Erna néni a napokban töltötte be a 99. életévét. Több mint három évtizedes pályáját az Országos Levéltárban Ember Győző főigazgató titkárságán kezdte még az 1950-es években. Évtizedeken át hűséges munkatársa maradt az intézménynek, férje párizsi kiküldetését követően a családi iratok referenseként dolgozott, és a Feudáliskori főosztályt vezette egészen nyugdíjazásáig.

A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat közös tudományos ismeretterjesztő sorozatának újabb előadása hangzott el április 14-én, kedden a Levéltári Délutánok programban. Ezúttal Oborni Teréz történész, az ELTE BTK Történeti Intézetének docense, „Sorsfordító évek. A keleti Magyar Királyságtól az Erdélyi fejedelemségig (1541-1571)” címmel tartott előadást a Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermében.

Több, mint negyedszázados hagyománnyal büszkélkedhet a győri levéltárak által közösen szervezett tudományos konferencia. Külön öröm, hogy jelentős számú közönséget vonzott a rendezvény.

– Már a második alkalom, hogy a Honvéd Hagyományőrző Egyesülettel közös konferenciát rendezünk a levéltárban. Az egyesület mindig olyan témákat vesz elő, javasol a leváltárnak, amely sok előadót és érdeklődőt vonz. Ezt a mai gazdag program is mutatja, amely szerint nemcsak egyetemektől érkeztek kutatók, hanem a levéltáros kollégáim közül is többen fognak előadást tartani – fogalmazott köszöntőjében a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója a Vitézek a haza szolgálatában 1920–1945 című tudományos konferencián.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Történelmi Társulat közös együttműködésében a harmadik idei előadás hangzott el március 31-én, kedden a Levéltári Délutánok tudományos ismeretterjesztő sorozatban. Ezúttal C. Tóth Norbert, az MNL főlevéltárosa, az MTA doktora, „Mohács-Egy dinasztia tragédiája” címmel tartott előadást a levéltár kiállító- és konferenciatermében.

A visegrádi országok körutas városait bemutató vándorkiállítást elsőként Szegeden mutatták be, majd a tárlat járt Brno, Krakkó és Kassa városaiban. A Visegrádi alap támogatásával megvalósuló eseménysorozat Budapesten, a Bécsi kapu téri levéltári palotában zárul, ahol a kutatók beszámolnak a témában elért eredményeikről.

Dohi Tamás több mint 30 éve a Magyar Országos Levéltár, illetve a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára munkatársa. Több mint harminc éve, 1993-ban négyévnyi református teológiai tanulmány (Budapesti Református Teológiai Akadémia) után egy álláshirdetésre jelentkezve lépett be az intézménybe, ahol eleinte a Családi és Magánlevéltárak Főosztályán dolgozott levéltári kezelőként. Itt részt vett a térképtári német nyelvű iratanyag feldolgozásában, adatbázisban rögzítésében is.

A reggel 9 órakor kezdődő, egész napos eseménynek az Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Bécsi kapu téri palotája ad otthont, a programot a kiállító- és konferenciateremben tartják meg.

A rendezvényen köszöntőt mond Szabó Csaba, az MNL főigazgatója és Lévai Miklós nyugállományú alezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) elnöke.

A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat közös együttműködéseként a második idei előadása hangzott el március 17-én, kedden a Levéltári Délutánok tudományos ismeretterjesztő sorozatban. Ezúttal G. Etényi Nóra habilitált egyetemi docens, az ELTE tanára tartott előadást „A második mohácsi csata. A visszafoglaló háború fordulópontja a korabeli nemzetközi propagandában” címmel.  

A forráskiadvány II. Lajos magyar és cseh király (1516–1526) uralkodásának második feléből, azaz az 1521. január 1. és 1526. augusztus 29. közötti időből fennmaradt és a király nevében kibocsátott okleveleket, valamint leveleket tartalmazza regesztaformában. Az oklevéltárba felvett források válogatási elve az volt, hogy minden olyan magyar királyi oklevelet és levelet tartalmazzon, amelyen a király saját kezű aláírása szerepel, vagy amelyet a király saját parancsára, vagy a parancs kézbesítőjének referálására állítottak ki.