A konferencia 31 előadójának túlnyomó többsége, a téma okán érthető módon, görög, illetve román történész volt. Intézetünk kommunikációs referense, Katona Csaba Hogyan tekintett az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája Görögországra és Romániára a második Balkán-háború idején? (How did the foreign policy of the Austro–Hungarian Monarchy see Greece and Romania during the Second Balkan War?) címmel tartott előadást november 22-én a házigazda egyetemen.

Egy 1952 augusztusában kibocsátott minisztertanácsi határozat (1029/1952. (VIII. 30.) MT szám alatt) nyomán már lehetőség is nyílott arra, hogy a miniszterek a felügyeletük alá tartozó szervezetek (hivatalok, intézmények, vállalatok stb.) dolgozói részére az átlagon felüli teljesítmény jutalmazására kitüntető jelvényt adományozhassanak.

Ünnepélyes keretek között november 30-án, csütörtökön délután jelképesen a Magyar Nemzeti Levéltárba (MNL) került a Horthy család hagyatéka, amelyet a néhai kormányzó, Horthy Miklós unokája, Horthy István Sharif és dédunokája, Horthy Stewart Miklós adtak át.

A program levezető elnöke Rainer M. János, a Nagy Imre Alapítvány kuratóriumának elnöke lesz. Köszöntőt mond Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája, a Nagy Imre Alapítvány alapító kurátora, majd Fiziker Róbert főlevéltáros osztja meg gondolatait a forrásközlésről. Ezután az esemény bemutató-kerekasztal beszélgetéssel folytatódik, amelynek résztvevői Varga Zsuzsanna egyetemi tanár, továbbá a kötet összeállítói, Gecsényi Lajos és Baráth Magdolna történészek lesznek. A beszélgetést Fiziker Róbert moderálja.

A kötet a Vác várában működött székeskáptalan testületét, valamint a váci szentszéki bíróságot alkotó személyek neveit és tisztségviselésük évkörét tartalmazza. A munka kezdő időpontját az első kanonokok nevének említése, a záró dátumát pedig Vác török elfoglalása, 1543 adja.

Fiziker Róbert főlevéltáros, a Levéltári Közlemények felelős szerkesztője a 2022. évi kötettel kapcsolatban kifejtette: ennél a számnál az alaptémának a háborús mindennapokat választották, ezért lett a fő tematikus rész címe, amelyben nyolc tanulmány található, a Hétköznapi háború. – Ebbe a részbe, az első és második világháború kapcsán, olyan anyagok kerültek, amelyekből kiderül, hogy a háborúk milyen hatással vannak a hátországra.

A Magyar Kommunista Párt (1948-tól Magyar Dolgozók Pártja) Hadifogoly Irodájának adatbázisát 2016-ban kezdték el építeni, ebben mára rengeteg fontos információ, érdekes történet található. Szatucsek Zoltán ennek hátterével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a második világháború alatt nagyon sok katonát és civilt hurcoltak el a Szovjetunióba.

A felek kinyilvánították: kiemelt feladatnak tekintik a fondjegyzékek kétnyelvű, úgynevezett bilingvis kiadását, hogy a romániai és magyarországi közlevéltárakban őrzött, Erdélyre vonatkozó iratanyagok jegyzéke minél hamarabb eljusson a célközösséghez, a kutatókhoz.

A Magyar Nemzeti Levéltárat Hegedűs István (osztályvezető, Digitális Tartalomfejlesztési Osztály) képviselte, aki november 9-én a ’Processing the index cards of the Czechoslovak-Hungarian population exchange (1945-1948)’ címmel tartotta meg szakmai előadását. Beszámolójában ismertette az AToM (Archives and Traces of Migration) munkcímű nemzetközi projektben végzett digitalizálási és utófeldolgozási munkálatokat, valamint a feladat jelenlegi állását.

Az Európai Parlamentben csütörtökön megtartott előadásában Szatucsek Zoltán főlevéltáros két olyan programot is érintett, amelyhez a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást hívták segítségül. Ezek két éve kezdődtek, és mindkét programnak publikus eredménye van. – Az egyik kézírásfelismeréssel kapcsolatos, azt a szoftvereszközt, amelyet bemutattam, házon belül, a Magyar Nemzeti Levéltárban fejlesztettük ki. Ez iránt komoly nemzetközi érdeklődést tapasztalunk – fogalmazott Szatucsek Zoltán.