A visegrádi országok körutas városait bemutató vándorkiállítást elsőként Szegeden mutatták be, majd a tárlat járt Brno, Krakkó és Kassa városaiban. A Visegrádi alap támogatásával megvalósuló eseménysorozat Budapesten, a Bécsi kapu téri levéltári palotában zárul, ahol a kutatók beszámolnak a témában elért eredményeikről.

Dohi Tamás több mint 30 éve a Magyar Országos Levéltár, illetve a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára munkatársa. Több mint harminc éve, 1993-ban négyévnyi református teológiai tanulmány (Budapesti Református Teológiai Akadémia) után egy álláshirdetésre jelentkezve lépett be az intézménybe, ahol eleinte a Családi és Magánlevéltárak Főosztályán dolgozott levéltári kezelőként. Itt részt vett a térképtári német nyelvű iratanyag feldolgozásában, adatbázisban rögzítésében is.

A reggel 9 órakor kezdődő, egész napos eseménynek az Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Bécsi kapu téri palotája ad otthont, a programot a kiállító- és konferenciateremben tartják meg.

A rendezvényen köszöntőt mond Szabó Csaba, az MNL főigazgatója és Lévai Miklós nyugállományú alezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) elnöke.

A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat közös együttműködéseként a második idei előadása hangzott el március 17-én, kedden a Levéltári Délutánok tudományos ismeretterjesztő sorozatban. Ezúttal G. Etényi Nóra habilitált egyetemi docens, az ELTE tanára tartott előadást „A második mohácsi csata. A visszafoglaló háború fordulópontja a korabeli nemzetközi propagandában” címmel.  

A forráskiadvány II. Lajos magyar és cseh király (1516–1526) uralkodásának második feléből, azaz az 1521. január 1. és 1526. augusztus 29. közötti időből fennmaradt és a király nevében kibocsátott okleveleket, valamint leveleket tartalmazza regesztaformában. Az oklevéltárba felvett források válogatási elve az volt, hogy minden olyan magyar királyi oklevelet és levelet tartalmazzon, amelyen a király saját kezű aláírása szerepel, vagy amelyet a király saját parancsára, vagy a parancs kézbesítőjének referálására állítottak ki.

Minden kedves érdeklődőt tisztelettel várunk levéltári napunkra.

Az 1905–1906. évi magyarországi politikai válság eseményei a történelem iránt érdeklődő szélesebb közönség előtt is ismertek. Az évtizedeken át kormányzó Szabadelvű Párt elvesztette az 1905. januári választásokat, ellenzéki többségű képviselőház alakult, amelyen belül a Függetlenségi és 48-as Párt bírt a legnagyobb súllyal.

A március 23-i megnyitó egyben a Pásztor Péter, Dusan Jurkovic-díjas kassai építész kezdeményezte Kassai Tavaszi Építészeti Napok programsorozat része is volt, olyan jeles vendégekkel, mint Kassa főítésze, Petr Kropp, a Kassai Műszaki Egyetem építészeti fakultásának dékánja, Richard Kitta vagy a Forster Gyula-díjas építész, Ján Krcho (János).

Az intézmények közötti megállapodást a koszovói levéltár fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen írták alá február 23-án, Pristinában. Ezzel a megállapodással a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Koszovói Állami Levéltár szorosabbra fűzte kapcsolatát. A felek elhatároztak, hogy együttműködésben gyarapítják szakmai tapasztalataikat és ismereteiket, gazdagítják a nemzeti levéltári örökséget, valamint elősegítik a két ország és nép történelmének kölcsönös megismerését.