A Nagyszombati Egyetem alapításáról szólt a Levéltári Délutánok

Április 28-án, kedden hangzott el a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat közös tudományos ismeretterjesztő sorozatának, a Levéltári Délutánoknak az újabb előadása. Ezúttal volt kollégánk, Fazekas István történész, egyetemi tanár, az ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszékének oktatója Tudásátadás jezsuita módra. A nagyszombati gimnázium és egyetem alapítása címmel adott elő a Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermében. Pázmány Péter alakja és a Nagyszombati Egyetem épülete a levéltári palota második emeletének szekkói között is látható. Az előadás után továbbá meg lehetett tekinteni az intézmény 1635. május 12-ei alapító okiratát is, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzünk.
 

Az egyetemalapítás okai és körülményei

Fazekas István, a korszak és a téma szakértője humorral fűszerezett és gazdagon illusztrált előadásában arról beszélt, hogy a 16-17. században a Magyar Királyságban a reformáció meghatározó jelentőségűnek számított, az ország lakossága jelentős részben reformátussá vált. Ebben az időszakban súlyos veszteség érte a katolikus egyház szerzetesrendjeit, a közép- és alsópapságot, a katolikus egyházi személyek utánpótlása szorult helyzetbe került. Fontossá vált, hogy a kialakult nehézséget az egyház megoldja, a kihívásokra megfelelő választ adjon. Pázmány Péter esztergomi érsek célja ezért az volt, hogy az ellenreformáció sikeressége érdekében megváltoztassa a helyzetet, ehhez a tudomány, az oktatás és a meggyőzés (retorika) eszköztárát kívánta felhasználni. Írásai és prédikációi a korábbi időszakhoz képest új stílust teremtettek, Pázmány a meggyőzés eszközét használta új hívek toborzására, a katolikus egyház megújulásának elérése, az egyházi és a világi értelmiség nevelése érdekében. A Nagyszombati Egyetem, valamint az ahhoz kapcsolódó gimnázium és kollégium, amelyet nagy összeggel támogatott, ezt a kultúrpolitikai célt szolgálta. Az előadó tágabb értelemben a jezsuita oktatási rendszerről is beszélt, így a rendhez kapcsolódó oktatásmódszertani elveket is bemutatta, illetve a gimnáziumi és az egyetemi képzést is ismertette.
 

Oktatásszervezés jezsuita módra

Pázmány Péter nagy hangsúlyt helyezett az oktatásra, fontosnak tartotta az egyházi értelmiség és az utánpótlás képzése mellett a világi értelmiség képzését is. Ehhez a célhoz a korszakban legmodernebb oktatási rendszerét kidolgozó, a Magyar Királyságban először 1561-ben megjelenő jezsuita rend módszereit vette igénybe. 1619-ben Pázmány Nagyszombaton az ifjúság számára nevelőintézetet és papneveldét alapított, majd 1623-ban a bécsi egyetemen tanuló magyarországi hallgatók számára házat vásárolt, illetve a működés költségére több mint 150 ezer forint tőkeösszegű alapítványt hozott létre. A Nagyszombati Egyetem alapításának közvetlen előzménye az Oláh Miklós esztergomi érsek által 1566-ban létrehozott nagyszombati szeminárium átszervezése volt 1630-1631-ben. Pázmány először az intézet anyagi alapjairól gondoskodott, megszerezve a királytól a budafelhévizi prépostság jövedelmeit a szeminárium céljaira, majd saját jövedelmeiből házat vásárolt a papnevelő számára, és 100 ezer forint értékben alapítvány hozott létre.

Az anyagi alapok megteremtésén túl Pázmány számára a legfontosabb kérdés a megfelelő oktatási rend kiválasztása volt. A jezsuiták 1615-ben jelentek meg Nagyszombaton, és megszervezték a gimnáziumukat, ami a későbbi egyetem alapját jelentette. A jezsuiták által kidolgozott oktatási-nevelési rendszer alapokmánya, az 1599-ben kidolgozott Ratio Studiorum volt, amely lényegi változtatás nélkül 1773-ig érvényben volt. Ez Európa-szerte egységes kerettantervet adott, amelyet a helyi követelményekhez és körülményekhez igazítottak. A rendszer hatékonyságát és modernségét mutatja, hogy nem csupán a katolikusok, hanem a reformátusok elismerését is kiváltotta. A Nagyszombati Egyetem tehát jellegzetesen jezsuita oktatásmódszertani alapokra építkezett, kezdetben bölcsészeti és teológiai karból állt, de jogosult volt a tudományos fokozatok adományozására. Később, 1667-ben jogi karral egészült ki, és 1769-ben megalakult az orvosi fakultása is, ezzel teljes szerkezetű klasszikus egyetemmé vált. A jezsuita rend feloszlatása után, az egyetem 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött.
 

Egyetemi élet nagyszombati módra

Az előadó részletesen bemutatta az egyetem szervezeti felépítését. A jezsuita rend generálisa nevezte ki a rektort, aki egyben a kollégium igazgatója is volt. Ő állapította meg a tanrendet, az utána következő tisztviselő a kancellár volt, aki az egyetemi élet szabályait felügyelte, a karok élén álló dékánokat szintén nem választották, hanem a tartományfőnök nevezte ki őket. Az egyetem nem számított nagynak, az oktatók összesen 15-en vagy 20-an lehettek, zömében a Magyar Királyság területéről érkeztek, de természetesen voltak külföldi, elsősorban német anyanyelvű oktatók is. A diákok számáról és etnikai összetételéről sajnálatos módon nem maradt meg sok forrásanyag, általánosságban megállapítható, hogy a diákok felét, kétharmadát a gimnazisták tették ki. Az elmúlt évtizedek tudománytörténeti kutatásainak köszönhetően (ki kell emelni Szögi László kutatásait és kutatásszervezési munkásságát) viszonylag világos képet alkothatunk a diákokról, a mindennapi életükről, a mindennapokról, illetve a városi polgárok és a diákok közötti konfliktusokról. A hallgatók létszáma hatszáz és ezer között ingadozott, de volt olyan év, amikor egy fakultás nem üzemelt. A nehézségek ellenére az egyetem hamar szakmai hírnevet vívott ki magának, és a Magyar Királyság teljes területéről és külföldről is érkeztek hallgatók.
 

Mária Terézia reformjai

A jezsuita oktatási rendszer a 18. század közepére konzervatívvá merevedett, és sok tekintetben elmaradt az új tudományos eredményekre és eszmei irányzatokra nyitottabb protestáns intézményektől és az azokban meghonosodott szabadabb oktatási rendszertől. A korszerűsítés munkáját a bécsi kormányhatóságok végezték el, Mária Terézia utasítására. Az oktatásügyet szigorúan politikai kérdésként értelmezték, és a bécsi egyetemen végrehajtott reformok alapján indult el a Nagyszombati Egyetem átszervezése. A királynő 1769-ben kiadott rendeletével az egyetemet királyi pártfogásba vettem, és az orvosi kar megszervezésével az intézmény szerkezete teljessé vált.
 

Az előadást itt lehet teljes terjedelmében megtekinteni:

Az előadó további munkái: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10044553

 

Ajánlott szakirodalom:

H. Németh István: A Nagyszombati Egyetem alapítólevele.