Az 1965-ös árvíz Komáromban

Az 1965-ös árvíz Komáromban

1964–1965 telén rengeteget havazott az országban, és a tél végére egyes részeken a hó vastagsága az évi maximumok átlagát is megközelítette. A Nyugat-Dunántúlt gyakorta 15-20 cm-es hótakaró lepte be és a közeli Alpokban is nagy mennyiségű hótömeg halmozódott fel az 1000 méternél magasabban fekvő területeken.

A hó többször olvadásnak indult, így a talajvízszintek egyre csak emelkedtek. Az idő azonban csak márciusban indult enyhülésnek. Amikor az összefüggő hótakaró végre olvadni kezdett, az tovább növelte a Duna és mellékfolyóinak vízszintjét.

A hóolvadással párhuzamosan viszont az időjárás is csapadékossá vált. Áprilisban a Rába vízgyűjtőjén pár nap alatt 100-130 mm csapadék hullott, ami a megközelítette a havi átlag kétszeresét.

Az árvíz először Nyugat-Magyarországon csapott le. 1965. április 21-én a Gyöngyös, a Répce és a Rába is áradni kezdett. A Kőszeg menti falvak, illetve Szombathely belterületeinek egy része is víz alá került.  „Ekkora árvíz talán még nem is fordult elő a megyében” – írták a Vas Népe április 23-i számában.

Az 1965-ös a nagy dunai árvízként vonult be a történelembe. Az elkövetkezendő 120 nap folyamán az embereknek hét árhullámot kellett kivédeniük, és a kb. 610 km hosszú Duna-menti töltéseknek helyenként 2-3 méter magas vízoszlop nyomását kellett kibírniuk.

Az árvízvédelemnek meg kellett fékeznie a Dunát Komáromnál is, hogy a Budapest-Bécs vasúti és közúti összeköttetés fenntartását biztosítani tudják. Az árvíz elleni védekezők létszáma a májusi pár ezerről júniusra elérte a 30-40.000 főt, melyből 11.000 katona is kivette a részét a védekezésből. Az árvízvédelmi munkálatokat ekkora már gépesítették, és így kb. 1200 dömper és több száz munkagép segítette az emberek munkáját, akik ezen időszak alatt 4 millió homokzsákot és 40.000 tonna követ hordtak a legveszélyeztetettebb gátszakaszokra. Az erőfeszítéseknek köszönhetően a Duna magyarországi szakaszán nem történt tragédia, ugyanis a töltések épek maradtak. A csehszlovákiai Észak-Komáromban és térségében azonban egy töltés átszakadt, és így számos magyar lakta települést öntött el a Duna.[1]

Az 1965-ös árvízkár felszámolására és az árvízkárosultak megsegítésére a Magyar Posta 1 Ft 50 fillér címletű alkalmi bélyeget bocsátott ki, melyet 1965. augusztus 14-étől 1965. december 31-ig árusítottak. A bélyegenkénti 50 fillér felárral az árvízkárosultakat támogatták. A bélyeghez ugyanebben az időszakban egy blokk is megjelent, melynek képe az 1838-as pesti jeges árvíz emlékére készült domborművet ábrázolta.[2]

https://belyegbarat.hu/index.php/belyegsztorik/138-arviz

Kimutatás az 1965. évi árvízvédelmi készültségről

HU-MNL-KEMLKF-XXIII.553.a. Komárom Városi Tanács VB. Titkársági iktatott iratok 3912/1965.

Dolgozók Lapja 1965. június 19. 1. oldal

Dolgozók Lapja 1965. június 25 . 1. oldal

Esti Hírlap, 1965. július 1. 1. oldal

Dolgozók Lapja 1965. július 1. 1. oldal

Az árvízkárok helyreállítását célzó társadalmi megmozdulás támogatása

HU-MNL-KEMLKF-XXIII.553.a. Komárom Városi Tanács VB. Titkársági iktatott iratok 4110/1965. (1-5.)

Dolgozók Lapja 1965. július 7. 1. oldal

Az árvízvédelemben részt vett vállalatok

HU-MNL-KEMLKF-XXIII.553.a. Komárom Városi Tanács VB. Titkársági iktatott iratok 4133/1965. (1.)

Árvízkárok helyreállításával kapcsolatos jelentés

HU-MNL-KEMLKF-XXIII.553.a. Komárom Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztály iktatott iratai 1788/1965.