Jelenlegi hely

"TERVASZTALON MARADT ÁLMOK" - A MÁRIAVÁROSI KÉTTORNYÚ TEMPLOM

7. tabló

A MÁRIAVÁROSI KÉTTORNYÚ TEMPLOM

Az 1826–27-ben kiépült városrész, a Máriaváros többségében katolikus lakói kezdettől fogva templomot szerettek volna emelni szűkebb környezetükben, ezért e célra kis teret hagytak szabadon az újonnan kijelölt utcák között. A Templom téren azonban később nem szakrális épület, hanem a máriavárosi népiskola épült fel, új templomhelyszín gyanánt pedig a századforduló környékén a Serház laktanya (ma: Népi Iparművészeti Múzeum) telkét szemelték ki. A városrendezési tervek 1910-es években történt átalakulásával a templom felépítését végül a kiosztás alatt lévő Vásártéren, a főreáliskola (ma: Katona Gimnázium) homlokzatával szemben vélték ideálisnak.

A máriavárosi templomépítő bizottság évtizedeken keresztül gyűjtötte a hívek adományait és az építkezéshez szükséges alapanyagokat. Az 1930-as évekre elkészült Fábián Gáspár budapesti műépítész templomterve, amely egy négyezer fő befogadására alkalmas, monumentális, kéttornyú templomot jelenített meg. A terv általános tetszést aratott, az egyes oltárok felállítását tehetősebb kecskeméti családok vállalták volna el. Az építkezés megkezdését azonban a kecskeméti egyházközség anyagi helyzetének romlása, a piarista gimnázium párhuzamosan történt felépítése, majd a második világháború kitörése hátráltatta.

Az 1940-es években sor került a telek egyházi tulajdonba vételére, a tervek átdolgozására és a leendő templom honvéd-helyőrségi jellegének kinyilvánítására. Az ünnepélyes alapkőletétel 1947 augusztusában zajlott le, az építkezés megindult. Szeptember közepéig elvégezték az alapozó munkálatokat, 1948 júliusában pedig már teljes magasságban elkészült a templom két oldalhajója, hozzáfogtak a tornyok emeléséhez. 1948 októberében, amikor az oldalfalak zsaluzásig, a 27 magasra tervezett tornyok 13 méteres magasságig már álltak, világossá vált, hogy az építkezés pénz hiányában ki fog fulladni.

1949–50-re a munkálatok teljesen leálltak. 1952 tavaszán a templom telkét és a felépítményben lévő építési anyagot fontos állami érdekből – az egyházközség kártalanításának ígéretével – kisajátították. Az épület bontásában – egyes visszaemlékezések szerint – a szovjet hadsereg tankjai is besegítettek, köveit a Béke Téri Általános Iskolába építhették be.

A képre kattintva tovább nagyítható a tabló!