A veszprémi levéltári napok jellemzője, hogy a városban működő közgyűjtemények, két további levéltár (Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, Pannon Egyetem, Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Levéltára), az Eötvös Károly Könyvtár és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársainak bevonásával igyekszik szélesíteni a tudományos eszmecsere horizontját. Valamint minden évben meghívásra kerül egy szomszéd vármegyei levéltár is a témához kapcsolódó előadással. 2026-ban a kiemelt vendég szerepét a Fejér Vármegyei Levéltár töltötte be.

A rendezvényen megjelenteket Boross István, a Veszprém Vármegyei Levéltár (VeVL) igazgatója és dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntötte.

A konferencia első előadója Kovács Eleonóra, az MNL Tudományos Igazgatóságának munkatársa volt. A regény mint történeti forrás. Vendéglátás, utazás, szórakozás Jókai Mór műveiben című előadásában a szépirodalmi szövegeknek történeti forrásként való felhasználását mutatta be. Az érdeklődő közönség alapos módszertani útmutatást kaphatott arról, miként lehet hiteles történeti adatokhoz jutni Jókai írói univerzumának aprólékos vizsgálatával. A vendéglátás, a gasztronómia és az utazás témáján keresztül különösen jól megfogható az ábrázolt történeti kor, a 19. század hangulata, hétköznapjai, a korabeli szokások és életmódbeli sajátosságok. A különböző társadalmi állású rétegek összejöveteleinek jellemzőit, étkezési szokásait, akár a társadalmi státuszhoz kötődő ételeket a történeti kutatás számára is hasznosítható módon ismerhették meg a hallgatók A kőszívű ember fiai, a Kárpáthy Zoltán, az Egy magyar nábob vagy a Fekete Gyémántok regényekből az előadó által kiemelt szemléletes példákon keresztül.

Gulyás Anita, az MNL Fejér Vármegyei Levéltára igazgatóhelyettese „Üdvözlet a Velencei-tóról”. A velencei-tavi fürdőélet kialakulása című előadásában Magyarország harmadik legnagyobb tavának történetét vázolta fel a nagyszámú érdeklődő közönségnek. A tó fővároshoz való közelsége és a nádasokban, vadakban, vízimadarakban, halakban való bővelkedése különösen nagy vonzerőt jelentett. A Velencei-tavat története során sokszor fenyegette a kiszáradás, mindig is sekély vizűnek számított. Sőt a vármegyei hatóságok a tó lecsapolását is többször komolyan fontolgatták a 19. század során. A 20. század elején elindult a tóparton a fürdőélet kibontakozása, a Budapestről Székesfehérvár-Balaton irányába kiépített vasúti pálya mentén Velence, Agárd és Gárdony települések is kedvelt üdülőhelyekké váltak. Azonban a Balatonnál kevesebb pompával rendelkező velencei-tavi fürdőhelyek mindig is a szegényebbek számára nyújtottak lehetőséget kikapcsolódásra és szórakozásra.

Tóth Ágnes, az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára képviseletében már hazai vizekre evezett ”Szelek szárnyán” – a balatoni vitorlázás vázlatos története című előadásával. Igazgatóhelyettesünk a magyar tenger egyik legnépszerűbb szabadidős és egyúttal sport tevékenységének kialakulásáról és fejlődéséről számolt be gazdagon illusztrált prezentáció kíséretében. A Balaton első vitorlásait a Festetics grófi család építtette meg a 18. században. A vitorlázás igencsak költséges volta miatt a korai időkben az arisztokrácia, majd a 20. században is inkább a jómódú közönség szórakozásának számított. Balatonfüreden a hajóépítőműhely, majd -gyár megalapítása, a vitorlázó egyletek megalakulása nagy lökést adott a vitorlássport megerősödésének. Európai hírű balatoni vitorlásversennyé vált az 1934-ben első ízben megrendezett Kékszalag. A 160 km hosszúságú tókerülő verseny révén ismerhette meg a nagyközönség a hétszeres győztes Tramontana vagy az évtizedekig időrekorder Nemere II. hajók nevét.

Somogyi Boglárka, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár munkatársa Minden út Rómába vezet címmel tartott előadást. 1939 tavaszán a veszprémi papnevelő intézet végzős teológusai két tanárukkal együtt tíz napos olaszországi tanulmányutat tehettek. Tóth Tihamér püspök kezdeményezte és szorgalmazta az utazást, amelynek elsődleges célja Róma meglátogatása volt. Az 1938-ban megtartott Szent István-év és a Budapesten rendezett eucharisztikus világkongresszus kapcsán felélénkült a kapcsolat a Szentszék és Magyarország között. A zarándokok útközben egy napra megálltak Firenzében, majd Róma templomainak és ókori látványosságainak meglátogatása mellett a vatikáni magyar nagykövetségen fogadáson vehettek részt. Az utazás csúcspontjaként lehetőségük nyílt XII. Piusz pápával is találkozni pápai audiencia keretében.

Kávészünet után Vámos Eszter, az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára segédlevéltárosa A Bakony, a „magyar dzsungel” meghódítása – természetjárók a Horthy-korszakban című előadásával folytatódott a konferencia. A 19-20. század fordulójára a természetjárás népszerű és önálló szabadidős tevékenységgé vált. Az I. világháború után a trianoni határváltozások módosították a természetjárók célpontjait. A Bakony ekkor került az érdeklődés látóterébe. A turistaságot – megkülönböztetve a kirándulóktól – a korszakban sportnak tekintették, de gyakran tudományos érdeklődés (pl. geológia, földrajz) is társult hozzá. A Bakonyt vad, barbár, civilizálatlan, ugyanakkor vonzó, természeti szépségekben gazdag területnek is tartották a közvéleményben. Sokat tett a bakonyi természetjárás fejlesztéséért Dornyay Béla, aki megírta a Bakony első részletes útikalauzát, valamint Laczkó Dezső múzeumigazgató, a 100 éve alakult Magyar Turistaegyesület Bakonyi Osztályának első elnöke. A turistautak hálózatának kiépítését jelentősen nehezítették a tilos területek, az uradalmi és más magántulajdonú erdőkbe való belépés tilalma.

Nagy Balázs Vince, az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára főlevéltárosa „Hajrá Építők! Hajrá Porcelán! – Herend sportéletének két meghatározó évtizede” című előadása tovább erősítette a tanácskozás sportos jellegét. A Herendi Porcelán Sportkör 1930-ban jött létre a futballcsapat megalakulásával. Rövidesen lehetőség nyílt az ökölvívó, asztaliteniszező, kuglizó vagy tekéző sportágak űzésére is. Az 1950-es években a férfi és női kézilabdacsapat is pályára léphetett a herendi kék-fehér színekben. A szocialista korszakban szovjet mintára bevezetett szpartakiádokon a herendi sportolók is rendszeresen részt vettek. A híres Herendi Porcelángyár jelentős mértékben támogatta a sportkör munkáját. Az 1970-es évek közepétől fellendült az egyesület munkája Bányai István vezetése idején. Újjászervezett sportágak, fejlődő infrastruktúra (automata tekepálya, villanyvilágítás) jellemezte ekkor a sportkört. A Herend Sportjáért-díj megalapítása is mutatja a kiváló sportolók jobb megbecsülését, miközben a nemzetközi sportkapcsolatok is felélénkültek.

Törő Balázs, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzkutatója a Nivegytigris, kuglipálya, hátsó füves. A falusi futball társadalmi jellemzői és múzeumi reprezentációs lehetőségei címmel tartotta meg a konferencia záróelőadását. Az ismertetett néprajzi-muzeológiai kutatás fókuszában a kistelepülések futballja állt, valamint a budapesti alsóbb osztályok csapatait is vizsgálták szociológiai szempontból. Eddig ezt a világot, amely az 1930-as évek leventemozgalma révén terjedt el a kis falvakban, nemigen kutatták. A bakonyi és balatonmelléki falvakban folytatott kutatás során olyan kulcsszereplőket kerestek, akik visszaemlékezéseikben helyi történeteket tudtak elmesélni. Vizsgálták a mikrorégiók működését, a társadalomtörténeti változásokat a futball szemüvegén keresztül. A helyi labdarúgáshoz kapcsolódó tárgyi hagyatékokat is feltárták, a futballmezeken túl így került a „Nivegytigris” elnevezésű büfékocsi Szentantalfáról a múzeumhoz. Az előadás egyben a június 11-én a múzeumban megnyíló „Hátsó füves” kiállítás beharangozójaként is szolgált.

A levéltári nap köszönhetően a szerencsés témaválasztásnak nagyszámú közönséget vonzott. A teltházas hallgatóságot a helyi szakmai közönség, a laikus érdeklődők és a szomszéd vármegyékből érkezett levéltáros kollégák alkották, sőt még Budapestről is érkezett érdeklődő vendég. A konferenciát követően a meghívott vendégek az előadókkal fogadás keretében vitathatták meg a nap során elhangzott előadások tartalmát.

A rendezvény a Nyitott Levéltárak 2025/2026. évi programsorozat keretében, a Magyar Levéltárosok Egyesülete és Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. Köszönjük a támogatást!

A levéltári napon készült hangfelvételeket az érdeklődők meghallgathatják a csatolt állományok megnyitásával.

A konferencián készült képek az alábbi linken megtekinthetők: https://mnl.gov.hu/mnl/veml/hirek/v_veszpremi_leveltari_nap_kepgaleriaval