Minden kedves érdeklődőt tisztelettel várunk levéltári napunkra.

Az 1905–1906. évi magyarországi politikai válság eseményei a történelem iránt érdeklődő szélesebb közönség előtt is ismertek. Az évtizedeken át kormányzó Szabadelvű Párt elvesztette az 1905. januári választásokat, ellenzéki többségű képviselőház alakult, amelyen belül a Függetlenségi és 48-as Párt bírt a legnagyobb súllyal.

A március 23-i megnyitó egyben a Pásztor Péter, Dusan Jurkovic-díjas kassai építész kezdeményezte Kassai Tavaszi Építészeti Napok programsorozat része is volt, olyan jeles vendégekkel, mint Kassa főítésze, Petr Kropp, a Kassai Műszaki Egyetem építészeti fakultásának dékánja, Richard Kitta vagy a Forster Gyula-díjas építész, Ján Krcho (János).

Az intézmények közötti megállapodást a koszovói levéltár fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen írták alá február 23-án, Pristinában. Ezzel a megállapodással a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Koszovói Állami Levéltár szorosabbra fűzte kapcsolatát. A felek elhatároztak, hogy együttműködésben gyarapítják szakmai tapasztalataikat és ismereteiket, gazdagítják a nemzeti levéltári örökséget, valamint elősegítik a két ország és nép történelmének kölcsönös megismerését.

A program részeként Bánki Zsolt, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztály vezetője bemutatta a vendégeknek az AdatbázisokOnline oldalt, a felkereshető adatbázisokat, azok felépítését és működését. Emellett az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárának vezetői megismerhettek több fejlesztés alatt álló, és még meg nem jelent adatbázist is.

Tisztelt Olvasók!

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Lakatos Bálint, a téma szakavatott ismerője a Magyar Királyság 1521 és 1526 közötti külpolitikájának történetét foglalta össze előadásában. Részletesen ismertette a kor diplomáciai erőviszonyait, a Habsburg-Valois ellentéteket, ami a konfliktus középpontjába Itáliát helyezte. Ezek az ellentétek hatással voltak a Magyar Királyság sorsára, mivel a török veszélyt a nyugati hatalmak periférikus kérdésként kezelték.