Újabb jelentős díjakat kapott a Magyar Nemzeti Levéltár
– Mindig nagyon nagy örömmel adunk helyet ennek az eseménynek, ez már akkor így volt, amikor még nem is én voltam a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnöke. 2012 óta adjuk át folyamatosan az év levéltári kiadványait elismerő díjakat, ez egy nagy ünnepe a levéltáros szakmának – jelentette ki május 6-án, szerdán délelőtt köszöntőjében Az Év Levéltári Kiadványa és Kiállítása 2024 díjátadó ünnepségén a Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) elnöke, Budapest Főváros Levéltára főigazgatója. Az intézményben megtartott rendezvényen Kenyeres István rámutatott arra: mindig előkerül az az álláspont a szakma kapcsán, hogy a hazai levéltáraknak – a legtöbb más külföldi intézményhez hasonlóan – inkább csak a közigazgatási feladatokra kellene koncentrálniuk. Szerencsésnek tartja azonban, hogy a hazai levéltári törvényben benne van mint alapfeladat, hogy a magyarországi intézményeknek tudományos feladatokat is el kell látniuk. – S a magyar levéltárosok és maguk a levéltárak komolyan is gondolják a tudomány művelését. A levéltárosoknál senki nincs közelebb a forrásokhoz, amelyeket őrzünk és feldolgozunk, és így senki nem ismeri azokat jobban nálunk. Ráadásul nagyon sok elhivatott és magasan kvalifikált kollégánk van, így jelentős szakmai potenciál rejlik a levéltárak berkeiben. S éppen ezért nagyon fontos, hogy ezt a tudományos munkát díjazni tudjuk, amit viszonylag széles palettán teszünk meg – hangsúlyozta Kenyeres István. Hozzátette: ezt az is bizonyítja, hogy az utóbbi években komoly változást lehetett tapasztalni a levéltáraknál, így jelenhetett meg a „Kiállítások” kategória is, mivel az intézmények egyre magasabb színvonalon szerveznek tárlatokat is.
Méltó a „termés”
A díjazott munkákat ezúttal is Csorba László, az ELTE Bölcsészettudományi Kar egyetemi tanára, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója méltatta az ünnepi eseményen, amely a Nyitott Levéltárak 2025-26 programsorozat egyik kiemelt eseménye volt. Csorba László a szakmai zsűrit is erősíti évről évre, rajta kívül a bíráló bizottságnak még három tagja van: Tyekvicska Árpád, az MLE volt elnöke, a Nógrád Megyei Levéltár korábbi igazgatója, Kocsis András könyvkiadó és Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára főigazgatója.
Csorba László értékelő beszédében kifejtette, a társadalom közismeretében a mai napig nincs benne a maga igazi jelentőségében, hogy mit is jelent a közösség emlékezete szempontjából az az elképesztő méretű tudományos munka, amelyet a levéltárak elvégeznek. Szavai szerint nagyon fontos erre felhívni a figyelmet, amely a mai modern világban ugyanakkor nem könnyű, kihívásokkal teli. – Sajnos manapság már jól tudjuk, hogy a jó bornak is kell cégér, így az egyik legokosabb és legszebb gondolat, hogy a levéltárakban születő tudományos eredményeket díjazni és népszerűsíteni kell, és erre fel kell hívni a figyelmet – fogalmazott Csorba László. A mostani pályázatra beadott munkákkal kapcsolatban kifejtette, hogy a 2025-ös „termés is méltó és nagyon szép”, és így a bíráló bizottságnak ezúttal is nehéz dolga volt a díjak odaítélésénél. Úgy véli, a döntésük valamelyest szubjektív, de ezt ők ezúttal is vállalják, mert nem is tehetnek mást. – Az egyesület pedig vállalja annak a rizikóját, hogy a mi szubjektív elemeink is benne vannak ebben a döntésben – fűzte hozzá
Értékteremtő együttműködés
Online publikációk (adatbázisok, online kiállítások) kategóriában I. helyezést ért el a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Magyarország katonai birtokbavétele 1944–1945 című adatbázisa. Ennek kapcsán Debreczeni László szoftverfejlesztő, az MNL Fejlesztési és Állományvédelmi Igazgatóság Digitális Szolgálatfejlesztési Osztály munkatársa az adatbázis születéséről kifejtette: jó volt számára látni, ahogy a közös munka során az előkészített adatok végül a helyükre kerültek, és összeálltak egy kerek egésszé. – A projektben mindenki hozzátette a magáét, így sikerült stabil alapot biztosítani a látványos végeredményhez. Összességében nagyszerű élmény volt egy ilyen értékteremtő cél érdekében együttműködni ennyi kollégával – fűzte hozzá.
Csönge Attila, az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltár igazgatója hangsúlyozta, hogy a második világháborús személyi veszteségi adatbázis elkészítésén az MNL több mint 140 munkatársa működött közre. Döntő többségük adatrögzítőként, levéltári szakmai feladatokat látott el, de kulcsfontosságú volt az informatikusok háttérmunkája is az adatok strukturálásában és az adatvizualizációban. – A 2025-ben rögzített 1944–1952. évi halotti anyakönyvi adatok közzétételével azonban a munka nem állt meg, jelenleg is zajlik az 1941–1943. évi veszteségi adatok kigyűjtése. Megtisztelő, hogy ebben az óriási volumenű munkában közreműködhettünk, és örömteli a lakosság érdeklődése, valamint a szakma elismerése is az adatbázisunk iránt – fogalmazott Csönge Attila.
Elismerték a munkát
Szakmai kiadványok kategóriában II. díjat nyert az MNL Somogy Vármegyei Levéltára Noszlopy Gáspár, a somogyi „kis Kossuth” című kötete. Ennek kapcsán Polgár Tamás főlevéltáros, az intézmény igazgatója kifejtette, hogy a kötet Somogy egy forradalmi hőséről, Noszlopy Gáspárról, az ő kormánybiztosi tevékenységéről szól, ami 1849 márciusától augusztusáig tartott. – Noszlopy egy olyan rendkívüli tettet hajtott végre a szabadságharc idején, hogy egy népfelkelőkből toborzott sereggel foglalt vissza egy teljes vármegyét. Ennek a történetét és megítélését dolgozta fel Hermann Róbert – ő is szerkesztette a kötetet Récsei Balázzsal – egy bevezető tanulmányban, új eredményeket publikálva. Katona Csaba pedig Noszlopy emlékezettörténetét és kultuszának kialakulását írta meg. Emellett a 127. honvédzászlóalj iratokon fellelt névsorát is közöltük a kötetben településenkénti bontásban, továbbá korabeli illusztrációkat. A díjjal ezt a munkát ismerték el – hívta fel a figyelmet Polgár Tamás.
Hála és köszönet
Ismeretterjesztő kiadványok (ismeretterjesztő kiadványok, kiállítási katalógusok, albumok) kategóriában szintén I. helyezést ért el az MNL OL Magyar várak a török korban. Giulio Turcho és várépítésztársainak várfelmérései az 1560–1580-as évekből című kötete, amelyet Domokos György, Pálffy Géza és Schmidt Anikó szerkesztettek. – Szerkesztőtársaim nevében is elmondhatom, hogy nagyon örülünk annak a szakmai elismerésnek, amit ez az első helyezés jelent. A magam részéről pedig emellett nagyon hálás vagyok, hogy olyan nagy formátumú szaktekintélyekkel dolgozhattam együtt ebben a kötetben, mint Domokos György, Pálffy Géza, Horváth Richárd, Tomka Gábor és Kőnig Frigyes – fogalmazott Schmidt Anikó, az MNL OL Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztálya vezetője. Kifejtette, rengeteget tanult tőlük a közös munka során, a hozzáállásuk, munkamoráljuk és szaktudásuk egyaránt példaértékű. – Egyúttal itt is szeretném megköszönni Nagy Attila grafikusunknak, valamint Lantos Zsuzsanna reprográfiai műhelyvezetőnknek a kötetben való közreműködést – tette hozzá.
Példaértékű összefogás
Ugyanebben az Ismeretterjesztő kiadványok kategóriában II. díjat kapott az MNL OL "…mert hát Anna-bál lesz…" A balatonfüredi Anna-bál története című kötete, amelyet Katona Csaba és Purgel Réka szerkesztett. Katona Csaba, az MNL kommunikációs referense elmondta, Purgel Réka szerzőtársával nagy élmény volt együtt dolgoznia, hiszen arra kaptak lehetőséget, hogy az Anna-bál történetének első tudományos igényű összegzését megírják. – A kötet ugyan lerombolta a bált övező mítoszokat, ugyanakkor "cserébe" sokkal közelebb kerültünk történetének reális megismeréséhez. Példaértékűnek tartom a kötetet létrehozását megteremtő összefogást, hiszen egy önkormányzat (Balatonfüred), egy közgyűjtemény (az Országos Levéltár), egy egyházi intézmény (a tihanyi bencés apátság) és egy vállalkozás (a Herendi Porcelánmanufaktúra) szövetkezett egy cél érdekében – hangsúlyozta.
Programból kötet
Szintén az Ismeretterjesztő kiadványok kategóriában III. díjat szerzett az MNL Békés Vármegyei Levéltára A mi otthonunk – a mi történeteink. Gyulai épületek és lakóik című kötete. Sáfár Gyula levéltáros, az intézmény igazgatója kifejtette, A mi otthonunk – a mi történeteink eredetileg egy több elemből álló közművelődési program volt, amelyet az MNL Békés Vármegyei Levéltára 2020 és 2022 között valósított meg. Ebben többek között egy, a gyulai épületek történetéről szóló összeállítás-sorozat jelent meg a levéltár honlapján Házak – történetek címmel. – Ezek a történetek képezték az alapját a kötetnek, amelyben összesen 22 gyulai épületről szóló írás kapott helyet. A szerzők levéltárosok, a kiadványt Héjja Julianna Erika szerkesztette. A kötetben közölt háztörténetek sokszínűek, van közöttük parókiáról, polgári házról, középületekről vagy a város híres lakóinak egykori lakhelyéről szóló írás. Utóbbiak közé tartozik például az Erkel-ház és lakóinak története, de olvashatunk hajdani moziépületről, egykori úri kaszinóról, gyárépületről, a középkorból megmaradt emlékekről is. A szövegeket fényképek, tervrajzok, térképrészletek egészítik ki. A kötet az MNL Békés Vármegyei Levéltára és a Magyar Levéltárosok Egyesülete gondozásában jelent meg – mondta el Sáfár Gyula.
Egymást erősítve alkottak
Kiállítások (hagyományos módon rendezett levéltári kiállítások) kategóriában ugyancsak I. helyezést ért el az MNL OL 1945 – Kereszttűzben című kiállítása és kísérő kiállítása: Az Országos Levéltár nagy tornya. Végső István, az MNL OL segédlevéltárosa, az „1945 – Kereszttűzben” című tárlat kurátora azt emelte ki: nagyon megtisztelő volt számára már a felkérés is, hogy a kiállítás kurátora legyen. – Nagyszerű együttműködő partnerekkel és kollégákkal dolgoztunk együtt, igazi csapatmunka volt. Ez a díj számomra arról szólt, hogy az emlékezetkultúra, a közgyűjtemények iratai, műtárgyai és a modern technika milyen nagyszerű módon tudott összekapcsolódni egy tárlaton, és közben még fejet is tudtunk hajtani a második világháború áldozatai előtt – mutatott rá.
Reisz T. Csaba főlevéltáros, címzetes főigazgató, Az Országos Levéltár nagy tornya című kamarakiállítás kurátora elmondta, 2024 őszén javasolták a torony sorsát bemutató kiállítást. – Ezt továbbfejlesztve készült az 1945 – Kereszttűzben kiállításunk, amelynek utolsó tétele a torony lerobbantását bemutató filmhíradó volt. Lehetőséget kaptunk azonban arra, hogy ősszel csatlakozó tárlatként megvalósítsuk a nagy torony sorsát bemutató időszaki tablókiállítást is. Az intézményi támogatás azt is lehetővé tette, hogy a kiállítás teljes anyagát önálló kötetben megjelentessük, ez a kiadvány a napokban jött ki a nyomdából. Szeretem az ilyen projekteket, és az elismerés is további munkára inspirál – értékelte az elnyert díjat Reisz T. Csaba.
Avar Anton főlevéltáros, az MNL Országos Levéltára Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztálya helyettes vezetője, Az Országos Levéltár nagy tornya című tárlat másik kurátora azt emelte ki: az ő szerepe a kiállítás létrehozásában elsősorban tornyot egykor díszítő 11 Zsolnay-majolika címer mibenlétének és elrendezésének pontos rekonstrukciója, illetve a 2025 májusában az udvaron eltemetett német katonák exhumálása során előkerült faragott kövek azonosítása volt, Reisz T. Csaba munkájának segítése mellett. – A két nagy kőről sikerült megállapítanom: nemcsak hogy az Országos Levéltár épületéből, de konkrétan a nagy toronyból származik mindkettő, és minden bizonnyal az 1945. februári szovjet tüzérségi támadás alkalmával estek ki a helyükről. A kövek és a Pecz-féle tervrajzok, valamint a Keöpeczi Sebestyén-féle címerrajzok segítségével létrehozott térbeli címersor-rekonstrukció segítségével szerintem igen látványosan sikerült megidéznünk az egykorvolt nagy torony emlékét – jelezte Avar Anton.
Elismerésre méltók
Az Év Levéltári Kiadványa és Kiállítása díj legfontosabb célja a levéltárak kultúramegőrző, kultúrateremtő szerepének, tudományos eredményeinek bemutatása, ismertetése, népszerűsítése, a levéltári intézmények szellemi műhelyeiből kikerülő hagyományos és online kiadványok és kiállítások középpontba állításával. A levéltári intézmények minden évben nagyon sok kiadvánnyal gazdagítják a tudományos, ismeretterjesztő, forrásközlő és szakmai kiadványok sorát, így a zsűri mindig nehéz helyzetben van a díjak odaítélésénél.
Fotós: Tálas Róbert/BFL
Új hozzászólás