Március 5-én délelőtt fél tíztől immáron ötödik alkalommal szervezi meg a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a Hungarika workshopot, amelyen az előadók az angolszász-amerikai világban fellelhető magyar vonatkozású iratanyaghoz kapcsolódó kutatásaikat ismertetik. A programot a Magyar Levéltárosok Egyesülete a Nyitott Levéltárak 2025/2026 évi országos rendezvénysorozatában ebben az évben is támogatja.

A Levéltári Közlemények 95. évfolyamának írásai a szokott módon több tematikus blokkban kerülnek az olvasó elé. Az Európa és a Habsburgok címet viselő egység Ferenc József politikai játszmáitól Habsburg Ottónak az európai integráció szolgálatában végzett tevékenységéig foglalja keretbe az (egykori) uralkodócsalád kiemelkedő tagjaihoz és eszmei hagyatékukhoz kapcsolódó írásokat.

A délutáni program a forrásokból építkező történeti narratívákra fókuszál. Bemutatásra kerül Bánszki Hajnalka A csehszlovák–magyar lakosságcsere Nyíregyházán (1946–1948) című kötete, majd sor kerül a Csehszlovák–jugoszláv–magyar népességmozgás adatbázis ünnepélyes átadására, amely két éven keresztül, széles körű közösségi összefogással és aktív részvétellel készült. Az adatbázis nemcsak kutatási segédletként, hanem a családtörténeti emlékezet megőrzésének eszközeként is szolgál.

A képekkel gazdagon illusztrált album Ulmtól a Fekete-tengerig, a 19. század elejétől napjaink revitalizációs beavatkozásaiig tárgyalja a dunai városok vízhez, illetve konkrétan a kikötőkhöz kapcsolódó emlékeit.

A kötet a korábbi doberdói, 1915–1916-os időszakkal foglalkozó könyvsorozat folytatása, a szerzők ezúttal is arra törekedtek, hogy az alakulatok harcai mellett bemutassák a mindennapi életet és halált, a temetőiket, a front mögötti világot. A könyv a szakemberek mellett a téma iránt érdeklődő olvasókhoz is szól, és segítséget ad a mai Szlovénia területén található emlékhelyek felkereséséhez is.

Idén a mohácsi csata ötszázadik évfordulója emlékezünk. Mi nem ünneplünk, de minden viszonylagos, mert a törököknél a Boszporusz két partja között egy komp közlekedik, amelyet ők Mohácsról neveztek el. Ők érthetően egészen másképp tekintenek az akkori eseményekre – mutatott rá köszöntőbeszédében, a „Magyar várak a török korban. Giulio Turcho és várépítésztársainak várfelmérései az 1560–1580-as évekből” című kötet bemutatóján a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója.

Az 1354-től kiváltságos mezővárost Magyaróvárt, 1872-ben az országos községrendezés során, nagyközséggé minősítették.

Amikor lezárunk egy esztendőt, és elkezdünk egy új évet, vissza szoktunk tekinteni a mögöttünk hagyott hónapokra. Hogyan értékeli a 2025-ös évet a Magyar Nemzeti Levéltár szempontjából?

A 26 kérdésből álló online kérdőíves kutatást, amely 2025 júliusában indult, összesen 764 levéltári dolgozó (vezető és beosztott munkavállaló) töltötte ki. A KSH 2024. évi adatai szerint a levéltárakban mintegy 1219 fő dolgozik, így a válaszadók száma a teljes létszámhoz viszonyítva kiemelkedően magas. A felmérés 2025. október 17-én zárult le.

Időközben elkészült a felmérés részletes eredményeit tartalmazó jelentés, amelyet e beszámoló mellékleteként minden munkatárs meg tud tekinteni.

A megnyitó ünnepségen akadémiai és kulturális intézmények képviselői, a Jagelló Egyetem különböző egységeinek vezetői, valamint a diplomáciai testület tagjai vettek részt – köztük Marin Gärtner, Ausztria tiszteletbeli krakkói konzulja, valamint Gerencsér Tibor, Magyarország krakkói főkonzulja.