Május 12-én folytatódik a Levéltári Délutánok előadássorozat. A következő előadónk Csorba László történész (ELTE BTK Történeti Intézet), a Budapest Történeti Múzeum főigazgatója „Korunk szelleme a demokrácia” A Kossuth-emigráció az Újvilágban címmel tart előadást.
Három kategóriában összesen hat elismerést kaptak a Magyar Nemzeti Levéltár és tagintézményei Az Év Levéltári Kiadványa és Kiállítása 2024 pályázat díjátadó ünnepségen. Az Ordasi Ágnes levéltáros által írt Társadalom és állam kapcsolata Fiuméban a dualizmus korában című kötet a Szakmai kiadványok kategóriában I. helyezést ért el.
Dohi Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára munkatársa kapta idén a Pro Archivo Regni díjat. A kitüntetést Szabó Csaba, az intézmény főigazgatója adta át a hosszú időn át végzett kiemelkedő munka elismeréseként.
A Magyar Nemzeti Levéltár sikeres pályázatot nyújtott be az Erasmus+ program felhívására, amelynek eredményeként 39 928 euró összegű támogatást nyert informális felnőttkori tanulási programjára.
Az Európai Unió Történeti Levéltára (Historical Archives of the European Union) több ösztöndíj lehetőséget is kínál közép- és kelet-európai posztgraduális hallgatók és tudományos kutatók számára.
Vitézek a haza szolgálatában 1920–1945 címmel tudományos konferenciát és könyvbemutatót tartottak április 22-én, szerdán a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében. Az eseményen a Vitéz Rend kialakulásával és működésével kapcsolatos kutatási eredményeiket osztották meg az előadók.
Mind a négy kategóriában nyertek el elismerést a Magyar Nemzeti Levéltár és tagintézményei Az Év Levéltári Kiadványa és Kiállítása 2025 pályázatán. A május 6-án megtartott díjátadó ünnepségen ráadásul három kategóriában is I. helyezést sikerült elérni.
Körutak a V4-es országokban és azok szomszédságában címmel (Ring Boulevards in the V4 countries and their Neighbourhoods) tudományos konferenciát tartottak április 27-én, hétfőn a Bécsi kapu téri levéltári palota tanácstermében. A Visegrádi Alap támogatásával megvalósuló eseményre több mint féltucat országból érkeztek kutatók, szakértők, akik a közép-európai körutak szerepéről, jelentőségéről osztották meg kutatási eredményeiket. Az előadások anyaga a tervek szerint kötetben jelenik majd meg.
Az Országos Levéltár nagy tornya című kamarakiállítás teljes anyaga most önálló kiadványban is megjelent, megvásárolható a Bécsi kapu téri levéltári palota ajándékboltjában.
Az országgyűlések megnyitása és feloszlatása mindig is fontos alkotmányjogi aktus volt, amelynek során a formaságokhoz való ragaszkodás elengedhetetlen volt a törvényhozás függetlenségének gyakorlati megőrzéséhez. Ezek mellőzése miatt merültek fel komoly alkotmányos kételyek az országgyűlés 1906. februári feloszlatásakor. A forrás, egy erről rendelkező és mai napig felbontatlan uralkodói leirat, egy politikai és alkotmányos krízishelyzet lenyomata is egyben.
Amikor Ferenc József 1865 decemberére összehívta az országgyűlést, Magyarország – leszámítva a pár hónapig ülésező 1861-es országgyűlést – 16 évnyi abszolutisztikus kormányzás után ismét a parlamentarizmus útjára léphetett. Immár ezen keretek között is folytatódhattak az osztrák–magyar kiegyezéshez (1867) vezető tárgyalások. Nemcsak az ország, de több fényképész műterem is nagy reményeket fűzött az új országgyűléshez.
Az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára ebben az évben is kreatív levéltár-pedagógiai foglalkozásokkal készült az általános iskolás és középiskolás korosztály számára az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából.