150 éve született Róth Flóris bányamérnök

Talán nem gondolta 1918 januárjában, amikor nagy nevű elődök – Zemlinszky Rezső, Gerber Frigyes, Gerő Nándor – után átvette a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. salgótarjáni bányavidékének irányítását, hogy nyugdíjazásáig, 1938-ig ezen a poszton marad. A terep nem volt ismeretlen az 1865. január 27-én a Torontál megyei Nagykikindán született bányamérnöknek. A kocsigyártó mester tizenegyedik gyermekeként napvilágot látó fiú Selmecbányán messze került otthonától és felmenői foglalkozásától is. Bányamérnöki oklevelét 1894-ben kapta meg. Első munkahelyén műszaki ismereteit gyarapítva, a bányagépek, berendezések gyártásával ismerkedett. Bányamérnöki tevékenysége 1891-ben kezdődött az inászói bányakerületben. Négy év alatt bizonyított szorgalmával, igyekezetével. A terjeszkedő SKB Rt. vezetésétől 1895-ben újabb feladatot kapott. A Zsil-völgyében nyíló petrozsényi szénbánya üzemeinek kiépítésében kellett segítenie a szintén Salgótarjánból odakerült Andreich János igazgatót. 1899-től Budapesten töltött be tisztviselői állásokat a bányák műszaki irányításában. 1907 után megint a gyakorlati tevékenység került előtérbe. Bányaigazgatóként visszatért Petrozsénybe, ahol a műszaki fejlesztések mellett a szociális építkezéseket (kórházak, iskolák, lakások, kaszinók) is támogatta, ugyanúgy mint a későbbiekben, nógrádi tevékenysége alatt.

Salgótarjánba kerülése előtt a budapesti igazgatóságon dolgozott központi bányaigazgatóként. Szakmai tevékenységéért főtanácsossá, majd 1923-ban bányaügyi főtanácsossá nevezték ki, és az SKB Rt. igazgatósági tagja lett. 1936-ban megkapta a Magyar Érdemkereszt Középkeresztjét. Bányamérnöki oklevelének megszerzése után tagja lett az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek. 1923-tól a Salgótarjáni Osztály, majd 1934-től az országos egyesület elnöki posztját töltötte be. Nyugdíjazása után tiszteletbeli elnökké választották. Emellett tagja, 1922-től alelnöke volt a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek is.
Mint vezető, szakmai tevékenysége mellett a társadalmi életbe is bekapcsolódott. 1889 és 1902 között országgyűlési képviselő volt a selmeci kerületben. Petrozsényi igazgatósága alatt Hunyad megye, salgótarjáni működése alatt Nógrád, illetve Nógrád-Hont megye törvényhatósági bizottságának tagja. Két évtizedes, Salgótarján fejlődését támogató tevékenységéért 1936-ban a város díszpolgárává választották.
Az 1950-es évek elején Budapestről Mezőberénybe telepítették ki. 90 éves korában, 1955. március 15-én ott hunyt el.
(Forrás: Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv. Salgótarján, 2000.)

Róth Flóris eredeti aláírásával ellátott dokumentumok:

1.

2.

3.

4.

Mellszobra a salgótarjáni városháza előtt látható. (Készítette: Molnár Péter, 2000)

Fotó: Lőrincz Melinda