ArchívNet 2025/6.

Tisztelt Olvasók!
 

Idei utolsó lapszámunkban a második világháború jelenik meg hangsúlyosan: négy publikáló szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."

Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.

A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő
 

Károlyi Mária: A névtelenek emlékére
Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját. A bemutatott egodokumentum a bemutatását megelőzően magántulajdonban volt, és átadás révén került Szécsényi Andráshoz, illetve a Holokauszt Emlékközponthoz. Bő tíz év távlatából a napló átadója, Károlyi Mária szombathelyi muzeológus kívánt hozzászólni a korábbi forrásismertetéshez: személyes visszaemlékezését az alábbiakban közöljük.
 

Kosztyó Gyula: „A körjegyzőségemet ért sérelmekről és a lakosságot ért napirenden lévő zaklatásokról”. A lakossági tapasztalatok a szovjet megszállás első napjaiban Szatmár-Beregben
1944 nyarán a front egyre közeledett Magyarország keleti határaihoz. A románok kiugrása miatt összeomlottak azok a német és magyar tervek, amelyek arra számítottak, hogy a szovjet csapatok előre nyomulását a Kárpátok vonalán meg lehet állítani. Szatmár területén jelentősebb hadműveletek nem voltak, azok Szabolcs területére helyeződött át, Nagykálló és Nyíregyháza környékére. Ennek ellenére a „Nyírségben” zajló harci eseményeknek a front átvonulásának, komoly hatásai voltak Szatmár területére is.
 

Luka Dániel: Válságkezelés az „új szakasz” küszöbén. Dokumentumok a háztáji gazdálkodás kialakításáról a Rákosi-korszakban
A kommunista pártállam legnagyobb projektjei közé tartozott a „mezőgazdaság szocialista átalakítása”. Az 1948-at követő kollektivizálási hullámok mind a földbirtok-, mind pedig a termelési struktúrát gyökeresen átformálták. Sajátos képződménye volt a folyamatnak a háztáji gazdálkodás, aminek a története különösen a Rákosi-korszak vonatkozásában hézagos, ebből a szempontból hiánypótlónak nevezhetők az itt közölt források, melyek agrárpolitikai tekintetben rendkívül kritikus időpontban keletkeztek. A dokumentumok relevanciáját a Rákosi-korszak periodizációjának és a kontinuitás-diszkontinuitás jellegű megközelítésének kérdései szintúgy erősítik.
 

Seres Attila: Miniszerelnök-feleségből nincstelen földönfutó. Bethlen Margit kárpótlási ügye 1957–1974 (I. rész)
A második világháború után a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) a háború során vallási és faji okokból a náci Németország hatalmi szervei részéről sérelmet szenvedett és vagyonunktól megfosztott személyek kártalanítására két törvényt alkotott. Az 1956. június 29-i Szövetségi Kártalanítási Törvényt (BEG) és az 1957. július 19-i Szövetségi Visszaszolgáltatási Törvényt (BRÜG). 1957-ben a két világháború közötti időszakban a leghosszabb ideig regnáló magyar miniszterelnök, Bethlen István felesége, Bethlen Margit (1882–1970) is megpróbált élni a német kárpótlási törvények által nyújtott lehetőséggel. Ennek jogalapját az adta, hogy 1944 november-decemberében Budapesten a német hatóságok internálták, és elkobozták tőle a személyes értékeit. A két részből álló forrásközlés azt mutatja be, hogy Bethlen Margit kárpótlási igénye hogyan illeszkedett az NSZK és a Magyar Népköztársaság közötti bilaterális kapcsolatok alakulásának függvényévé váló német kártérítés folyamatába, illetve milyen okai voltak annak, hogy megpróbálta visszaigényelni a háború idején elkobzott ingóságai ellenértékét. A Bethlen Margit kárpótlási ügyének hátterében álló okok és motivációk megdöbbentő látleletet nyújtanak a magyar arisztokrácia 1945 utáni vagyon- és pozícióvesztéséről.