Aratás a Komáromi Állami Gazdaságban 1962-1989

Aratás a Komáromi Állami Gazdaságban (1983)

A Komáromi Állami Gazdaság 1962-től szorosan együttműködött a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel, az elérhető legújabb gépeket használták és tapasztalataikat továbbították az intézet felé. A hatvanas években több országos gépbemutatót tartottak a gazdaság területén. 1973-ban 966 hektár búza betakarítását két darab E512 kombájn[1] és négy Claas Dominator 80-as kombájn[2] végezte.[3]

A következő évre növekedett a búza vetésterülete így 1051 hektár lett. 1974 tavaszán alakult meg a kombájnosok Jókai Mór szocialista brigádja 19 fővel. A brigád feladata a kalászosok és a kukorica veszteségmentes betakarítása volt.[4] Még ebben az évben az aratás megkezdése előtt két új 100-as Dominatort kapott a gazdaság. A hat munkagéppel és optimális időjárási körülményekkel az aratási időszak két hétre rövidült. A betakarítást négy darab kombájn két Claas 80-as és két 100-as Dominator végezte. A szállítási problémák leküzdésére 10 új IFA billenőplatós járművet vásároltak. [5] 1975-ben a meglévő hat kombájn mellé négy darab SZK-5 típusú járművel[6] bővült a géppark[7], így az egy kombájnra jutó búza vetésterülete 100 hektár volt.[8]

1976-ban már 1158 hektáron kezdték meg a kalászosok aratását, négy darab Claas Dominator 100-as, két darab Claas Dominator 80-as, illetve négy darab SZK-5-s kombájn segítségével. A szállítást nyolc darab IFA tehergépkocsi és négy darab 8 tonnás pótkocsival ellátott MTZ 50-es traktor biztosította. A betakarított terményt Bartusekpusztán szárították.[9] 1977-től az aratás ideje alatt átálltak a kétműszakos munkarendre, maximalizálva a munkaidőt. A központi javítóműhely este 20 óráig központi ügyeletet tartott.[10] 1979-ben újabb négy darab Claas Dominator 105[11] típusú gép vásárlása miatt a régebbi 80-as kombájnoktól megváltak. Így a 676 hektár búzának és a 194 hektár borsó betakarításának 12 géppel vágtak neki.

1980-ra már csak a nyolc darab Claas kombájn látott neki az aratásra való felkészülésnek, míg a betakarítási terület 1221 hektárra emelkedett. Június 25-én tűz- és balesetvédelmi oktatással, illetve a műszaki szemlével kezdődött a szezon. A kombájnok napi teljesítménye megközelítette a 10 hektárt gépenként. A borsó betakarítása után az őszi és tavaszi árpa következett. Július 24-én indult a 805 hektáron fekvő búza aratása, Perjéspusztán, Újpusztán, Szőkepusztán és Tömördpusztán, ami kilenc napig tartott.[12] 1981-ben a borsó, árpa és búza betakarítását összesen 23 nap alatt sikerült befejezni.[13] 1982-ben rekordméretűre 1398 hektárra bővült a nyáron betakarításra váró őszi-tavaszi árpa, vetőborsó, illetve búza területe.[14]

A Komáromi Állami Gazdaság 1983-ban csatlakozott a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Rendszer gabonafejlesztési programjához. Ennek keretében vásároltak négy darab Claas Dominator 106 típusú új kombájnt, ezzel jelentősen növekedett a betakarítási kapacitás, így már tíz darab korszerű gép várta az 1346 hektáros területen a vetőborsó és búza aratását.[15] A termésátlag 71,33 mázsa volt hektáronként, ezzel rekordot értek el. 1984. július 12-én indult meg a több mint ezer hektár búza aratása, amit aztán IFA teherautókkal szállítottak Bartusekpusztára a napi 24 vagon teljesítményű szárítóba.[16]

1984. július 19-én a Bábolnai IKR Közös Vállalat, a Magyar Agrártudományi Egyesület üzemi szervezete és a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát szervezésében 211 búzatermelő taggazdaság részére országos aratási bemutatót tartottak a kombinát szőkepusztai kerületében. A cél a legmodernebb nyugati és keleti gépek felvonultatása volt. A rendezvényt délután meglátogatta Kádár János is, aki a gabonatermesztés és a mezőgazdaság általános problémáival kapcsolatban megjegyezte: „Elérkeztünk a pillanathoz, amikor már nem csupán az a fontos, hogy mennyit termel a mezőgazdaság, hanem azt is figyelni kell, hogy mennyiért. A fejlődés intenzív szakaszában tartunk, s nézni kell, hogy nekünk mennyibe kerül, amit termelünk, s azt is, hogy mit kapunk érte! Egy a fontos: körültekintően kell gazdálkodni! [17]

1117 hektárról 8500 tonna búzát takarítottak be, ami 7,66 tonna hektáronkénti átlagot jelentett, ezzel ismét rekordtermést ért el kombinátnak.[18] 1985. június 28-án gépszemlével indult az aratási szezon, először a borsó betakarításával, a búzába július 16-án állt be a 10 darab nagy teljesítményű Claas kombájn.[19] A kombinát az ország harmadik legjobb terméseredményét produkálta. 1988-ban július 6-tól július 27-ig tartott az aratás, 21 nap alatt 356 hektár borsó és 1014 hektár búza került betakarításra.

Évről-évre átlagosan 60-70 fő vett részt a nyári betakarítási munkálatokban, a gépszemlétől kezdve egészen az aratási bankettig. A Komáromi Állami Gazdaságban a kezdetektől az elérhető legmodernebb gépekkel dolgoztak, mégis az általunk áttekintett közel negyven év alatt óriási fejlődésen ment keresztül a mezőgazdaság.

Az első magyar gyártású kombájn 1957-ben a Komáromi ÁG jogelődjében.

1962. július 14.

1962. július 14.

Aratási gépbemutató, 1968.július 10.

Aratási gépbemutató, 1969. július 15.

Kombájnosok (1964-1970 közötti évek)

1971-ben épült szárítóberendezés Bartusekpusztán

Aratás 1980-1983

Téli gépjavítás a Bartusekpusztai műhelyben

Záborszky Zsigmond, a Kocsi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára,
Tóth János, az IKR igazgatója, Horváth Ede, a Győri Rába Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója

Kádár János, Varga Gyula, a Komárom Megyei Tanács elnöke,
Pulay Zoltán, a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Tóth János,
Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első titkára,
Horváth Ede, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Horváth Ede, Burgert Róbert a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Kádár János, Varga Gyula

Kádár János Kapolyi László ipari miniszter, Tóth János, Varga Gyula, Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja

Aratási bemutató Szőkepusztán, 1984. július 19.

Aratási gépszemle 1985-ben

Aratási képek 1985-1987

Aratási bankett Ghyczypusztán, 1987. szeptember 4.

Aratás, 1988-1989

Forrás:

Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Fióklevéltárának folyóirat- és fényképgyűjteménye

Komáromi Klapka György Múzeum fényképgyűjteménye