MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára Könyvtára

A MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára Könyvtára egy szakkönyvtár, melynek feladata a levéltári dolgozók és a külső kutatók szakirodalommal való ellátása. A könyvtárban kölcsönzésre csakis a levéltár dolgozónak van lehetősége, a külső kutatóknak pedig olvasótermi használatra adhatók ki a könyvek. A könyvtár közel 40 ezres állománnyal rendelkezik és szervezetileg 3 részből áll, mely Miskolcon a Fazekas úti központi könyvtár a levéltár épületében, valamint a sátoraljaújhelyi, alsózsolcai fióklevéltárak kutatótermi állománya. A Központi könyvtár állománya a Fazekas úti épületben 3 részre van osztva; a Kutatótermi állomány, mely a külső kutatóknak van fenntartva, a Muzeális állomány és a raktári rész.

A könyvtár muzeális állományának magját alkotó könyvek még a 18. században kerültek a levéltár birtokába. Ezek a könyvek főként törvénytárak, szabályrendeletek, és közigazgatási dokumentumok. Ekkoriban a könyvtár, mint önálló egység nem létezett, az iratanyag az akkori könyvállománnyal együtt volt elhelyezve. Az 1830-as évektől azonban már a megye az irattartó fapolcok mellett, külön könyvtartókat készíttetett a „könyvek díszesebb elhelyezése végett”, az iratoktól külön kezelték a könyveket és elkészült az első magyar nyelvű könyvjegyzék is. Borsod vármegye 1889. évi szabályrendeletében rögzítette azt, hogy a levéltárnok feladata a törvénykönyvek és más okmányok őrzése, valamint munkája a könyvek rendszerezése és a róluk készült jegyzőkönyvek, betűsoros mutatók készítése. Az 1800-as évek végéről fennmaradt egy jegyzék, mely a Borsod vármegye Levéltárában található könyvek lajstroma címet viseli, ebből megtudható, hogy az akkori könyvtár állománya 1308 kötetből állt. Tudományos jelleggel még nem rendelkezett az akkori könyvtár, inkább csak a tisztségviselők munkáját segítő kiadványokkal rendelkezett. Legrégibb könyvünk egy 1594-es nápolyi mű Epistolarum liber unus… címmel, melynek írója Stanislaw Reszka (1544-1600).

A könyvtár történetének második szakasza akkor kezdődött, mikor Borsod vármegye levéltárából és Miskolc thj. város levéltárából létrejött a Miskolci Állami Levéltár. A könyvtár állományáról nem készült nyilvántartás, csak 1957-től indult meg a könyvtári állomány leltárkönyvbe való vezetése. Az 1800-as évek végén szereplő 1308 kötetből ekkor már sok megsemmisült vagy elveszett. A könyvtári munkát a levéltár dolgozói végezték megosztva, elsőként a rendszerezés leltári szám alapján történt, viszont a könnyebb kezelhetőség érdekében áttértek a formátum szerinti tárolása (gerincmagasság). 1975-ben került sor arra, hogy a könyvtári munkákat olyan személy lássa el, aki könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik. A könyvtár ezután megannyi helyváltoztatáson és átalakuláson ment át, míg végül 1984-ben az egész intézmény új épületbe került.

A könyvtár fő gyűjtőköre által gyűjti mindazon könyveket, melyek tartalmilag kötődnek Borsod-Abaúj-Zemplén megye és eme terület történeti megyéihez. Mellékgyűjtőkörben pedig mindazon könyveket gyűjti melyek az irattári-levéltári munkákat segítik, ezek főként magyar történelemi, életrajzi, szociológiai és helytörténeti művek. Megannyi időszaki kiadvány maradt fenn a megye területéről, ide értve a különböző hivatalos értesítőket és lapokat, a Magyar Életet (1939-1944), Magyar Jövőt (1925-1943) és a Reggeli Hírlapot (1924-1944), melyeknek évfolyamai nagyrészt hiánytalanul megvannak.

A könyvtárban jelenleg is az állomány revíziója és rendezése történik, melynek befejezése az év második felére tehető. Utána már csak a könyveink katalogizálása marad a MNL szakkönyvtárainak közös Corvina rendszerében.

 

link:           Corvina