Téli gazdasági iskolák szervezése

Az I. világháborút követően az ország gazdasági újjáépítésének fontos részét képezte a mezőgazdasági szakoktatás népszerűsítése és kiterjesztése. Az 1920-as évek elején az eredményes mezőgazdasági termeléshez szükséges szaktudás hiányát az M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium intézményesen kívánta orvosolni az ún. gazdasági téli iskolák országos szervezésével.

Magyarországon a gazdasági téli iskola intézménye újkeletű volt. Az iskolatípust porosz és dán minta alapján, a hazai viszonyokra szabva átdolgozták, és két kísérleti év után a „földművelő nép gazdasági, kulturális és szociális képzését eredményesnek” találták. A mezőgazdasági irányú szakiskolák felállításának szükségessége, valamint a gazdák élénk érdeklődése miatt elrendelték a gazdasági téli iskolák szervezését az ország területén. Eleinte arra törekedtek, hogy minden vármegye területén legalább egy gazdasági téli iskola álljon a fiatal, tanulni vágyó, földművelő gazdák rendelkezésére.

Az első ilyen típusú iskola gróf Jankovich- Bésán Endre birtokán létesült a Veszprém vármegyei Pápateszéren, ahol 40 fiatal gazda részvételével nyitotta meg kapuit az intézmény, 1920 októberében. Tolna vármegye sem késlekedett sokáig a szervezéssel, ugyanis egy évvel később, 1921 őszén a gazdák kérésére megnyílt az ország második gazdasági téli iskolája, Szekszárdon. Mivel az intézmény önálló épülettel nem rendelkezett, a szekszárdi selyemgyár épületében került elhelyezésre.

A gazdasági téli iskola megnyitásáról tudósít a Tolnamegyei Újság (1921. dec. 17.)

A szekszárdi gazdasági téli iskolának a selyemgyár épülete adott otthont

Az iskola gazdasági szakiskola és egyben továbbképző iskola is volt, melyben a fiatal gazdák két téli féléven át elméleti képzést kaptak azokból az ismeretekből, melyekre egy kis-vagy középbirtok vezetésénél szükség lehet, majd két félév nyári gyakorlatot az otthonukban kellett teljesíteniük. Felvételt azok a 15-21 éves fiatalemberek nyerhettek, akiknek az elemi iskolai képzettségük megvolt, kifogástalan előélettel rendelkeztek, valamint tudták igazolni, hogy az iskola ideje alatt és után is a saját, vagy a szüleik gazdaságában fognak tevékenykedni. Bár az iskola tandíjmentes volt, az étkezéshez élelmiszerekkel (burgonya, liszt, zsír, szalonna, gríz, bab, tojás, fűszerek stb.), valamint az iskola fűtéséhez tűzifával kellett hozzájárulni a családoknak.

A gazdasági téli iskola óraterve

Az iskolatípus legfontosabb célkitűzése, hogy „kiváló gazdákat neveljen, akik gyakorlati tudásukat elméleti tudással párosítva s visszatérve és megmaradva családi otthonukban, öntudatos, szorgalmas munkával dolgozzanak tovább őseik földjén”. A képzés időtartama a beiratkozástól a végbizonyítvány megszerzéséig 2 év volt. Hogy az ifjú gazdák ne legyenek távol a legfontosabb és legsürgetőbb gazdasági munkáktól, az intézetben való tartózkodás és az elméleti oktatás az október 1-től április 1-ig terjedő időszakra esett, amikor kevés volt otthon a gazdasági munka, így „az ifjak elvonatnak a rájuk nézve káros szórakozásoktól, mint korcsmázás, kártyázás stb., és tétlenség, munkátlanság helyett hasznosan művelődnek”. A tanév további részét a tanulók otthon, a szüleik gazdaságában, gyakorlattal töltötték.

A gazdasági téli iskola órarendje

A növendékek nemcsak a legfontosabb gazdasági tantárgyak, úgymint a talajművelés, növénytermesztés, állattenyésztés, méhészet, selyemhernyó-tenyésztés, kertészet, szőlőművelés tudnivalóit sajátíthatták el, hanem a közismereti tantárgyakban (magyar nyelvtan, számtan, történelem, földrajz, természettan) is átismételhették és mélyíthették az ismereteiket. A tanulók minden téli félév végén vizsgát tettek, az otthoni gazdasági munkákról és tapasztalataikról pedig munkanaplót kellett vezetniük. A nyári félévben a tanárok meglátogatták a diákokat az otthoni gazdaságaikban, megbeszélték a családdal a helyes gazdasági elveket, irányították és tanáccsal látták el őket. Bár a gazdasági téli iskolákban fiúk tanulhattak, időközönként a lányoknak is szerveztek háztartási, gazdasági, befőzési és háziipari tanfolyamokat.

Részlet a gazdasági téli iskolák tananyagából

Mivel Tolna vármegye és Szekszárd életében a mezőgazdaság vezető szerepet játszott, nagy jelentősége volt a Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola működésének a városban, ahol a kezdetektől 1928-ig összesen 180 növendék végzett. Az itt képzett ifjú gazdák alapvető és korszerű ismeretekkel felvértezve kezdhették el önálló, gazdálkodó tevékenységüket.

Az intézmény hiánypótló szerepet töltött be egészen addig, míg 1929 őszén meg nem nyílt az új tanügyi intézmény Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskola néven, a Szekszárdhoz tartozó Palánkon, mely az alsófokú mezőgazdasági képzés legmagasabb szintjét képviselte.

Források, felhasznált irodalmak:

HU-MNL-TVL-IV. 404.b.  Alispáni iratok 10567/1922.

Tolnamegyei Újság 1921-1926

Dr. Balázs Kovács Sándor: Az oktatásügy története Szekszárdon (1919-1944); Szekszárd város történeti monográfiája II., Szekszárd, 1989.

T. Konkoly Lilla: A Mezőgazdasági Szakiskola megszervezése Szekszárd-Palánkon

https://www.terkeplap.wmmm.hu/a-mezogazdasagi-szakiskola-megszervezese-szekszard-palankon

Fotó: Ruzsa Éva: Király nélküli királyság-A Horthy-korszak (1920-1944); Szekszárd, ahol élünk-Várostörténet mindenkinek; Szerkesztette: V. Kápolnás Mária, 2018.

Készítette: Kunné Tornóczky Andrea levéltáros