Az első magyar távrepülő Esztergomban

2019.02.22.
Székely Mihályban az első, Esztergomban leszállt távrepülőst tisztelhetjük.

      A hazai repülés történetében kimagaslót alkotó Székely Mihály repülőgép tervező és pilóta 1885. január 11-én született Szarvason. Tanulmányait a Szarvasi Református Gimnáziumban jeles érettségi bizonyítvánnyal fejezte be 1903-ban.

      Székely nemcsak repülőgép konstruktőr volt, hanem szerelő és pilóta is. Ez az aviatika korában nem volt szokatlan, ennek előnye abból adódott, hogy a próbarepülések során jobban kitapasztalhatta a kísérleti gép kijavításra szoruló hiányosságait. Első, 1910-ben összeszerelt, biplánjával a Rákos-mezőn rendezett nemzetközi repülőgépversenyen díjat nyert. 1911-ben állami ösztöndíjjal a repüléstechnikában akkor élenjárónak számító Franciaországban járt tanulmányúton. Innen a bécsújhelyi repülőgépgyárba került, ahol, miután letette a pilótavizsgát, berepülőpilótának és konstruktőrnek szerződtették. Az itt rendezett nemzetközi repülőversenyen rekordot döntve 1090 méter magasságba emelkedett Ő szállított első alkalommal 1911-ben sajtóterméket a fővárosból vidékre.

      Nevéhez fűződik az első magyar távrepülés Bécsújhely és Budapest között. Az utat 1911. július 19-én osztrák gyártmányú Pischof Autoplan repülőgéppel tette meg 4 óra 20 perc alatt. Közben három magyar helység – Miklóshalma, Győr, Esztergom – határában szállt le üzemanyag felvétel céljából és nem utolsósorban azért is, hogy a hazai aviatikát népszerűsítse. A pilóta Esztergomban a kenyérmezői katonai gyakorlótéren landolt, ahol a Ludovika Akadémia növendékeinek tartott rövid előadást az általa vezetett gép szerkezetéről, majd este 8 óra előtt felszállt, hogy sötétedésre megérkezzen Rákos-mezőre, ahol már sok ezer lelkes honfitársa várta. Fogadására hatalmas máglyát gyújtottak, ennek fényéhez igazodva sikeresen le tudott szállni. Székely Mihály csúcsteljesítménye nemcsak a fővárosiak lelkes ünneplését váltotta ki, hanem az esztergomi polgárok érdeklődését is felkeltette. A pilóta Kenyérmezőről való távozása után még napokig kíváncsian tekingettek az égre, és többen repülőgépet véltek felfedezni a levegőben; egy élelmes városi pedig kihasználva a repülő szerkezetek iránt hirtelen támadt érdeklődést, hatalmas méretű sárkánnyal szórakoztatta a közönséget.

      Székely Mihály sokat tett a hazai aviatika fejlesztéséért. A magyar kormánytól kapott pénzből négy egyfedelű repülőgépet épített. „Parasol” nevű 50 lóerős gépével 70 km/h. sebesség elérésére volt képes. Az 1913. augusztus 20-án megrendezett budapesti repülőversenyen elszenvedett balesete miatt (lezuhant, kórházba került) végleg lemondott a további repülésekről. Az első világháború alatt az aradi repülőgépgyárban volt tervezőmérnök, valamint a Bécs melletti Aspernben működő pilótaiskolában kiképzésvezető. 

1918-tól a Magyar Repülőgépgyár Rt. mérnöke, később gépjárműtervezéssel foglalkozott. Számos aviatikai tárgyú cikke jelent meg a szaksajtóban és a napilapokban (Pesti Hírlap, Budapesti Hírlap), az „Újság” című budapesti napilap repülési rovatának vezetője volt. Az 1950-es évek második felében a Járműfejlesztési Intézettől ment nyugdíjba. 1959. április 3-án hunyt el Budapesten.

      Emlékét Esztergom-Kertvárosban a vasútállomás mellett álló repülős emlékmű őrzi, valamint a Vasút sorról nyíló, addig névtelen utca, amelyet 2007-ben neveztek el róla.

Bibliográfia:

Horváth Attila: Székely Mihály. In: Esztergom és Vidéke. 2015/3. 41-42.

Esztergom (1911. július 23.) XVI. évf. 30. sz.

Magyar Életrajzi Lexikon. SZ/ Székely Mihály.  Főszerk. Kenyeres Ágnes

Székely On-Line – G-Portál  http://gportal.hu/gindex.php?pg=828236

 

Képjegyzék:

1.)

A kertvárosi vasútállomás bejáratánál 1996-ban felállított emléktábla

Forrás: www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=eszk-38k-

2.)

Világ (1911. július 20.) 170. sz. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár https://adt.arcanum.hu

3.)

Pesti Napló (1911. július 20.) 170. sz. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár https://adt.arcanum.hu

4.)

Székely Mihályt ábrázoló fotó

A Magyar Aero Szövetség Hivatalos Lapja (1913. 08. 18.) 7. sz. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár https://adt.arcanum.hu

5.)

A Székely Mihály által tervezett „Bübü” névre keresztelt monoplán

A Magyar Aero Szövetség Hivatalos Lapja (1913. 10. 01.) 10. sz. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár https://adt.arcanum.hu

6.)

„Repülőgép városunk felett.”

Esztergom és Vidéke (1911. július 23.). Forrás: https://library.hungaricana.hu

7.)

„Kinek ártott?!”

Esztergom és Vidéke (2005. március 3.). Forrás: https://library.hungaricana.hu

8.)

„A repülőgép.”

Esztergom (1911. július 23.) XVI. évf. MNL KEML Könyvtára.

 

 

Székely Mihályról szóló irodalom:

                        Tamás Ernő: Székely Mihálynak a magyar légjárás úttörőjének első sikerei

                        in. Pesti Hírlap. 1936. május 02.

                        Tamás Ernő: A magyar aviatika hőskora Bp., 1937

                        Virágh Ferenc: A repülő közlekedés Békés megyei úttörői in. Békés megyei

                        Népújság 1962. 110. sz.

                        Székely Mihály Szakközépiskola és Szakképző Intézet Szarvas Jubileumi

                        Évkönyve 1994          p. 9-11.

 

 

Horváth Attila főlevéltáros

 

Utolsó frissítés:

2019.02.22.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges