Találatok

E szavakkal bátortalanították el 1799-ben Koszmai Mihályt, pedig II. József ekkor már kilenc éve halott volt. De miért is tartották őt az egyszerű alattvalók a panaszok meghallgatójának és orvoslójának?
Típus: Hír
Az alábbiakban olvashatják az új Kutatási Szabályzat anyakönyvi kutatásra vonatkozó leglényegesebb rendelkezéseit:
Típus: Hír
Típus: Szöveges tartalom
Típus: Szöveges tartalom
Örömmel értesítünk minden érdeklődőt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Családtörténeti Kutatócsoport és a Magyar Nemzeti Levéltár Károlyi Kutatócsoportjának együttműködésében megjelent A 18. századi arisztokrácia mindennapjai. Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757–1759) című forráskötet.
Típus: Hír
Típus: Szöveges tartalom
Gr. Batthyány Lajos nádor 1756. március 1-jén kiadta az Archivum Regni instrukcióját Csintó Imrének, a levéltár másnap kinevezett első hivatalnokának. Ezt a napot tekintjük a MOL születésnapjának, és 1995 óta immár 16. alkalommal ezen a napon nyeri el a Pro Archivo Regni Díjat az arra érdemes munkatársunk.
Típus: Hír
Típus: Szöveges tartalom
A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-án a Magyar–Orosz Kormányközi Levéltári Együttműködési Bizottság 2019. évi munkatervének megfelelően egyezményt kötött az Orosz Állami Hadilevéltárban őrzött, a második világháború idején a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett és ezt követően a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek úgynevezett nyilvántartó kartonjainak vagy törzslapjainak (oroszul: учётная карточка) digitalizálásáról és a digitális másolatok átadásáról a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe.
Típus: Hír
Típus: Szöveges tartalom
Két rendkívül fontos és izgalmas digitalizált szakmai anyagot is közzétesz a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja kapcsán a világhálón, az AdatbázisokOnline felületén a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) – erről számolt be Szatucsek Zoltán igazgató.
Típus: Hír
Típus: Szöveges tartalom
2016 novemberében „Kaba I. világháborús hősi emlékműve és hősi halottai” címmel jelent meg Szikla Gergő főlevéltáros, igazgatóhelyettes tollából a Hajdú-Bihari Levéltári Füzetek 7. kiadványa, amely több mint egyszerű forrásközlés. A szerző ugyanis mindazon túl, hogy taglalja az emlékmű 1924-es felállításának 1917-től húzódó előzményeit, majd a díszközgyűlési jegyzőkönyv és a veszteséglista szöveghű közlésének metodikai részleteit, önálló kutatások alapján az elesettekről meglévő információkat is kiegészíti.
Típus: Hír
A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára 2014-ben indította útjára a Veszprémből-Veszprémbe nevet viselő kiadványsorozatát. Célunk az volt, hogy a városhoz, és tágabban a régióhoz kötődő polgárok naplóit, visszaemlékezéseit felkutassuk, megőrizzük és a nagyközönség számára könyv formájában is elérhetővé tegyük. Az elmúlt hat esztendőben négy kötetet jelentettünk meg, a következő hetekben ezekből közlünk érdekes és egyedi fotókat, szövegrészleteket.
Típus: Hír
Típus: Szöveges tartalom
A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára tisztelettel meghívja 2019. április 18-án 14 órára az Arcok és könyvek a történettudomány műhelyéből sorozatában „Emlékezés a Székely Hadosztályra” című rendezvényére.
Típus: Hír
Típus: Szöveges tartalom
Megjelent a Magyar Nemzeti Levéltár 20. századi forrásokat bemutató online folyóirata, az ArchívNet 2015. évi ötödik száma. Benne: a gödöllői cserkész világtábor (1933) újabb forrásai; statisztikus a harcmezőn - Elekes Dezső első világháborús katonaévei; terrorfenyegetés Magyarországon a 80-as években - A magyar-arab konfliktusok kezelése szocialista módra; munkatársi akciók Horváth Ede gyárigazgató eltávolítására (1960–1964) és iratmegsemmisítés a Munkásőrség felszámolása idején - egy „félreértett" parancs Fóton.
Típus: Hír
A 19. század első felének egyik legfőbb szellemi irányzata a nemzeti gondolat volt. Magyarországon a nacionalizmus eszméinek kifejtésére és megvalósítására a kultúra jelentette az elsődleges terepet. Kulcsfontosságúvá vált a magyar nyelv ügye, hiszen a hazafiság ébresztése csak anyanyelvű oktatással és tudományossággal volt lehetséges. A nacionalizmus és a polgáriasodás találkozásának hatására a 19. század első felében megjelentek az első, kifejezetten művelődési célú intézmények: a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudós Társaság, a Kisfaludy Társaság, valamint számos más szakmai szervezet és tudományos egyesület. A nemzeti ébredés természetesen a Magyar Királyság és Erdély határain kívül élőket is áthatotta.
Típus: Hír

Oldalak