Június hónap dokumentuma: Gőz-, kád- és strandfürdők a második világháború után

2026.06.09.
A test ápolása és a higiénia a 19. században vált fontossá az emberek mindennapi életében, ennek szellemében közfürdőket építettek a városokban. A két világháború között már valamennyi társadalmi osztálytól elvárták a test ápolását és az edzést, ezért a települések strandfürdőket is létesítettek. Ezek nemcsak sport- és szabadidős célokat szolgáltak, hanem közegészségügyi szerepük is volt, mivel a lakások jelentős része a 20. század derekáig nem rendelkezett fürdőszobával.

Az 1949. évi népszámlálás szerint Veszprém megyében a magánházak mindössze 6%-ában volt fürdőszoba, Veszprém városában az otthonok 21%-ában, Pápán 15%-ában, míg Zircen csupán 7%-ában.

A második világháború után a Belügyminisztérium adatokat gyűjtött a gőz-, kád- és strandfürdőkről. Az 1949 februárjában készült kimutatás azonban nem tartalmazta a balatoni strandfürdőket és a gyógyhelyek fürdőit. Veszprém megyében a háború előtt több, a Balatontól távolibb településen működött strandfürdő, így Veszprémben, Pápán, Bakonybélben, Bakonyszentlászlón, Bakonyszentkirályon, Nagyvázsonyban, Városlődön, Várpalotán és Zircen. Egy részük a háború után megszűnt, mások még évekig vagy évtizedekig működtek. Az ipari-bányász településeken, például Ajkán és Úrkúton, elsősorban a háború után létesítettek strandfürdőket a munkáltatók.

Nyilvános kád- és zuhanyfürdőből rendkívül kevés volt a megyében: Veszprémben a Rákóczi téren működött fürdőház, emellett Zircen, valamint az üzemi munkások számára Dudaron is volt ilyen létesítmény.

 

Levéltári jelzet: MNL VeVL IV.403.a. Veszprém vármegye alispánjának iratai, 2790/1949

Indexkép forrása: Fortepan / Veszprém Megyei Levéltár/Kozelka Tivadar (MNL VeVL XV.13.c. Kozelka Tivadar fényképgyűjteménye)

 

 

Utolsó frissítés:

2026.06.22.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges