„...ha ... nem üt meg engem, akkor talán nem történt volna meg az eset...” Rendőrgyilkosság Tatabányán. II. rész

A januári "Hónap dokumentuma": https://mnl.gov.hu/mnl/keml/hirek/ha_nem_ut_meg_engem_akkor_talan_nem_tortent_volna_meg_az_eset_rendorgyilkossag

Jelen közleményünk az 1968-ban még Esztergomban működő Esztergomi Megyei Bíróság iratai között található 608/1968. számú akta alapján készült (jelzet: HU-MNL-KEML-XXV.4.c. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság iratai). Ismét felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy erőszakos bűncselekményről van szó, így a téma felkavaró lehet egyesek számára.

1. A vádirat

Ugyan korábban is közöltük már a vádiratot, de az alább olvasható szöveg némileg eltér a rendőrség iratai között található változattól. S. és S. D., valamint S...né és S. D...né ugyanazon személyek nevének rövidítései.

A bizonyítási eljárás során készült fotók és rajzok:

A Mini presszó belsejének alaprajza:

A presszó belsejéről készült fotók. A második képen az ablak alatt látható az asztal a székekkel, ahol Bakos őrnagy és társasága helyet foglalt. Jelzet: Bf. 375/1969.

A presszó előtti térség helyszínrajza:

A terhelt (S. D) így rejtette el az otthonában magához vett kést (a bizonyítási eljárás során készült felvételek). Jelzet: Bf. 375/1969.

A Bakos őrnagy életét kioltó késszúrás helye. Jelzet: Bf. 375/1969.

2. Részletek az elsőfokú bírósági tárgyalás (időpontja: 1969. január 14-15. és január 17-e.) jegyzőkönyvéből. A gyilkosságot és a megrontás bűntettét összevonták. S. D. vallomása.

3. Zs. J. és A. J. (S. D. volt munkatársai) tanúvallomása

4. F. I.  tanúvallomása

5. T. K. K. tanúvallomása

6. V. I. vallomása

7. S. D-né vallomása

8. O. D-né vallomása

09. Sz. M. és Sz. S. vallomása. Ekkoriban még a kiskorú sértettnek is részt kellett vennie a tárgyaláson, és tanúvállomást kellett tennie...

10. Az elsőfokú ítélet és a megyei főügyész fellebbezésének bejelentése

Újsághír az elsőfokú ítéletről
(Dolgozók Lapja, 1969. január 25. 1. oldal)

11. A fellebbezésben a megyei főügyész a gyilkossági ügyben a többek ellen elkövetni szándékozott gyilkosságot vélelmezte, míg a megrontási ügyben a tényállás módosítását javasolja, és halálbüntetést kér S. D-re

12. A Legfelsőbb Bíróság (a Magyar Népköztársaság legmagasabb szintű bírósága 1949-től 1990-ig) által hozott másodfokú ítélet

13. S. D. 1976. decemberében az Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához (1949. augusztus 23-tól 1989. október 23-ig az Országgyűlés mellett az államhatalom egyik legfőbb szerve volt. Testületként gyakorolta az általában az egyszemélyi államfőket megillető jogokat, kollektív államfői funkciót töltött be, ezen felül bizonyos korlátozásokkal az Országgyűlést helyettesítő jogkörrel is rendelkezett) benyújtott kegyelmi kérvénye, és az ahhoz kapcsolódó nevelői vélemény

14. S. D. szabadulólevele

Összeállította: Kládek László levéltáros MNL KEML