Jelenlegi hely

"TERVASZTALON MARADT ÁLMOK" - AZ ÁLLAMI HIVATALOK ÉPÜLETE, VÁSÁRCSARNOK

4. tabló

AZ ÁLLAMI HIVATALOK ÉPÜLETE

Az 1880-as évek második felében fogalmazódott meg először az az igény, hogy a városi tanács a Kecskeméten működő egyes állami hivatalok számára közös székházat építtessen. Ebben az időszakban a posta, a távírda, az adóhivatal és az illetékhivatal a város különböző részein szétszórtan, bérelt magánházakban, szűkös körülmények között folytatta tevékenységét. A praktikus és a nagyközönség számára is kényelmesebb elhelyezés végett, továbbá a tervezett sugárút (Rákóczi út) környékének impozáns épületekkel való díszítése céljából egy, a Nagykőrösi utca és az egykori Aradi (ma: Wesselényi) utca sarkán álló, nagyszabású épület víziója merült fel, amelynek tervei 1888-ra készültek el.

Az építészeti dokumentációt jegyző Nagy Virgil elsősorban templomok, iskolák, bérházak tervezésével foglalkozott, legjelentősebb munkái azonban Budapesthez kötik, a Ferenc József-híd (1896) és az Erzsébet-híd (1903) tervei kapcsolódnak személyéhez. A műszaki leírás szerint az egyemeletes épületbe a négy hivatal számára szükséges terek mellett a Nagykőrösi utcafrontra bolt- és raktárhelyiségeket, az Aradi utca sarkára cukrászdát, illetve bérlakásokat is elhelyeztek volna, az utóbbiak után befolyó bérleti díjak révén számítottak az építkezés költségeinek megtérülésére. A tervet hosszú pénzügyi és hivatali huzavona után elejtették, 1890-ben pedig már egy teljesen új megoldás kezdett körvonalazódni: a református egyház Ókollégiummal szemközti telke vonatkozásában. Ezt a területet a város 1914-ben vásárolta meg végül, a kecskeméti postapalota pedig 1930-ban, teljesen más tervek alapján épült fel.

VÁSÁRCSARNOK

A nagyvárosi lakosság élelmiszer- és áruellátását biztosító vásárcsarnok eszméje a 19. század elejére datálható. A nyugat-európai nagyvárosi mintákat követve a század végén Budapesten is egész hálózata valósult meg az elsősorban mezőgazdasági áruk adásvételére hivatott létesítményeknek, Kecskeméten pedig szintén ebben az időszakban kezdtek el foglalkozni az élelmiszerek elárusítását higiénikusabb, ellenőrizhetőbb módon lehetővé tévő, az időjárási viszonyoktól védelmet nyújtó vásárcsarnok ideájával. A szándék komolyságát jelzi, hogy a városi tanács 1905-ben kisajátításokba fogott a Főiskola téren, tárgyalásokat kezdett a költségvetés tekintetében, 1907-ben és 1908-ban pedig két különböző vásárcsarnokterv is készült.

Komor Marcell és Jakab Dezső 1908 novemberére datált terve, a „Vásárcsarnok és Városi bérház" a Görög templom utcában, a szintén általuk tervezett és 1907-ben elkészült Iparos Otthon mellett épült volna fel. Az objektum díszítése jóval visszafogottabb lett volna, mint az Iparos Otthoné, érdekességét pedig egy modern, üveg-öntöttvas vázas, üvegkupolával lezárt centrális csarnok adta volna meg, amelyet a hosszú, üzleteket és raktárakat tartalmazó épület közepére képzeltek el. Az elkövetkező években számos különböző helyszín felmerült a vásárcsarnok felépítésére (a Nagytemplom mögötti volt katonakórház, a Rákóczi út torkolata, a lutheránus bazár melletti telek), míg a terv utóvégre irattárba került. Kecskemét piaccsarnoka az ötéves terv keretében valósult meg, a piaristák rendháza mellett, a Budai utcán.

A képre kattintva tovább nagyítható a tabló!