Endrey Béla élete és kora - kiállítás a hódmezővásárhelyi levéltárban

Endrey Béla és felesége, Déchy Vilma Hódmezővásárhelyen, 1940-es évek eleje;

és az Egyesült Államokban, 1950-es évek (az eredeti kép Galli Kálmán tulajdona)

Az Endrey házaspár levéltári és tárgyi emlékeit (fényképeket, iratokat, ill. öltönyöket, szobrokat, trófeákat, étkészletet, kórházi felszerelést) évtizedekig maga Détsy Vilma őrizte, akitől ezt a feladatot első házasságából származó, egyébként egyetlen gyermeke, ifj. Marzsinai Zoltán (1931–2007) vette át, aki édesapja és saját irataival is kiegészítette a gyűjteményt. A kiállított anyag tulajdonosa ma már Galli Kálmán, aki szívügyének tekinti, hogy hódmezővásárhelyi történeti emlékek le legyenek elherdálva, hanem megmaradjanak az utókor számára. Ennek érdekében az Endrey-Marzsinai gyűjtemény irat- és fényképanyaga digitális formában levéltárunk állományába került, amit hálásan köszönünk. A tárlatot Galli Kálmán Meszlényi Dezső Péter segítségével állította össze.

Márki-Zay Péter polgármester megnyitója (Komlósi Anna felvétele)

A kiállítást dr. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere nyitotta meg. Röviden ismertette Endrey Bélának a város érdekében kifejtett tevékenységét és köszönetet mondott Galli Kálmánnak, valamint a Hódmezővásárhelyi Levéltár munkatársainak, akik szerinte példaértékűen végzik a múlt vásárhelyi értékeinek a megmentését, illetve megőrzését.

Presztóczki Zoltán előadása Endrey Béláról (Komlósi Anna felvétele)

Utána Presztóczki Zoltán, a Hódmezővásárhelyi Levéltár osztályvezetője beszélt Endrey Béláról részletesebben. Elmondta, hogy Galli Kálmánnak köszönhetően számos, eddig nem ismert adattal bővült az Endrey házaspár mindkét tagjának életrajza. Endrey Béláról szólva kiemelte, hogy 3. generációs hódmezővásárhelyi: nagyapja, Endrey Antal (1825–1906) 1878-ban érkezett családjával a városba, ahol fia, Gyula (1856–1913) gyorsan karriert csinált: a Vásárhely és Vidéke c. hírlap tulajdonosa és szerkesztője 1883-tól, 1892-től öt cikluson át országgyűlési képviselő a Függetlenségi Párt színeiben, valamint törvényhatósági bizottsági tag. Endrey Gyulának összesen tíz gyermeke – hat fia, négy leánya született, akikről igyekezett gondoskodni. A fiúk a későbbiekben jogászok, orvosok, katonatisztek lettek, míg a leányok vöröskeresztes nővérként, ill. tanítónőként dolgoztak. Endrey Bélának azonban csak egyetlen fia született, első házasságából: Endrey Gyula (1914–2008), a második világháborúban katonaorvosként dolgozott, és 1945 után már Miskolcon élt és praktizált.

Endrey, annak ellenére, hogy nemesi származású volt, minden egyes városházi pozícióért megdolgozott, egészen a másodosztályú aljegyzőségtől a főispánságig, 1916 és 1944 között. Kultúrtanácsnokként, majd helyettes polgármesterként is fontos szerepe volt a város kulturális életének formálásában és támogatásában. Maga is több egyesület, olvasókör díszelnöke volt. 1938-ban Torontálvásárhely alapításának 100. évfordulójának megünnepléséből Hódmezővásárhely is kivette részét. 1944-ben szerepe volt abban, hogy a hódmezővásárhelyi zsinagóga környékén nem került sor gettó felállítására, hanem a vásárhelyi zsidóság jelentős részét Szegedre vitték be, ahonnan tovább szállították a koncentrációs táborokba. Ennek az időhúzásnak köszönhetően menekült meg a helyi zsidó lakosság egy része. A német megszállás után Takács Ferencet, Karácsonyi Ferencet és más szociáldemokrata vezetőket is szabadlábon hagytak, vagy nem adták át őket a megszálló hatóságoknak.

Endrey Béla és felesége a villachi menekülttáborban (az eredeti kép Galli Kálmán tulajdona)

A fentebbiek ellenére Endreyt Baja főispánjává is kinevezték, és feleségével ebbe a városba költözött. A szovjetek bejövetele (1944. szeptember 21.) során nejével és több munkatársával Ausztriába menekült. Ideiglenesen a villachi menekülttáborban tartózkodtak, amelyről egy fotó is maradt fenn. Ausztriából Endrey Béla fivérének, az ekkor már néhai Endrey László (1889 – 1944) cleveland-i házába utaztak, ahol özvegye, Selymes Irén fogadta be az Endrey házaspárt. Az egyelőre még nem ismert, hogy Endreyék milyen munkát vállaltak az Egyesült Államokban, de az szinte biztos, hogy kapcsolatba kerültek az ottani magyar közösséggel. Endrey Béla azonban 1958. január 11-én meghalt. Özvegye a gyászév letelte után még egyszer megházasodott: ifj. Czakó Lajoshoz ment feleségül, akinek halála után, ami nagyjából egybeesett a magyarországi kommunizmus végével) hazatért fiához Hódmezővásárhelyre.

A kiállítás megtekintése (Komlósi Anna felvételei)

Endrey Béla emlékezetét ma is őrzik Hódmezővásárhelyen. 1975-ben – a család részéről – hazaszállították hamvait az Egyesült Államokból és a vásárhelyi katolikus temetőben helyezték végső nyugalomra. 2003-ban utcát neveztek el róla a Serháztér környékén. Összegezve elmondható, hogy Endrey Béla igyekezett a legjobb tudása szerint elvégezni a rábízott feladatokat.

Az előadás végén a kiállítás megtekintésére került sor és a program kötetlenül, beszélgetések formájában folytatódott.

Presztóczki Zoltán