Benczúr Gyula nógrádi emlékezete – 105 éve hunyt el a festőművész
Dolány község képviselőtestülete – Droszt Artúr körjegyző indítványára – 1926-ban a törvényhatósági bizottsághoz terjesztette fel határozatát arról, hogy a község nevét az idegen hangzású Dolányról Benczúrfalvára változtatja meg Benczúr Gyula festőművész iránti tiszteletből, melyet „hazafias szempontból és méltányosságból” is indokoltnak tartottak.
Nógrád vármegye törvényhatósági bizottsága 1926. február 1-jén elfogadta a községi határozatot, és a településnév megváltoztatására vonatkozó kérelmet a belügyminiszternek megküldték. A Belügyi Közlöny 1927/8. számában jelent meg 1927. február 20-án, hogy „a m. kir. belügyminiszter Nógrád vármegye közönségéhez intézett rendeletével Dolány község nevét az 1898 : IV. t.-c. 2. §-a alapján Benczurfalva névre változtatta.”
Jelzet: HU-MNL-NML-IV.432. 3. kötet, 1926, 386. bejegyzés
Benczúr Gyula, bár Nyíregyházán született, de otthona Kassa volt, tehát az észak-magyarországi térség közel állt hozzá, így az a gondolat, hogy Nógrád vármegyébe költözzön, nem volt idegen tőle. A családnak egyébként voltak vanyarci gyökerei is. A tanács kormány által ellehetetlenített művész nógrádi letelepedését Mikszáth Kálmánnal szövődött szoros barátsága is indokolta, ami még Benczúr akadémiai székfoglalójában is testet öltött, hiszen Mikszáth portréja volt a festő akadémiai székfoglaló alkotása.
Mikszáth, hogy minél több időt tudjanak együtt tölteni festőbarátjával, igyekezett Horpácson megfelelő birtokot találni Benczúr Gyula számára. A kiszemelt ház megvétele végül meghiúsult, de egy évvel később, 1910-ben egy másik nógrádi faluban, Dolányon, ugyancsak Mikszáth ráhatására, Benczúr Gyula megvásárolt egy birtokot.
A dolányi kastélyt a Wattay család építtette a XVIII. században, és később a Szontágh és az Ivánka családok tulajdonába került. Az utolsó tulajdonos – akitől Benczúr megvette a birtokot – gróf Pejácsevich Mikó volt. Bár Mikszáth 1910-ben meghalt, tehát amiért Benczúr megvette a birtokot, okafogyottá vált, mégis 1912 után a Benczúr család már a dolányi kastélyban töltötte a nyarakat.
A festő a kúria közvetlen közelében lévő magtárat műteremmé alakította, falait megmagasította, valamint oldal- és felülvilágítós ablakkal látta el. Ebben a műteremben fejezte be Budapesten elkezdett híres arcképeit: a gróf Zichy Nándort, Ormódi Vilmost ábrázolót, és itt maradt befejezetlenül legutolsó műve, Weiss Manfréd arcképe is. Olyan művek láttak itt napvilágot, mint az Európa elrablása, az Orpheus és Euridike, a Krisztus az olajfák hegyén vagy a Farkassal küzdő kentaur.
Benczúr Gyula 1920. július 16-án hunyt el Dolányban, és végső nyughelyet is itt talált a családi sírboltban.
Jelzet: HU-MNL-NML-XXXIII.1.a.-27-c-2., 32/1920. bejegyzés
Benczúr halála után a kúria megmaradt, a család használta nyaralónak, Benczúr lányai pedig egészen az 1940-es évekig panziót üzemeltettek a kastélyban. A festő tanítványai 1921-ben megalakították a Benczúr Társaságot, a nagy művész emlékének méltó ápolására.
A dolányi síremlék őrzését és fenntartását a Benczúr Társaság kérelmére 1925-től Nógrád vármegye vállalta el.
Jelzet: HU-MNL-NML-IV.432. 2. kötet, 1925, 367. bejegyzés
Kormányzati részről felmerült az a terv 1920. őszén, hogy földi maradványait Budapestre hozzák, és a Nemzeti Múzeumban rendezett búcsúztató után a Kerepesi temetőben díszsírhelyre temessék. Pekár Gyula államtitkár a kultusz kormány nevében tolmácsolta ezt Benczúr fiának, aki édesanyja döntésétől tette függővé. Az özvegy rövid táviratban közölte elutasító válaszát.
A festő halálának 10 éves évfordulójára a család mauzóleumot emelt a tiszteletére, melyet 1930. július 16-án avattak fel, és ünnepséget rendeztek az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat közreműködésével. Az épület tervezője Jánszky Béla építész volt, Krisztán Sándor szobrász pedig a kivitelezője a görög stílusú mauzóleumnak.
Kép a mauzóleumról
Az ünnepség háziasszonya Benczúr Elza, a festő lánya volt, de jelen volt a család többi tagja is. Az avatásra számos magas rangú vendég érkezett. Budapestről a kultuszminisztériumot dr. Tihamér Lajos miniszteri tanácsos, Nógrád vármegyét dr. Baross József alipán képviselte, és helyezett el koszorút a síremléken. Többek között jelen voltak még Berzeviczy Albert az akadémia elnöke, szülővárosából, Nyíregyházáról Bencs Kálmán polgármester és Szabolcs vármegye képviseletében dr. Sarvay Elek tiszti főügyész.
Az avató ünnepség lezajlása után megnyitották Benczúr Gyulának a parkban lévő műtermét, amelyben minden ugyanabban az állapotban volt, ahogyan a művész utolsó napján otthagyta.
Fotó: Benczúrfalva, Benczúr-kúria, 2023
írta: Gusztiné Dr. Toronyi Judit
Felhasznált irodalom:
- Belügyi Közlöny 1927/8. száma, 1927. február 20.
- 8 Órai Újság, 6. évfolyam 243. szám, 1920. október 14.
- Nógrádi Hírlap, LVIII. évfolyam 29. szám, 1930. július 20.
- Magyarország, XXXVII. évfolyam 156. szám, 1930. július 12.
Levéltári források:
- HU-MNL-NML-IV.432. Nógrád és Hont Közigazgatásilag Egyelőre Egyesített Vármegyék Törvényhatósági Bizottságának iratai 2. és 3. kötet vonatkozó bejegyzései
- HU-MNL-NML-XXXIII.1.a.-27-c-2. Nógrád (vár)megye állami anyakönyv másodpéldányainak levéltári gyűjteménye. Endrefalva halotti anyakönyv
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
 hu_mnl_nml_iv_432_3kotet_386_1926_01.jpg | 1.76 MB |
| hu_mnl_nml_iv_432_3kotet_386_1926_02.jpg | 1.29 MB |
| hu_mnl_nml_xxxiii_1_a_27_c_2_032.jpg | 1.16 MB |
| hu_mnl_nml_iv_432_2kotet_367_1925.jpg | 2.37 MB |
