"TERVASZTALON MARADT ÁLMOK" - ISKOLÁK ÉS INTERNÁTUSOK
3. tabló
ISKOLÁK ÉS INTERNÁTUSOK
„Ha magunk viskókban lakunk is, iskoláinkat palotákban helyezzük el” – nyilatkoztatta ki Lestár Péter polgármester az 1880-as évek elején a hagyományosan iskolavárosnak számító Kecskemét közoktatásügy iránti áldozatkész elkötelezettségét. A település a 19. század végén költségvetésének jelentős hányadát költötte a közoktatásra, és számos iskolaépületet (I., II. III. kerületi népiskola, pusztai iskolák) emeltetett, amelyek tágas, impozáns színtereié váltak az egykori tanulóifjúság mindennapjainak. A városszépészeti szempontból is jelentős belvárosi közoktatási objektumok Kada Elek polgármesterségéhez kötődnek (polgári leányiskola, református főgimnázium, állami főreáliskola). Ebben az időszakban számos további, tanintézményekkel kapcsolatos terv is készült, amelyek azonban megfelelő anyagi források híján nem jutottak el a megvalósulásig.
Központi népiskola: A III. kerületi (Czollner téri) népiskola megépülése után pár évvel felmerült az intézmény polgári kórházzá alakításának lehetősége. A kieső iskolaépület pótlására központi népiskolát szándékozott a város létesíteni, amelynek helyszínéül a színház mögötti területet választották. 1899-ben elkészült a polgári leányiskolával és a színházi díszletraktárral egybefüggő épület tervrajza, amely a polgári leányiskola tükörképe lett volna. Az emeletes, alápincézett, sarokra nyíló iskolaépület tervezete 1900-ban belügyminiszteri jóváhagyást nyert, ám a közgyűlés a nehéz pénzügyi viszonyok miatt az ügy felfüggesztését határozta el. 1908 környékén a terv végleg lekerült a napirendről, a telekre pedig egy, ma irodaházként működő, szocialista jellegű épületet húztak fel a 20. század közepén.
A siketnémák palotája: Az 1900 óta Kecskeméten működött siketnéma-intézet állandó otthonául megfelelően kialakított, tágas épületet szánt a városvezetés. 1911-ban a tanács elhatározta, hogy a „város egyik legszebb helyén”, a Külső-Széchenyi úton vásárol telket az új siketnéma-iskolai épület számára. A tervek elkészítésére Jánszky Béla és Szivessy Tibor pesti építészek kaptak megbízást, akiket ekkor már számos sikeres együttműködés fűzött Kecskeméthez. Építészeti dokumentációjukon kétemeletes, alápincézett, modern épület képét vázolták fel internátussal, hatalmas játszótérrel. Az építkezés megindítását 1913–14-re tervezték. 1913-ban azonban meghalt a siketnémák sorsát szívügyeként kezelő Kada Elek, majd kitört a háború. A „természet árvái” intézményük 1948. évi megszűnéséig nem jutottak új épülethez.
A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület internátusa: A Kecskeméten tanuló vidéki növendékek elhelyezésére szolgáló kollégium, internátus létesítése nagy adóssága volt a városnak a századforduló környékén. Az ügyet 1909-ben Kada Elek polgármester karolta fel, a DMKE internátusépítés terén felmutatott sikerei (Szegeden, Aradon, Hódmezővásárhelyen is épült DMKE-internátus), illetve az internátus terveinek készítőjével, Robelly Aladár szegedi építész-kivitelezővel kapcsolatos korábbi, eredményes munkakapcsolat (1903–04 között vállalkozóként ő építette fel a Rákóczi úti törvényszéki palotát) pedig jelentősen elősegíthették a projekt kibontakozását. 1912-ben a sajtó még hírt adott a küszöbön álló építkezésről, ám az épület végül mégsem épült meg. A DMKE-internátus tervezett helyén ma a kecskeméti járásbíróság épülete áll.
Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület (AMKE) internátusa: Kecskeméten, a Vásártér rendezése kapcsán, felmerült egy iskolai negyed kialakításának gondolata. A tervekből csak a főreáliskola épülete valósult meg, de a Vásártér szélében, a Mária körút egy 2000 négyszögöles telkén szándékozták egykor az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület új internátusát is felépíteni. A város 1913-ban közgyűlési határozatban biztosított telket és ingyentéglát az építkezés számára, és még ebben az évben elkészültek Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervrajzai is. A 120 középiskolai és 30 jogakadémiai tanuló elhelyezésére alkalmas objektumot kétemeletesre tervezték, amelyben a lakószobák, hálótermek mellett helyet kapott volna könyvtárszoba, tanulótermek, zenei gyakorlótermek és egy 300 négyzetméteres étterem is. Az építkezés valószínűleg ez esetben is a világháború miatt került le a napirendről.
A képre kattintva tovább nagyítható a tabló!
A TABLÓK MEGTEKINTÉSE:
Nyitólap: „TERVASZTALON MARADT ÁLMOK”
1. tabló: A VÁROSI FÜRDŐHÁZ
2. tabló: VÍZTORONYTERVEK
3. tabló: ISKOLÁK ÉS INTERNÁTUSOK
4. tabló: AZ ÁLLAMI HIVATALOK ÉPÜLETE, VÁSÁRCSARNOK
5. tabló: A KECSKEMÉTI VIGADÓ ÉS SZÁLLODA TERVE
6. tabló: A HORTHY MIKLÓSRÓL ELNEVEZETT KÓRHÁZ
7. tabló: A MÁRIAVÁROSI KÉTTORNYÚ TEMPLOM
8. tabló: A KECSKEMÉTI KIKÖTŐ ÉS HAJÓZÓZSILIP
