787-től szerepelnek, Az elnöki, bizalmas iratok az 1867-1945-ig terjedő időszakból hiányoznak. Az iratanyagból külön is említést érdemel a város 1708-ban elnyert kiváltságlevele, A privilégium megszerzésére az újjászerveződő város vezetése igen nagy hangsúlyt fektetett és a komoly anyagi áldozatoktól sem riadt vissza kieszközlése érdekében. Erőfeszítései 1708-ban sikerrel jártak, I. Józseftől elnyerte a város a kiváltságlevelét. A fontos dokumentum előírásai meghatározták a város közjogi állását, keretül szolgáltak igazgatása, gazdálkodása, igazságszolgáltatása, adózása számára. A szép, díszített bőrkötésű „könyvecske” tartalmazza a barokk címerrajzot is, ami az esztergomi várat idézi. A kiváltságlevél megerősítését még két ízben kérte a város. Először 1725-ben Ill. Károlytól. A város kérésére, a jogfolytonosság hangsúlyozása érdekében ekkor belefoglalták a török hódoltság idején elveszett, majd a 18. század elején, Gyöngyös környékén elő került középkori város gyönyörű pecsétjének ábrázolását és használatát. Másodszor I. Ferenc erősítette meg a kiváltságlevelet 1807-ben.
A jegyzőkönyvekés iratok tudósítanak a város hanyatlásáról is, melynek szomorú eredménye, hogy az 1876. évi XX. tc. rendelkezése értelmében a királyi város alacsony lélekszáma miatt elvesztette törvényhatósági jogállását. Ez a csapás is hozzájárult ahhoz, hogy a királyi város és szomszédjai: Víziváros más néven Érsekváros, Szentgyörgymező és Szenttamás mezővárosok 1895-ben egyesültek. Az egyesülés és a Mária Valéria híd átadása jelentős gazdasági fellendüléshez vezetett, amit az 1. világháború és a megye északi területeinek elvesztése ismét megakasztott. A két háború között keletkezett iratok a város iskolavárossá és fürdővárossá válását tükrözik. A II. világháború történetébe a lengyel menekültek befogadásával és Etter Jenő polgármester személyében hatósági védelmükkel írta be magát a város. A nagy világégést követő kommunista időszakban újabb csapás érte Esztergomot. Elvesztette megyeszékhely rangját, sőt a járási székhelyet is elhelyezték innen a szomszédos Dorogra. A magyar prímások székhelye, megbélyegzett hely lett évtizedekre. A tanácsi korszak iratai egy iparosított kisváros képét tárják elénk.

 KÖZSEGEK

Az 1950-ig terjedő időszakból levéltárunk összesen 65 község iratanyagát őrzi, Ácstól kezdődően Vértestolnáig. Az iratok túlnyomó többsége a 20. században keletkezett, kisebb részük a 19. század második felében. A községek múltjának feltárása szempontjából nélkülözhetetlenek a képviselő-testületi jegyzőkönyvek, továbbá az iktatott közigazgatási iratok és azok segédletei, valamint a „leveles könyvek”, a „dobolási könyvek” és a különböző adó- és pénzügyi, katonai, illetve földnyilvántartások.

TANINTÉZETEK, INTÉZMÉNYEK

Levéltárunk őrizetében található az Esztergomi Tanítóképző Főiskola iratanyaga, mely az 1856 és az 1966 közötti időszak iratai mellett tartalmazza a jogelőd Mesterképző (1842-1849), valamint a beolvasztott Érsekújvári (1843-1856), Pesti (1777-1896) és Nagyszombati (1857-1896) királyi Tanítóképző iratanyagát is. Az 1948 előtti középfokú oktatást az Esztergomi Szentbenedekrendi Főgimnázium, az Esztergomi Szent (1943-ig Boldog) Margit Leánygimnázium, az Esztergomi Szerit Imre Reáliskola és az Esztergom-Vízivárosi Érseki Polgári Leányiskola képviseli.
Az egészségügyi és szociális intézetek közül a Dorogi Szent Borbála Kórház és az Esztergom Városi Kolos Közkórház nagyobb mennyiségű anyagát őrizzük Érdeklődésre tarthatnak számot az itt kezelt sebesült civilekre és katonákra vonatkozó iratok is.

A KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS TERÜLETI SZERVEI

A közigazgatás területi szakszervei közül nagyobb terjedelmű fond a Komáromi Pénzügyigazgatóság iratanyaga, mely az 1941-1944 közötti időszakra vonatkozóan hordoz rendkívül fontos és érdekes információkat. Emellett ugyancsak különleges forráscsoport a tanfelügyelőségek iratanyaga, mely szinte az egyetlen forrás a legtöbb községi elemi iskola történetére.

A TANÁCSI KORSZAK IRATAI (1950-1989)

A szovjet minta alapján létrehozott megyei tanácsszervezet csúcsán a Komárom Megyei Tanács VB állt, melynek alárendeltségébe tartozott a megye közigazgatási területén lévő valamennyi járási, városi és községi tanács is. A megye három (a Dorogi, a Komáromi és a Tatai) járási tanácsának a működési köre pedig nemcsak a területén fekvő községekre, hanem az itt található városokra is
kiterjedt. A korszak kutatása szempontjából elsődleges és legfontosabb forrásaink a megyei, járási, városi és községi tanácsülési- és végrehajtó bizottsági ülések jegyzőkönyvei. A jegyzőkönyvek tanulmányozása során a mindennapi élet fontos területeiről kaphatunk információkat, illetve kiváló forrásul szolgálnak megyei, járási vagy községi archontológia összeállítására is. A jegyzőkönyveken kívül fontos forrástípusként jelennek meg a különböző szakigazgatási szervek által keletkeztetett iktatott és iktatatlan iratanyagok is.

A JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEK IRATAI

Levéltárunknak többek között a mai Komárom-Esztergom megye területén működő jogszolgáltatási szervek és jogelődeik maradandó értékű iratállománya is gyűjtőkörébe tartozik. A két vármegyében működő törvénykezési szervezet legmagasabb fórumai a törvényszékek voltak, amelyek e1sőfolyamodású általános hatáskörű bíróságként működtek. Hatáskörükbe tartoztak a nagyobb vagyoni értékű polgári peres és peren kívüli ügyek, váltó-és kereskedelmi ügyek, bizonyos kártérítési esetek, továbbá az úrbéri, tagosítási ügyek, a büntetőperek közül a súlyosabb megítélésű esetek.
A telekkönyvi ügyintézés szintén a területi igazság- szolgáltatási szervek hatáskörébe került. A telekkönyvi ügyintézés egészen 1971. december 31-ig tartozott a járásbíróságok hatáskörébe, 1972-től ez a feladatkör átkerült a járási, vagy városi földhivatalokhoz. A földtulajdon igazolásának, a birtokviszonyok bemutatásának értékes forrása ez az iratanyag és a települések határában található beszédes dűlőnevek is rekonstruálhatók ezekből az iratokból.
A Esztergomi Népbíróság mintegy másfél évig, 1945 májusától 1946. október 9-ig működött az esztergomi járásra kiterjedő területi illetékességgel. Az Esztergomi Népbíróság megszüntetése után az esztergomi járás a Budapesti Népbíróság joghatósága alá került. A megye másik két járása (a Tatai, és a Gesztesi járás) 1945-től kezdődően a Győri Népbírósághoz tartozott. A népbíróságok ítélkeztek a háború alatt elkövetett bűntettekben. a kollaboránsok, gyilkosok ügyeiben.
Kiemelkedő értékűek a levéltárban őrzött Esztergomi Megyei Bíróság 1950-es években keletkezett büntetőperes iratai, amelyek az 1956-os forradalom helyi eseményeinek elsődleges forrásai. Különösen érdekesek az Esztergomban 1956. október 26-án, a Várhegyen  a Sötétkapunál eldördült sortűzre vonatkozó iratok. Az üzemekben. falvakban, a megye más városaiban, pl. Tatabányán, Komáromban lezajlott eseményekre is a peres anyagból kaphatunk képet.

VÁLLALATOK

AZ MNL KEM Levéltára 92 ipari, mezőgazdasági, belkereskedelmi, idegenforgalmi, közlekedési vállalat valamint hitel- és biztosításügyi szerv iratait őrzi. A vállalati iratállományok többsége sajnos töredékes állapotban került beszállításra. A szocialista korszak társadalom- és gazdaságtörténete iránt érdeklődő helytörténészek számára azonban így is jelentős
forrásanyagot képeznek a levéltárunkban található Esztergomi Szerszámgépipari Művek, Esztergomi Labor Műszeripari Művek, Komáromi Lenfonógyár, Tatai Szőnyeggyár, Lábatlani Cement és Mészművek, Tokodi Üveggyár ipari vállalatok anyagai. Építészettörténeti szempontból nem elhanyagolható jelentőségűek a tanácsi/önkormányzati ingatlankezelő vállalatok (Esztergomi GAMESZ, Tatai Településszolgáltató Rt.) tervtáraiban fennmaradt műemlékvédelem alatt álló házak, valamint középületek és lakótelepi tömbházak
műszaki tervdokumentációi.

PÁRTARCHÍVUM

A megyei pártarchívum iratanyagát a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Magyar Dolgozók Párt ja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) szervezeteinek iratai alkotják. A Magyar Dolgozók Pártja Komárom Esztergom Megyei Bizottsága 1948. május 17-én jött létre a Magyar Kommunista Párt és az Szociáldemokrata Párt megyei szervezeteinek az egyesítését követően. Az iratanyag évköre: 1948-1956. Ebben az iratanyagban már jóval nagyobb terjedelemben megtalálhatóak a korszak legfontosabb irattípusai. a végrehajtó bizottsági és a pártbizottsági ülések jegyzőkönyvei, melyekben a tájékozódást az üléseken tárgyalt napirendi pontok mutatója segíti. Az MSZMP Komárom Megyei Bizottságát, illetve a párt járási, városi és nagyközségi szervezeteit az 1956-os forradalom után hozták létre. A levéltárban őrzött iratanyag évköre a munkásmozgalmi múlttal rendelkező személyek iratai miatt a 20. század elejétől egészen a rendszerváltásig,
1989-ig terjed. Az iratanyag segítségével átfogó képet nyerhetünk a helyi pártszervezetek hatalmi helyzetéről és tevékenységéről, valamint a megye politikai, gazdasági. társadalmi és kulturális viszonyairól. A vezető testületi ülések jegyzőkönyvei a Magyar Dolgozók
Pártja jegyzőkönyveihez hasonlóan ugyancsak fontos adatokkal szolgáltatnak a közigazgatási. oktatási és kulturális intézmények tevékenységéről.

ÖNKORMÁNYZATOK

A rendszerváltás következtében megszűnt az 1950-től szovjet minta alapján működő tanácsrendszer. Az 1990. évi LXV törvény – a helyi önkormányzatokról – életbelépése alapvetően megváltoztatta az ezt megelőző majd négy évtized viszonyait, Az önkormányzati rendszert két nagyobb csoportra oszthatjuk. melyek közül az egyikbe a megyei önkormányzat, míg a másikba a települési önkormányzatok sorolhatóak.
A tanácsrendszerhez képest a legfontosabb változást az jelentette, hogy a megyei és a települési önkormányzatok eltérő feladat- és hatáskör szerint működtek, amely egyúttal kizárta azt, hogy bárminemű hierarchiai viszony kialakulására sor kerülhessen. A megyei önkormányzat egészen a 2011. évi CLXXXIX. törvény életbe lépéséig köteles volt ellátni azokat a feladatokat, amelyek megoldására a települési önkormányzatok nem voltak kötelezhetőek. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Hivatalának az iratanyagában a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek mellett az elnöki iratok és a különböző szakigazgatási szervek iratai is fontos információkat hordoznak.

TERVTÁR

Alapját, a térképtárhoz hasonlóan, azok a tervek képezik, amelyek nagyságuk miatt külön kezelést igényelnek. Míg a térképek főként a térképtárban találhatók meg s csak kis részük van az iratanyagban, a tervek jelentős része az iratokkal együtt található, s csak töredékük van különgyűjtve. Megemlítendő még itt a Pick József-féle gyűjtemény, amely ugyan fotókat és írásos anyagokat is tartalmaz, jelentős részét mégis a dorogi bányához kapcsolódó műszaki emlékek rajzai (bánya épületei, bányászotthonok. tisztviselőlakok, bányászlakások) teszik ki. Régen létezett, ma már nem látható híres épületek (Fehér Bárány fogadó), a IL világháború során felrobbantott hidak rajzai mellett tervpályázatokra érkezett pályamunkák (gyalogsági laktanya – később Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára – 19. század vége; Rákóczi tér rendezése 1930 körül, közvágóhíd) meg nem valósult tervei is itt találhatók.

TÉRKÉPTÁR

A levéltár térképanyaga külön gyűjteményt képez. Az elkülönítést elsősorban a térképek nagy mérete, speciális tárolási módja tette szükségessé. A gyűjteményt úrbéri, kataszteri, erdő- és nyomtatott vagy fotómásolatban lévő katonai térképek alkotják. Az egyik kategóriába sem sorolható térképek a törzstérképek csoportját képezik. A legrégibb térkép feltehetően 1741-ből származik és a Duna esztergomi szakaszát mutatja. A mai Esztergom négy városrésze közül háromnak az 1886-os színes táblás, s az erről készült nyomtatott, vászonra húzott kataszteri térképe is megvan. A községi térképek zöme az úrbéri perek kapcsán készült, azok mellékletét képezte. A jobbágyfelszabadítást szabályozó 1853-as úrbéri pátens kötelezővé tette az addig közös használatban levő legelők és erdők elkülönítését, az irtvány- és maradványföldek kérdésének rendezését. Az
uradalmi mérnökök először előzetes felmérést készítettek a falvak határáról, az uradalmi és jobbágyföldekről, ha ezekről térkép a korábbi időszakból nem állt rendelkezésre. A korszerű erdőgazdálkodásról 1879-ben rendelkezett a törvényhozás, felismerve azon károkat, melyeket a 19. század közepén a gabonakonjunktúra miatt végrehajtott nagymértékű erdőirtás okozott. A törvény iratokból, nyilvántartásokból és térképekből álló üzemtervek készítését írta elő, melyeket a Földművelésügyi Minisztérium (1889-től, előtte Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium) hagyott jóvá.

MIKROFILMTÁR

A levéltári iratállomány kutatók által leginkább forgatott része az iratok megkímélése érdekében a legutóbbi évtizedekben mikrofilmezésre került. Jelenleg mintegy 970 ezer felvételnyi adatállomány kutatható a kutatótermünkben elhelyezett két mikrofilmolvasón.
Többek között mikrofilmen is tanulmányozhatóak Esztergom vármegye és Esztergom Szabad Királyi Város levéltárainak részét képező vármegyei közgyűlési és városi tanácsülési jegyzőkönyvek egészen a 18. század elejétől a 20. század első feléig, valamint Esztergom vármegye és Esztergom város feudáliskori összeírásai is. A családfa kutatók részére külön megemlíthetőek Esztergom vármegye nemességi iratai és Komárom-Esztergom megye 1895-1977 között keletkezett állami anyakönyvei, amelyek mikrofilmen szintén hozzáférhetőek.

EGYESÜLETEK

A kulturális és társadalmi élet színterei, kiváltképp a 20. század fordulóján a különböző egyesületek voltak. Levéltárunk számos egyesület iratanyagának is az őrzője, melyekben a közgyűlési jegyzőkönyvek mellett, alapszabályok, különböző tagnévsorok, levelezések, meghívók és fotók is megtalálhatók.

CSALÁDOK

Levéltárunk kiemelkedően értékes családi levéltárat őriz, a Palásthyakét. Ebben az anyagban található pár darab kivételével a közel 230 darab Mohács előtti oklevél. A legrégibb közülük 1256-ban keletkezett és a család két ága közötti birtokmegosztásról szól. Az oklevelekről törzskönyv készült. A családi levéltár a középkori és kora újkori Magyarország, főként Hont és Nyitra vármegyék történetére vonatkozóan tartalmaz értékes adatokat. Levéltárunk legrégibb és legértékesebb dokumentumai találhatók a Palásthy család levéltárában. A Palásthy család mellett szólnunk kell még az esztergomi Palkovics, Hübschl és az Etter családok őrizetünkben lévő iratairól is, melyek ezen családok történetének kutatásához alapvető fontosságú források.

DIGITÁLIS LEVÉLTÁR

Az információs társadalom korában a levéltáraknak kötelességük nyitni a társadalom szélesebb rétegei felé és erre a technika lehetőséget is biztosít a számukra. A számítógép és az internet lehetővé teszi a korábban csak papíron létezett nyilvántartások, kutatási segédletek elektronikus formában való elérését a „karosszékből” végezhető kutatást. A szakemberek által feldolgozott anyag adatbázisba szervezésével, képek hozzácsatolásával az információhoz jutás gyorsabbá, kényelmesebbé válik Az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára törekszik az új kor kívánalmainak megfelelő elektronikus segédletek létrehozására, s interneten keresztül történő közzételére. A megye történetében alapvető, s leginkább kutatott irategyüttesek feltárását kívánjuk ily, módon elérhetővé tenni. A hely történetírás elsődleges forrásai a települések vezető testületeinek jegyzőkönyvei. Az egészen 1950-ig (vár)megyei központként működő Esztergom szabad királyi, majd rendezett tanácsú, utóbb megyei város tanácsülési jegyzőkönyvei az 1700-as évek elejéig nyúlnak vissza. Kezdetben német, majd latin nyelven vezették őket A jegyzőkönyvek napirendi pontjaiból készült tartalmi kivonatok (regeszták) a város történetére és az esztergomi lakosok és családok történetére is sok hasznos információt tartalmaznak.
Az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára egyik legfontosabb irategyüttese Esztergom megye anyaga, benne a (vár)megyei döntéshozó szervek (nemesi közgyűlés, 1872-től törvényhatósági bizottság, 1950-től megyei tanács ill. végrehajtó bizottság) jegyzőkönyvei. A nemesi közgyűlések 18. századi jegyzőkönyvi bejegyzéseiről regeszták készültek, amelyek szintén elérhetők adatbázis formájában. A községeknek 1872-től van tárgyalásaikról jegyzőkönyvet készítő vezető testülete (képviselőtestület). Ezek közül eddig Szőny 1879-1950 közötti képviselőtestületi jegyzőkönyveit dolgoztuk fel, amelyet kiegészít Komárom város 1945--1950 közötti anyaga.
A megyei levéltárában található a Hont vármegyei Palásthy család levéltára, amely a 13. századtól a 18. század végéig tartalmaz iratokat. Bár a Palásthy család iratai főképp Hont, Nyitra és Bars megyei vonatkozásúak, köztörténeti és család történeti jelentőségük miatt fontosnak tartjuk az itt található több mint 200 középkori oklevél tartalmi kivonatainak és az oklevelek digitalizált képének közzétételét.
A családkutatás elsődleges forrásai az anyakönyvek. Levéltárunkban 1827-ig visszamenően megtalálható egyházi anyakönyvek feldolgozásával sokak érdeklődését szeretnénk kielégíteni.
A levéltárunkban őrzött közel 130 db 19. századi színes, kéziratos úrbéri térképek a helytörténet kutatói számára nagy fontossággal bírnak. Szemet gyönyörködtetően ábrázolják lakóhelyünk határát, dűlőit, hegyeit, patakjait. A hozzájuk kapcsolható földkönyvekből ki-ki felmenőinek háza, földjeinek nagysága, elhelyezkedése megállapítható, miként a tanítói lak, a majorság, a plébánia helye, a falu kiterjedése, utcaszerkezete is. A térképek legfontosabb adatai mellett a róluk készült digitális fénykép is hamarosan elérhető lesz.

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

Telefon: +36 33 500 405
E-mail: keml@mnl.gov.hu

Ügyfélszolgálatunk nyitva tartása:

hétfő8.00-12.00
szerda8.00-16.30
péntek8.00-12.00

Az MNL Komárom-Esztergom Megyei levéltára az őrizetében lévő iratanyagokból az ügyfelek részére 30 napos határidő betartása mellett adatokat szolgáltat, illetve hitelesített másolatokat ad ki. A hivatalos eljárás illetékköteles, melynek során általános tételű eljárási illetéket kell fizetni. Ennek összege 3000 Ft.
A leggyakrabban előforduló ügyek:

  • építési és használatbavételi engedély kérelem
  • iskolai végzettség igazolása
  • munkában eltöltött idő igazolása
  • telekkönyvi iratok és betétek kérelme

KUTATÓSZOLGÁLAT

2500 Esztergom, Vörösmarty u. 7
Telefon: +36 33 500 405
E-mail: keml@mnl.gov.hu

2890 Komárom, Szabadság tér 1.
Telefon: +36 34 541 341
E-mail: kovacspeter@mnl.gov.hu

Kutatótermeink nyitva tartása:

hétfő - kedd8.00-15.00
szerda - csütörtök8.00-16.30
péntek8.00.12.00

Itt elérhetők a kutatáshoz szükséges nyomtatványok, segédletek.

A lavéltár biztosítja sz őrizetében lévő levéltári anyagban való kutatás feltételeit, reprodukciót készít a kért anyagról, indokolt esetben meghatározott feltételek mellett más levéltárban való kutatásra kölcsönzi a levéltári anyagot. A kutatást mikrofilm-leolvasó készülékek, valamint kutatótermi számítógép is segíti, ez utóbbin hozzáférhetők a a levéltár segédletei is.
A levéltári anyagban történő kutatást a levéltári törvényen (1995. évi. LXVI: tv.) és végrehajtási utasításán kívül az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (2011. évi CXIII. tv.) és a titokvédelmi törvény (2009. évi CLV. tv.) is szabályozza. A levéltári törvény értelmében alanyi jogon, állampolgárságra és életkorra való tekintet nélkül bárki ingyenesen kutathat. A reprográfiai és egyéb szolgáltatásokért fizetni kell.

SZAKKÖNYVTÁR

A Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltári Szakkönyvtára általános levéltári keretben működő tudományos szakkönyvtár, Levéltári szakkönyvtárunk, tekintettel a kutatók és érdeklődők széles körére, nem csupán egy 30000 fős kisváros,hanem a megye és Szlovákia magyarlakta településeinek a lakóit is szolgálja, A könyvtár állományában többek között hely- és köztörténeti kézikönyvek, a történelem segédtudományai kézikönyvei, jogszabály gyűjtemények, helyi újságok plakátok tartoznak. Számos kiadvány CD, vagy DVD formátumban olvasható. Külön említésre méltó, hogy könyvtárunk állományában összesen 152 darab muzeális könyvtári dokumentum is található, melyek közül a legrégebbi az 1696-ban kiadott Corpus Juris Hungarici seu decretum generale inclyti regni Hungariae két kötete.

TUDOMÁNYOS MUNKA – KÖZM·ÜVELŐDÉS

A megyei levéltár tudományos dolgozói a rendezési tervekkel. segédletek készítésével, feldolgozásokkal az intézmény tudományos feladatait teljesítik. A rendezések és a segédletkészítés komoly közigazgatás történeti, irattani és történettudományi felkészültséget igényeinek. A levéltárosok kutatási eredményeiket különböző rendezvényeken, és a megyei levéltár, vagy más kiadó által megjelentetett kiadványokban mutatják be az érdeklődőknek. A megyei levéltár nagy hangsúlyt helyez arra, hogy munkáját, az általa őrzött iratanyagot megismertesse a nagyközönséggel. Ennek érdekében rangos rendezvények sorát valósítja meg évről-évre. Egyrészt a már hagyományosnak számító rendezvényeinket, a februári Bálint-napot, ill. márciusban a Magyar-Lengyel Barátság Napját esztergomi civil szervezetekkel, a Balassa Bálint Társasággal, és a Magyar-Lengyel Baráti Társasággal közösen szervezzük, másrészt a „szolgáltató levéltár” új koncepciója keretében elsőként csatlakoztunk a „Múzeumok Éjszakája” rendezvénysorozathoz, kinyitottuk a levéltárat a nagyközönség előtt, és több rendezvényhez társszervezőként csatlakoztunk.

OKTATÁS

Levéltárunk tanórán kívüli iskolai oktatási programjának fő célja, hogy a megye diákjainak minél szélesebb köre megismerje az általunk őrzött értékes forrásanyagot, illetve annak felhasználásával segítséget nyújtsunk az általános és a középiskolai történelem tantárgy oktatásában. Úgy véljük, hogy az elmúlt évek kitartó munkája sikeres volt, hiszen immár hat iskolával állunk szerződéses kapcsolatban, melyek közül négy esztergomi (egy alsó- és három középfokú intézmény), kettő pedig Esztergom 15 km-es vonzáskörzetén belül található (Tát és Csolnok) általános iskola. Oktatási programcsomagjaink pillanatnyilag négy nagy témakört ölelnek fel:

  • A címerekről interaktívan
  • Esztergom vármegye és szabad királyi város története a kuruc korban
  • „Boldog békeévek a századfordulón…?” – avagy Esztergom város és vármegye a századforduló éveitől
    1914-ig
  • Levéltár-ismertető

Úgy gondoljuk a fent felsorolt témakörökkel elértük a legfontosabb célunkat, hiszen a levéltári foglalkozások során a lexikai tudásanyag megszilárdításán túl, sikerült a játékos, interaktív feladatok megoldásával az itt megszerzett ismereteket elmélyíteni, illetve erősíteni a programban résztvevő diákok lakóhelyükhöz való kötődését, kulturális érzékenységét és a kreatív képességeiknek a kibontakozását. A pedagógusok részéről érkező pozitív visszajelzések pedig mindenképpen plusz motivációt jelentenek az elkövetkező évekre vonatkozóan.

KIADVÁNYAINK

A levéltár az őrizetében lévő iratanyagok publikálásával illetve a latin, német nyelvű iratok magyarra fordításával segítséget nyújt a levéltári kutatóknak, diákoknak, helytörténészeknek. Így megjelentet évkönyveket, konferenciaköteteket, melyek a levéltár rendezvényein elhangzott tanulmányokat, előadásokat, a levéltári kutatók által írt szakdolgozatokat illetve a levéltár tudományos munkatársai által írt beszámolókat, előadásokat tartalmazzák. Évkönyveket 1992, 1994, 1995-ben és 2010-ben jelentetett meg a levéltár, ezek témája változatos, többek között az írások Esztergom hely történetével, a zsidósággal, Bottyán János kuruc
generálissal és holokauszttal is foglalkoznak. Kiadványaink közül külön említést érdemelnek az Esztergom vármegye és Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztáit közzé tévő sorozatunk kötetei, melyek jelentős segítséget nyújtanak a korszak kutatóinak. Levéltárunk emellett számos olvasókönyv, monográfia, forráskiadvány és repertórium kiadásával is hozzájárult a megye múltjának alaposabb megismeréséhez.