Komárom sportélete – a Czibor Zoltán Sporttelep és a város labdarúgásának története

A hónap dokumentuma: 2018. február
2018.02.16.
Az utóbbi évek stadionépítési hulláma kapcsán érdemes végigtekinteni, hogyan jött létre a komáromi Sport utcában található Czibor Zoltán Sporttelep, milyen viszontagságokon ment keresztül és a háború után milyen tervek születtek a helyreállításra. A pálya és a KAC története szorosan összefonódott egymással, a változások kihatottak a sporttelep használatával kapcsolatos koncepciókra is. Ezt a történetet követjük nyomon (elsősorban a labdarúgás szemszögéből) az alapítástól egészen a rendszerváltásig. Írta és összeállította: Szabó Csaba Gábor segédlevéltáros (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára)

Az 1900-ban alakult Komáromi Football Club a Duna bal partján talált otthonra 1905-ben. A trianoni békediktátum után megszűnt a labdarúgás a déli városrészben. 1924 tavaszán alakult meg újra a KFC, ezt követően az 1924/25-ös Nyugati kerület II. osztályú bajnokságába már benevezett a labdarúgó csapat és a Csillag erőd melletti kijelölt területen játszották a mérkőzéseket.[1]  A KFC 1926 februárjában farsangi bált rendezett, melynek bevételét az új pálya építési költségeire fordította. A sporttelep a Jedlik Ányos és a Czuczor Gergely utca közötti területen épült meg.

 „Új pálya épül Komáromban!”– beszélték egymás között az 1930-as évek elején a Komáromi Football Club szurkolói. A nagy gazdasági világválság éveiben, talán furcsának tűnhetett egy ilyen beruházás a városban, de az ekkor harmadosztályban szereplő labdarúgócsapat mérkőzései rengeteg nézőt vonzottak és a trianoni békediktátum után jogosan merült fel az igény a városvezetésben, hogy egy új és modern helyszínen rendezhessen a város sportrendezvényeket.

A pálya ugyan elkészült, de az öltözők, a lelátó építése elmaradt és a labdarúgócsapat szereplése sem volt kiemelkedő.[2]

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/2891/bajnoki-mult

1931-ben ismét felmerült az igény egy új, minden igényt kielégítő új sporttelep építésére. Az elhatározás azonban csak egy évvel később öltött testet. A Komárom városi önkormányzat 1932. decemberében elfogadta az új stadion kivitelezési terveit és a költségvetést is.

.

MNL KEMLF V.105. Komárom Törvényhatósági Jogú Szabad Királyi Város Polgármesteri Hivatal Mérnöki Hivatala iratai
17. doboz 371./1932.

MNL KEMLF V. 105. Komárom Törvényhatósági Jogú Szabad Királyi Város Polgármesteri Hivatal Mérnöki Hivatala iratai
17. doboz 53/1934.

1933 szeptemberében már az új pályán játszott a KFC. A szezon végén bajnoki címet ünnepelhettek a játékosok. A vezetőség a sikereket látva még ebben az évben elrendelte a sportpálya lelátójának a megtervezését. A tervek ugyan elkészültek, de a tribünök felépítésére 1942-ig várni kellett. Az 1934/35-ös bajnoki cím után a másodosztályban (Nyugatmagyarországi LASZ I.) folytatta a csapat a szereplését. Az első bécsi döntés következtében a visszatérő területek csapatai is bekapcsolódtak a küzdelmekbe, így Komáromban két KFC nevű csapat is játszott. Mivel a névazonosság bonyodalmakat okozott, ezért a Duna jobb partján fekvő egyesület 1941 januárjától Komáromi Atlétikai Clubra változtatta nevét, a lila-fehér színeket pedig piros-fehérre cserélték.[3]

Forrás: Bilkó István: Komárom labdarúgásának krónikája 1900-2000. 62.p.

1942-ben elkészült a fedett lelátó, és az öltözőépület. A rá következő évben pedig a pálya köré salakos futópályát alakítottak ki. A sporttelep ünnepélyes átadására 1943. szeptember 11-12-én került sor.[4]

Nemzeti Sport, 1941. II. 9., 4.p

Nemzeti Sport, 1941. I. 14., 2.p.

.

Új Komárommegyei Hírlap 1943. 38. sz. 1. p.

Ökölvívó mérkőzés a pályaavatón. A háttérben az új tribün.
Forrás: Bilkó István: Komárom labdarúgásának krónikája. 1900-2000.

Sajnos Komárom nem sokáig élvezhette az új sportközpontot. 1944 októberében több légitámadás érte a várost. Október 14-i bombázás nyomán semmisült meg a sporttelep, a vágóhíd és a selyemgyár is.[5]

Az  1944-es légitámadás felvétele. A bombák a sportpálya közelében csapódtak be.
Forrás: Kaŝŝák Peter:Konečna zastávka: Slovensko. Letecké aktivity a osudy posádok 15.
USAAf zostrelených nad územím Slovenska v rokoch 1944-45.

A háború után újjáalakuló MÁV-KAC első feladata volt a lebombázott sportpálya rendbehozatala és a romok eltakarítása volt. A vezetőség a világégést követő években folyamatosan egy új sporttelep létrehozásán fáradozott, azonban a város anyagi fedezet híján nem tudta orvosolni a problémát, a pénzből csak a labdarúgópálya játékra alkalmassá tételére futotta.

Bombatölcsérek nyomai az 1960-as légi felvételen.
http://www.fentrol.hu/hu/legifoto/44228?r=2&s=Kom%C3%A1rom&t=1&t2=1&c=2017917.6531865:6064648.940574:13

 MNL KEMLF V. 105.
Komárom Törvényhatósági Jogú Szabad Királyi Város Polgármesteri Hivatal Mérnöki Hivatala iratai
17. doboz 1438/1947.

MNL KEMLF V. 105. Komárom Törvényhatósági Jogú Szabad Királyi Város

A háború utáni időszak az átszervezések, a névváltozások időszaka. Új egyesületek jöttek létre, 1946-ben alakult meg a Molaj SE, 1951-ben a Vörös Lobogó, 1953-ban a Koppánmonostori Dózsa Tsz. csapata. Az ötvenes évek elején a két komáromi egyesület az Ady Endre utcai sporttelepen játszotta mérkőzéseit.

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/2891/bajnoki-mult

Bajnoki mérkőzés az ötvenes években. 
MNL KEMLF Fénykép és Képeslap-gyűjteménye.

1957 elején megváltoztak a sport irányelvei, ezért a Komáromban működő klubokból egy nagy egységes sportegyesületet hoztak létre. A márciusi közgyűlésen így jött létre a Komáromi MÁV Textiles AC.[6] A sportpálya használati jogát a városi tanács az új labdarúgócsapatnak adta.

MNL KEMLF XXIII.551.
Komárom Városi Tanács VB. Tervtár Középületek I. S/9. 83. doboz 
Komáromi Textiles pályaépítés, 1959. tervrajz

MNL KEMLF XXIII.552.
Komárom Városi Tanács VB. ülési jegyzőkönyv 7. kötet
1957. február 19. 39-40.p.

A sporttelep bejárata.
MNL KEMLF Fénykép és Képeslap-gyűjteménye.

A fúziót követő tíz évben az egyesületet a Komáromi Lenfonógyár tartotta fent. A sporttelepet a hatvanas évek közepén felújították, új épületeket emeltek, de a labdarúgócsapat az 1967-es bajnokságot nem fejezte be és megszűnt.

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/2891/bajnoki-mult

Dolgozók Lapja, 1967. II. 22., 7. p.

Dolgozók Lapja, 1970. I. 21., 7. p.

Új korszakot nyitott a város sporttörténetében az 1970-ben újjáalakuló KAC. Az új egyesület visszatért gyökereihez és az 1924-ben alapított klub jogutódjának tekintette magát. Két évvel később megalakult a labdarúgó szakosztály is. Egyből nekiláttak a sporttelep felújításának:a pálya talaját elegyengették és új gyepszőnyeget kapott. A kapu mögötti területen egy salakos pályát is létrehoztak, rendbe tették a futópályát.

MNL KEMLF XXIII.551. Komárom Városi Tanács VB. Sportiroda iratai 733. doboz 1964. tervrajz

Futóverseny a hetvenes évek elején.
MNL KEMLF Fénykép és Képeslap-gyűjteménye.

Dolgozók Lapja, 1972. VIII. 5., 7. p.

Országos Sportnapok.
MNL KEMLF Fénykép és Képeslap-gyűjteménye.

Országos Sportnapok
MNL KEMLF Fénykép és Képeslap-gyűjteménye.

https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/2891/bajnoki-mult

A KAC és a város az 1970-es évektől egészen 1989-es megszűnéséig az Ady Endre utcában játszotta a bajnoki mérkőzéseket. A labdarúgáson kívül atlétikai versenyeknek, sportnapoknak, iskolai rendezvényeknek ad otthont az 1997 óta Czibor Zoltán nevét viselő sporttelep.

http://brucki.blogspot.hu/2013/05/czibor-zoltan-varosi-sporttelep-komarom.html

http://brucki.blogspot.hu/2013/05/czibor-zoltan-varosi-sporttelep-komarom.html

 


[1]     Bilkó István: Komárom labdarúgásának krónikája. 1900-2000. 33-35.p.

[2]     Bilkó István: Komárom labdarúgásának krónikája. 1900-2000. 41.p.

[3]     Bilkó István: Komárom labdarúgásának krónikája. 1900-2000. 56-61.p.

[4]     Új Komárommegyei Hírlap 1943. 38.sz. 1.p.

[6]     Bilkó István: Komárom labdarúgásának krónikája. 1900-2000. 119-120.p.

 

Utolsó frissítés:

2018.02.21.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges