Az Országos Levéltár nagy tornya című kamarakiállítás tavaly október 15-én nyílt meg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében, amelyet a látogatók 2026. január végéig tekinthettek meg a galéria- és foglalkoztatóteremben.
– Mindig nagyon nagy örömmel adunk helyet ennek az eseménynek, ez már akkor így volt, amikor még nem is én voltam a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnöke. 2012 óta adjuk át folyamatosan az év levéltári kiadványait elismerő díjakat, ez egy nagy ünnepe a levéltáros szakmának – jelentette ki május 6-án, szerdán délelőtt köszöntőjében Az Év Levéltári Kiadványa és Kiállítása 2024 díjátadó ünnepségén a Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) elnöke, Budapest Főváros Levéltára főigazgatója.
A Visegrádi Alap (International Visegrad Fund) és Európai Egyetemi Intézet (European University Institute) kutatási ösztöndjprogramja lehetőséget biztosít arra, hogy a nyertes pályázók Firenzében, az Európai Unió Történeti Levéltárában kutatást végezzenek az európai integráció történetéhez kapcsolódó témákban. Az 5 ezer eurós támogatást évente hat személynek ítélik oda.
A résztvevők – Czégé Petra, Komlósi Gera-Zsófia, Kovács Szabolcs, Szerényi Ildikó és Szőke Zoltán – átfogó képet kaptak az Európai Unió Történeti Levéltárának működéséről, és közelebbről is megismerhették többek között az európai integrációt segítő Kormoss István térképész hagyatékát, valamint a Habsburg Ottóhoz és az űrkutatáshoz kapcsolódó irategyütteseket.
A Festetics család Isztambul-albuma című kiállítás április 28-án nyílt meg az isztambuli Liszt Intézet Magyar Kulturális Központban. A kétnyelvű (magyar és török) tárlaton nagy számban összegyűlt látogatókat elsőként Sipos Áron, a Liszt Intézet igazgatója köszöntötte, aki elmondta, hogy a kiállítás gerincét a Magyar Nemzeti Levéltárban (MNL) őrzött, a Festetics család iratanyagával bekerült Isztambul album adja.
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója nyitotta meg április 27-én, hétfőn a Körutak a V4-es országokban és azok szomszédságában című (Ring Boulevards in the V4 countries and their Neighbourhoods) tudományos konferenciát. A Bécsi kapu téri épület tanácstermében megtartott eseményen Szabó Csaba köszöntötte a rendezvényre érkező külföldi és hazai kutatókat, szakembereket, és röviden beszélt nekik a Magyar Nemzeti Levéltárról, annak működéséről, a levéltári palota több mint százéves épületéről és az itt őrzött iratanyagokról.
Erna néni a napokban töltötte be a 99. életévét. Több mint három évtizedes pályáját az Országos Levéltárban Ember Győző főigazgató titkárságán kezdte még az 1950-es években. Évtizedeken át hűséges munkatársa maradt az intézménynek, férje párizsi kiküldetését követően a családi iratok referenseként dolgozott, és a Feudáliskori főosztályt vezette egészen nyugdíjazásáig.
A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat közös tudományos ismeretterjesztő sorozatának újabb előadása hangzott el április 14-én, kedden a Levéltári Délutánok programban. Ezúttal Oborni Teréz történész, az ELTE BTK Történeti Intézetének docense, „Sorsfordító évek. A keleti Magyar Királyságtól az Erdélyi fejedelemségig (1541-1571)” címmel tartott előadást a Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermében.
Dr. Nemes Gábor a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ igazgatója, házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, és külön kiemelte, hogy az idei esztendőtől a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár csatlakozásával immáron nyolc levéltár szervezésében valósult meg a levéltári nap.
– Már a második alkalom, hogy a Honvéd Hagyományőrző Egyesülettel közös konferenciát rendezünk a levéltárban. Az egyesület mindig olyan témákat vesz elő, javasol a leváltárnak, amely sok előadót és érdeklődőt vonz. Ezt a mai gazdag program is mutatja, amely szerint nemcsak egyetemektől érkeztek kutatók, hanem a levéltáros kollégáim közül is többen fognak előadást tartani – fogalmazott köszöntőjében a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója a Vitézek a haza szolgálatában 1920–1945 című tudományos konferencián.
