A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Levéltár támogatásával megjelent kiadvány a „nagy háború” egy olyan hadszínterére fókuszál, amelyre a magyar történettudomány, ezen belül pedig a hadtörténet kevésbé fordított figyelmet, ellentétben például a Doberdó-fennsík közismerten véres csatáival. Erre csak részben szolgálhat magyarázatul, hogy  számos  történeti forrás lett az enyészeté a háborút követően. A könyv tehát ilyen értelemben is bízvást tekinthető hiánypótlónak.

A Levéltári Közlemények 95. évfolyamának írásai a szokott módon több tematikus blokkban kerülnek az olvasó elé. Az Európa és a Habsburgok címet viselő egység Ferenc József politikai játszmáitól Habsburg Ottónak az európai integráció szolgálatában végzett tevékenységéig foglalja keretbe az (egykori) uralkodócsalád kiemelkedő tagjaihoz és eszmei hagyatékukhoz kapcsolódó írásokat.

A kötet a korábbi doberdói, 1915–1916-os időszakkal foglalkozó könyvsorozat folytatása, a szerzők ezúttal is arra törekedtek, hogy az alakulatok harcai mellett bemutassák a mindennapi életet és halált, a temetőiket, a front mögötti világot. A könyv a szakemberek mellett a téma iránt érdeklődő olvasókhoz is szól, és segítséget ad a mai Szlovénia területén található emlékhelyek felkereséséhez is.

Idén a mohácsi csata ötszázadik évfordulója emlékezünk. Mi nem ünneplünk, de minden viszonylagos, mert a törököknél a Boszporusz két partja között egy komp közlekedik, amelyet ők Mohácsról neveztek el. Ők érthetően egészen másképp tekintenek az akkori eseményekre – mutatott rá köszöntőbeszédében, a „Magyar várak a török korban. Giulio Turcho és várépítésztársainak várfelmérései az 1560–1580-as évekből” című kötet bemutatóján a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója.

Amikor lezárunk egy esztendőt, és elkezdünk egy új évet, vissza szoktunk tekinteni a mögöttünk hagyott hónapokra. Hogyan értékeli a 2025-ös évet a Magyar Nemzeti Levéltár szempontjából?

A 26 kérdésből álló online kérdőíves kutatást, amely 2025 júliusában indult, összesen 764 levéltári dolgozó (vezető és beosztott munkavállaló) töltötte ki. A KSH 2024. évi adatai szerint a levéltárakban mintegy 1219 fő dolgozik, így a válaszadók száma a teljes létszámhoz viszonyítva kiemelkedően magas. A felmérés 2025. október 17-én zárult le.

Időközben elkészült a felmérés részletes eredményeit tartalmazó jelentés, amelyet e beszámoló mellékleteként minden munkatárs meg tud tekinteni.

A megnyitó ünnepségen akadémiai és kulturális intézmények képviselői, a Jagelló Egyetem különböző egységeinek vezetői, valamint a diplomáciai testület tagjai vettek részt – köztük Marin Gärtner, Ausztria tiszteletbeli krakkói konzulja, valamint Gerencsér Tibor, Magyarország krakkói főkonzulja.

A kötet a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum és az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézet közös együttműködésében készült el. A Mohács 500 programhoz kapcsolódó kiadványt Domokos György, Pálffy Géza és Schmidt Anikó szerkesztette.

Az 1870. évi XVIII. törvénycikk által létrehozott ÁSZ történetének egyik legfontosabb momentuma az 1870. november 30-án tartott első ünnepélyes összejövetel volt, amelyen szervezet első elnöke, Gajzágó Salamon az Állami Számvevőszéket megalakultnak, s működését megkezdettnek nyilvánította. Az eseményről díszes Alapító Jegyzőkönyv készült.

A Batthyány család nő tagjai közül igen sokan éreztek magukban tehetséget ahhoz, hogy az ilyesfajta gyógymódokat összegyűjtsék és alkalomadtán alkalmazzák is azokat saját férjük vagy az udvartartás tagjainak gyógyítása céljából. A mohácsi ütközetet túlélő Batthyány (I.) Ferenc és felesége, Svetkovich Kata is foglalkozott különféle kenőcsök készítésével, virágvizek lepárlásával. Ahogy Batthyány Ferenc igen jó barátja és harcostársa volt a nádor Nádasdy Tamásnak, úgy feleségeik is segítették egymást.