Elfeledett archivárius – Nógrád vármegye első levéltárosa

Nógrád vármegye levéltárának – ahogy az ország többi archívumának – története a vándorló nótáriusi ládával kezdődött. Egészen a 17. századig a jegyzők (notarius) hordozták magukkal az iratokat, jegyzőkönyveket, melyek a folytonos vándorlás során koptak, olykor el is vesztek.

A 18. századig Nógrád vármegye iratai többször szenvedtek el érzékeny veszteséget. A tizenötéves háború időszakára esik az első pusztulás, amikor is Lépes István jegyző gondatlansága folytán 1596-ban Eger ostroma alatt megsemmisültek a vármegye legrégebbi, 16. századi protokollumai. Száz évvel később ismét egy ostrom során érte a levéltárat felbecsülhetetlen veszteség. 1682-ben Gyürky Pál jegyző Nógrád iratait, néhány ládában Fülek várában helyezte el. Miután Thököly Imre elfoglalta és elpusztította az erődöt, az iratok zömmel a tűzvész martalékává váltak. mindössze a 17. századi protokollumok egy részét sikerült megmenteni, valamint 1610-től szórványosan, 1660-tól folyamatosan az iratok jó részét.

Sokáig nem volt állandó otthona a levéltárnak. Ez az állapot egészen 1754-ig állt fenn, ekkor Szügy községbe került a vármegye székhelye, az ottani vármegyeháza két szobájába pedig a vármegyei archívum. Ahogy állandó archívum, úgy az állandó levéltárosi cím is csak viszonylag későn, a 18. század végén jelent meg. Mindaddig a jegyzők töltötték be, számos teendőjük mellett ezt a tisztséget is.

A 18. század végén azonban változás következett be. A közigazgatási ügyek állandó növekedése annyira megterhelte a jegyzői kart – ebben az időben a főjegyző és aljegyző mellett már másod- sőt harmadaljegyzők is működtek –, hogy a többi vármegyéhez hasonlóan, Nógrád is szeretett volna egy külön, csakis a levéltár gondozását és kezelését végző tisztviselőt rendszeresíteni. Még 1790. április 20-án a Balassagyarmaton tartott tisztújító széken megválasztották a vármegye első – még nem önálló – archiváriusát, Hamar Mihályt, aki egyben harmadaljegyzői tisztséget is viselt.

Hamar 1791. augusztus 23-án tudósítást tett a közgyűlésnek, a levéltár állapotáról. Mint írta, a politikai iratok osztályán az évek hosszú sora alatt olyan nagy zűrzavar keletkezett, hogy ezek rendbetétele két ember szorgalmát is meghaladja. Ezért javasolta, hogy a levéltáros mellé rendeljenek két írnokot, és mindannyijukat kötelezni kell arra, hogy a levéltárban tartózkodjanak. Javasolta, hogy a levéltárost magasabb fizetéssel lássák el, valamint szükséges, hogy mind a politikai, mind a jogi iratok befogadására egy alkalmas ház álljon, hogy minden irat azonnal kéznél lehessen. Ezt erősítette Ruttkay János lajstromozó is, aki 1794-ben az általa véghez vitt munka rendjéről adott tudósításban megjegyezte, hogy a levelestár állandó jó rendbe tartására elkerülhetetlen lenne egy külön személy alkalmazása, aki helyben lakna. A megye első, önálló levéltárosának megválasztására az 1796. július 5-i tisztújító széken került sor. A választás alkalmával négy jelöltet állítottak az archiváriusságra: Korodinyi Jánost, Karpe István, Hudoba János, Gyura Gáspárt és Pyber Piust. A választás Pyber Piusra esett, kikötve számára a Balassagyarmaton való állandó lakás kötelezettségét. A közgyűlés kérte a helytartótanácstól a választás jóváhagyását, egyben az új tisztviselő részére 400 forint évi fizetés megállapítását. Bár a vármegye megkapta az engedélyt, ugyanakkor ez azzal is járt, hogy a kért 400 forintból csak 250-et állapítottak meg, egyben a két második aljegyző közül az egyik fizetését megszűntették.

Jelzet: HU-MNL-NML IV.1.a. 70. kötet (1794) 614/1794

A vármegye első önálló archiváriusáról, Pyber Piusról nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Ami tudható, hogy 1767. július 12-én született Tolmácson. Édesapja Pyber Benedek, édesanyja Blaskovich Renáta. Elődjei a 18. század folyamán mind megyei hivatalt viselő személyek voltak. Édesapja, Benedek, Nógrád vármegye egyik szolgabírája volt az 1760-as években, míg nagyapja, József 1736-1740 között a vármegye alispáni tisztét töltötte be. Mindössze 29 éves volt, amikor megválasztották Nógrád első önálló levéltárosának, mely tisztséget azonban alig két évig töltötte be. 1798-ban már Gyura Gáspárt választották meg Pyber utódának.

Pius életének további sorsa teljes homályba vész, ugyanakkor nevét, mint Nógrád első önálló levéltárosa, örökre beírta a vármegye históriájába.

Jelzet: HU-MNL-NML IV.1.a. 72. kötet (1796) 747/1796 - részlet

 
írta: Dr. Kovács Krisztián
 
Felhasznált irodalom:
CSIZMADIA János (szerk.): A Bartakovich-, Justh-, Rudnay- és Rudnyánszky-családok és részben azok rokonsága. Késmárk, 1905.FŐGLEIN Antal: Nógrád vármegye levéltára. MTA Kézirattára Ms. 5219/2
LEBLANCNÉ Kelemen Mária: Adatok a Nógrád Megyei Levéltár történetéhez. In: Levéltári Közlemények 44-45. (1973-1974). pp. 319-339.
SCHNEIDER Miklós: Nógrád megye levéltára. Nógrád Megyei Múzeumi Füzetek. 17. Salgótarján, 1969.
 
Levéltári források:
HU-MNL-NML IV.1.a. 67. kötet (1778.10.15. – 1791) 521.
HU-MNL-NML IV.1.a. 70. kötet (1794) 614/1794
HU-MNL-NML IV.1.a. 72. kötet (1796) 747/1796
HU-MNL-NML IV.1.b. 1791/732