A képekkel gazdagon illusztrált album Ulmtól a Fekete-tengerig, a 19. század elejétől napjaink revitalizációs beavatkozásaiig tárgyalja a dunai városok vízhez, illetve konkrétan a kikötőkhöz kapcsolódó emlékeit. Megtudhatjuk, hogy Regensburgban a kikötőhöz ma is a Budapesti utca vezet, hogy Pozsonyban az első Csehszlovák köztársaság idején kimagasló értékű, műemlékként védett funkcionalista raktárak épültek, hogy a magyar főváros csepeli kikötője Fiumét és a tengert volt hivatott pótolni, hogy a Belgrádban a Tito rendszer modern építészete egészen impozáns, "lebegő" vasbeton szerkezeteket mutatott fel. Az Al-Duna román városaiban pedig egy olyan építészet emlékeire bukkanhatunk, amely átélhetővé teszi a román nemzettudat kialakulásának esztétikáját. Aki azonban távolinak érzi magától a modern építészetet, az a 20. századi építmények között még ma is megtalálja a régi Monarchia hátramaradt emlékeit. De a fényképek nem csak épületeket mutatnak. A kikötők sajátos mikrovilágot képviseltek, napszámosokkal, messziről jött emberekkel. Budapesten a part menti lacikonyhák még a századfordulón is sokféle nyelven kínálták egyszerű ételeiket, a vásárcsarnok előtti rakparti piacra pedig mázsaszám érkezett a friss vidéki áru. Hasonló életképek jellemezték a többi dunai várost is.

A katalógus piaci forgalomba nem kerül, de a levéltár a közeljövőben a nagyobb magyarországi és nemzetközi könyvtárak számára küld tiszteletpéldányokat.

A kötet adatai: Daniela Simon–Máté Tamáska: Donauhäfen/Danube ports. Geschichte, Architektur, Menschen/History, architecture, people. Budapest. Magyar Nemzeti Levéltár, 2025. ISBN 978-963-631-371-5.

Kötetbemutatóval egybekötött tárlat a dunai kikötőkről Ulmban