A hallgatóságot és az elődadókat Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszöntötte, aki elmondta, hogy a workshop ötletével Tankó Attila, a Dr. Genersich Antal Alapítvány titkára kereste meg. Úgy tűnik, mintha manapság megfeledkezdtünk volna a Szepességről – tette hozzá. Kiemelte: a régió azért is nagyon fontos terület, mivel számos magyar, német és szlovák gondolkozó származik innen, valamint azért, mert a soknemzetiségű lakosság sajátos kulturális autonómiában élt.

Az országos és megyei levéltárak 2012. október 1-jén történt integrációját követően fontos, hogy a díj a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai egységességét, a levéltári szakmai tevékenység sokszínűségét, a munkakörök változatosságát egyszerre szimbolizálja.

A legtöbb európai fővárosban és nagyobb városban már az 1920-as években korszerű vasbeton lelátókat építettek. Magyarországon ezzel szemben a fagerenda használata terjedt el, amely nagyon sérülékeny volt. A Ferencvárosi Torna Club 1911-ben átadott Üllői úti pályáján az A és B tribün is megsérült a második világháború alatt. A hivatalos álláspont szerint azonban nem volt szükséges újjáépíteni a stadiont, elég volt csupán a hibákat kijavítani. 1947. május 5-én a 87.

Azok, akik az 1930-as évek nemzetközi kapcsolatait kutatják, hozzászokhattak, hogy az ekkor keletkezett diplomáciai jelentések terjedelmesek és részletekben gazdagok, így első ránézésre minden bizonnyal nem tartanák érdekesnek vagy különlegesnek a közölt dokumentumot: egy feltűnően rövid, mindössze két egymondatos bekezdésből álló gépirat, amely a tartalmát tekintve nem is a diplomáciatörténet legjelentősebb eseményeit taglalja – ezért a legtöbben bizonyára könnyen átsiklanának felette a vaskos iratcsomók átvizsgálása során.

A középkori és koraújkori Magyar Királyságban az ügyintézés és a bíráskodás nyelve a latin volt, az ország hivatalai ezen a nyelven leveleztek az alárendelt hivatalokkal, valamint a törvényhatóságokkal (városokkal, vármegyékkel). A mindennapi életben (mind szóban, mind írásban) az országlakók a helyileg használt nyelven érintkeztek egymással, így a különböző nemzetiségek nyelvén íródott források is nagy számban maradtak ránk.

Az egyezmény értelmében 2019. december végéig összesen mintegy 682.131 nyilvántartó karton másolata kerül a Magyar Nemzeti Levéltárba, ami összesen 1.364.262 digitális felvételt jelent, mivel a nyilvántartó kartonok kétoldalasak.

Köszöntőt mond:

Dr. habil. Szabó Csaba főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár

Naplórészleteket olvas fel:

Fényes Erika sajtóreferens, Magyar Nemzeti Levéltár

A kötetet bemutatja:

Dr. Fiziker Róbert főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár

A könyvbemutató előtt Germuska Pál, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese köszöntötte a hallgatóságot, kiemelve, hogy Ungváry Krisztián könyvében az (egykori) Országos Levéltár áldozatként jelenik meg, mivel az ostrom során a német csapatok hadikórházat rendeztek be az épületben, majd később, tűz miatt számos irat elpusztult.

Az esemény regisztrációhoz kötött: REGISZTRÁCIÓ

A rendezvény helyszíne:
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Lovagterem (Budapest I. kerület, Bécsi kapu tér 2–4.)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A rendezvényen felvételek készülnek.