A komáromi Rüdiger-tó története, sportesemények a tóparton a szocializmus idején

A hónap dokumentuma: 2021. június
2021.06.09.

 

A tó névadójának családtörténete

„Id. Rüdiger Istvánnak három gyermeke született, István MÁV-főigazgató (később nevét Rónaszékire magyarosította), Vilmos pékmester és Klára, aki Denk-Doroszlai Árpád vezérkari alezredes neje lett. Az 1937-es lecsapoláskor a terület Rüdiger Vilmos és testvére, Rónaszéki (Rüdiger) István örökösei – feltehetően a felesége és a kislánya – tulajdonába került. A terület kisebb részét a Kellner-mocsarak adták. A Kellner családnak Komáromban beszálló kocsmája és fűszerüzlete volt, míg Kellner József fiának, Kellner Lászlónak kézimunkaüzlete és virágboltja, melyeket lányai, Olga és Magdolna vezettek. A családot 1944-ben elvitték, Auschwitzban haltak meg, csak László tért haza. A 19. század második felében erről a területről termelték ki az agyagot az erőd építéséhez, majd miután ezzel a tevékenységgel felhagytak, a terület elmocsarasodott. Komárom 1937-ben határozta el a város belterületén fekvő és a közegészségre káros vizek lecsapolását. Farkas Imre bácsi, néhai cipész háza ezen a területen állt, míg a műhelye az Igmándi és a Marek utca sarkán működött. Az általa a múzeumnak ajándékozott dokumentumokban olvasható, hogy „Komárom szab. kir. megyei város közönsége … köteles a város belterületén a Méntelep és az Igmándi erőd között fekvő, agyaggödrök az un. Rüdiger-féle mocsarak és a komáromi 5494 és az 5489 és 5490. hrsz. telkeken elterülő két kisebb posványos terület lecsapolása vízmunkálatnak Hollósy Sándor okl. mérnök által készített műszaki tervek II. sz. változatának megfelelően leendő létesítésére és fenntartására”.[1]

1952-ben a 601/1. (régi) helyrajzi számú Rüdiger-féle területet államosították.[2] Kellner László ingatlanrészére a Komárom Városi Tanács V.B. Építési és Közlekedési Osztálya építési tilalmat rendelt el 1963. július 26-án, majd a területet 1963. november 22-én kisajátította.[3]

A Rüdiger-tó az 1887-es komáromi kataszteri térképen:
https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=2015757.8970939585%2C6063245.447207777%2C2018965.863624802%2C6064081.477204645

Komárom kataszteri térképvázlata. A jobb alsó sarokban látszik a Rüdiger-tó.
HU-MNL-KEML-XV.2. Komáromi Fióklevéltárban őrzött térképek levéltári gyűjteménye 1891-1998, 3. köteg

A tavak kialakítása

A lecsapolás 1961-ben kezdődött meg, és a területen kialakult kisebb tavacskákat, öblöket összekapcsolták és tóvá bővítették. A Rüdiger I. tavat (nagy tó) 1959-től 1961-ig kotorták ki először összefüggő formában, majd a későbbiekben többször is részlegesen felújították. A Rüdiger II. (kis tó) területe sokáig időszakos vízborítású nádas terület volt. 1978-1979-ben kibővítették a medret, a mocsaras részt öbölszerűen kikotorták és tóvá alakították.[4] Korábban a tavak főként csapadékvízből és talajvízből táplálkoztak, valamint volt 6-7 db fenékforrás is, melyeket a felhalmozott iszap nagyrészt lefojtott. A tavak mai egyetlen és folyamatos vízutánpótlását az Igmándi út közelében lévő 1 liter/s vízhozamú artézi kút biztosítja, amelynek vize közvetlenül a tóba érkezik. Időszakos jelleggel még a Nagyherkályi-csatorna belterületi ágaiból érkezhet még befolyó víz. A tavak vizét a Szőny-Füzitői-csatorna vezeti el, amelynek Komárom-Székesfehérvári vasútvonal feletti része Korpás-ér néven ismert.[5]

A Rüdiger-tó és környékének rendezési terve
HU-MNL-KEML-XXIII.560.i Komárom Városi Tanács V.B. Tervtári dokumentációk 1973-1981.
185. doboz. RT14 - Rüdiger-tó és környéke rendezése 1973

 

A Rüdiger-tó előtti terület
Fentről lefelé:
1960. július 28., 1975 . március 1., 1990. október 29.

Forrás: fentrol.hu - Lechner Nonprofit Kft.

1961-ben több millió forintnyi értékben Komárom lakossága társadalmi munkában megkezdte a Rüdiger-tó lecsapolását és parkosítását. A földmunkákat nagyrészt sikerült elvégezni a MÁV igazgatósága által biztosított földgyaluval és a Vízügyi Igazgatóság dózerével. A helyi lakosság mellett mintegy 100 szovjet katona is segítette a nagyarányú munkát, ráadásul két újabb földgyalut is adtak. Megtörtént a gyűjtőcsatorna kiásása is. A parkosításhoz szükséges facsemetéket a Vértesi Állami Erdőgazdaság biztosította. A Budapesti Kertészeti Főiskola társadalmi munkában elkészítette a 20 holdas terület parkosítási tervét.[6] 1962-ben megkezdődött a tóban elhelyezkedő szigetek építése. A budapesti Kertészeti Főiskola egyik diákja diplomamunkájában megtervezte a tó környéki parkokat, míg a KISZ fiataljai a fásításnál segédkeztek.[7] A tó melletti Ifjúsági parkba Pándi Kiss János szobrászművész[8] Integető lány című szobrának felállítását tervezték, amit a Képző- és Iparművészeti Lektorátus mellett működő Művészeti Bizottság 1963. december 9-énjóváhagyott. A bronzzal patinázott alumíniumból készült szobor avatására 1965. május 29-én került sor, ahol az alkotó mellett megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke is. [9]

Pándi Kiss János: Integető lány
https://www.kozterkep.hu/22527/Integeto_Komarom_1965.html

Forrás: Facebook Komárom retro - Gábor Foto

Dolgozók Lapja, 1988. március 5.
hungaricana.hu

Az Ifjúsági-tó (a Rüdiger-tó elnevezése az 1980-as években)
Komárom. Szerkesztette: Breiner László és mások. Komárom Városi Tanács 1985. Fotó: Jusztin Tibor

Horgászversenyek és sportesemények a tavon

1976: A komáromi Rüdiger-tavon rendezték meg a megyei szövetkezeti horgászversenyt, melyen tíz csapat indult, és legjobban a Komáromi Építőipari Szövetkezet társulata szerepelt.[10]

1980 szeptemberében a Magyar Országos Horgász Szövetség megyei intéző bizottsága megrendezte az ifjúsági hírverő horgászversenyt, melyre 21 egyesület küldte el utánpótlását, összesen 121 fiatalt. A verseny első helyezettje a tatabányai Jószerencsét Horgász Egyesület (HE) fiatalja, Grósz Csaba lett, a második helyen Szabó Csaba (Almásfüzitői Timföld HE), míg a harmadik helyen Gál Tibor, a Szőnyi Dolgozók HE fiatalja végzett.[11]

1981: Mini-tófutás a Rüdiger-tó körül. A Komáromi sportfelügyelőség által rendezett versenyen 500-an futották körbe a tavat, felnőttek és gyerekek egyaránt. Az élen végző gyermekek a szervezőktől csokoládét, míg a felnőttek testedzési tanácsadási kiadványokat kaptak. A felnőttek 5 körös – 6000 méteres – kategóriájában a verseny nemzetközivé bővült, ugyanis a versenyen két szlovákiai magyar futó is részt vett (Bangha Dezső, Naszvad; Potács Hugó, Rév-komáromi Spartacus).[12]

1984. április 4-én 10 órakor kezdődött meg a Los Angeles-i olimpia tiszteletére megrendezett SAM-futás a Rüdiger-tó partján.[13]

HU-MNL-KEML-XXIII.566.b.Komárom Városi Tanács VB. Művelődési-Egészségügyi és Sportosztály iktatatlan iratai

 

Írta: Kovács Péter levéltáros (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára)

[2] HU-MNL-KEML- XXIV. 207.b. Komárom Járási Földhivatal telekkönyvi betétei és segédletei. Komáromi 40. sz. telekkönyvi betét

[3] HU-MNL-KEML- XXIV. 207.b. Komárom Járási Földhivatal telekkönyvi betétei és segédletei. Komáromi 27. sz. telekkönyvi betét

[4] Rüdiger-tavi információs tábla

[5] Rüdiger-tavi információs tábla

[6] Dolgozók Lapja 1961. 10. 14.

[7] Dolgozók Lapja 1962. 01. 10.

[8] Pándi Kiss János (Pánd, 1905. október 14. - Budapest, 1981. július 2.) szobrászművész. 1923-tól 1925-ig a Budapesti Iparrajziskola növendéke, majd 1926-tól Rómában élt, ahol elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. 1939-ben tért vissza Magyarországra. Kisplasztikákat, érmeket és plaketteket, megbízásra köztéri, monumentális kompozíciókat alkotott.

[10] Dolgozók Lapja 1976. 07. 24.

[11] Dolgozók Lapja 1980. 09. 09.

[12] Dolgozók Lapja 1981. 05. 13.

[13] Dolgozók Lapja 1984. 04. 01.

 

Utolsó frissítés:

2021.06.10.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges