Várjuk a látogatókat „Az Országos Levéltár nagy tornya” tárlatra

– Több ötlet is felmerült azzal kapcsolatban, hogy hol alakíthatnánk ki a Bécsi kapu téri épületünkben egy új kiállítóteret, végül erre a helyiségre esett a választás. Itt jött létre a galéria- és foglalkoztatótermünk, ahol a mostani az első igazán komoly kamarakiállításunk – bocsátotta előre „Az Országos Levéltár nagy tornya” című tárlat megnyitóján köszöntő beszédében a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója. Szabó Csaba kifejtette, ez az új tárlat kapcsolódik az 1945 – Kereszttűzben című tematikus nagy kiállításhoz, amellyel a nyolcvan évvel ezelőtti eseményekre emlékezik az intézmény. Ennek középpontjában az Országos Levéltár áll. – Emlékezhettek rá, hogy májusban volt az udvarunkon egy exhumálás, egy iratanyag alapján tizennégy, Budapest ostroma során elhunyt német katona földi maradványait találtuk meg egy betemetett egykori bombatölcsérben – mutatott rá. Szabó Csaba hozzátette: nemcsak az embereknek, hanem az épületeknek is megvan a maguk sorsa, és ez a Bécsi kapu téri levéltári palotára kiváltképp igaz. A 102 éves épület sok mindent átélt a történelem viharában, így többek között 1945-öt és 1956-ot is, amikor nagyon komoly károkat szenvedett a palota. – Ez a kamarakiállítás most a levéltár épületének egyik vitatott, de mégiscsak markáns szimbólumát, a tornyot járja körül, amely már régen nincs meg – hangsúlyozta az MNL főigazgatója. Szavai szerint a IV. emeleti galéria- és foglalkoztatótermet a jövőben is szeretnénk majd kihasználni, ahol különböző emlékeket tudunk feldolgozni. A következő téma adja magát, hiszen jövőre lesz a mohácsi csata ötszázadik évfordulója, amelyre a tervek szerint szintén kiállítással készül majd a levéltár.

Szabó Csaba a mostani tárlat kapcsán köszönetét fejezte ki elsősorban a két kurátornak – Avar Anton főlevéltárosnak, az MNL Országos Levéltára Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztálya helyettes vezetőjének, illetve Reisz T. Csaba főlevéltárosnak, az MNL címzetes főigazgatójának – és mindenkinek, aki a kamarakiállítás összeállításának közreműködött.

Nagy elismerés

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója köszöntőjében arra mutatott rá, a Magyar Nemzeti Levéltár az ő életükben már eddig is számos ponton kapcsolódott a munkáikhoz, kiemelte a Petőfi 200 és a formálódó Mohács 500 programokat. – Ám a közelmúltban a levéltár egy olyan kezdeményezéssel élt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnál, hogy a nemzeti emlékezet szempontjából fontos helyszínek közé bekerüljön az intézmény épülete – fogalmazott a NÖRI főigazgató. Móczár Gábor hozzáfűzte, előzőleg, az egyeztetések során jelezték a levéltárnak, hogy a budai vár egyike annak a 21, kiemelkedő, a nemzet szempontjából sorsfordító eseményeknek helyszínt adó épület- vagy területegyüttesnek, amelyek az Országgyűlés határozata alapján váltak nemzeti emlékhellyé egy törvényi mellékletben.

A NÖRI főigazgatójának tájékoztatása szerint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a nemzeti emlékhellyé válást támogatta, a budai vár részeként. A bizottság döntési javaslata alapján a miniszterelnök általános helyettese, Semjén Zsolt jóváhagyólag továbbította a törvénymódosítási javaslatot az Országgyűlésnek. Jelenleg zajlik az a kormányzati egyeztetés, amely eredményeként, a remények szerint, egy-két héten belül az Országgyűlés elé kerülhet a törvénymódosítási javaslat. – Akkor ebben az évben már ki lehet hirdetni, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épülete csatlakozott a nemzeti emlékhelyek sorához – tette hozzá.

Móczár Gábor kitért arra, a nemzeti és történelmi emlékhelyek elemi erővel bírnak abban a küldetésben, hogy sikerüljön összekapcsolni a múltat a jövővel, és be tudják vonni a fiatal generációt olyan módon, hogy ők kreatív, játékos szellemiségben és módszertannal érzelmileg kapcsolódhassanak a múltunkhoz a hely szellemén keresztül, a kövek megérintésével, az ezekhez kötődő személyiségek és események megismerésével. – S ebből a múltból ők olyan élményeket tudnak, akár ezen a helyszínen is, szerezni, amelyekből emlékek keletkeznek, és ezeket elő tudják hívni akkor, amikor az identitásukat meg kell őrizni, erősíteni, vagy egy-egy olyan ügyért, amely a magyarság szempontjából fontos, ki kell tudni állni – hangsúlyozta. Ebből a szempontból a nemzeti és történelmi emlékhelyeknek nagyon fontos ifjúságnevelési küldetése van. Ezért indították el három évvel ezelőtt a Nemzeti emlékezetpedagógiai programot, amelynek célja, hogy minden gyermek legalább egyszer eljusson iskolai szervezésben egy nemzeti vagy történelmi emlékhelyre. Ha a levéltár hivatalosan is csatlakozik a nemzeti emlékhelyek sorához, akkor jövő szeptembertől bekapcsolódhat majd a Nemzeti emlékezetpedagógiai programba is. Ebben állami vagy egyházi köznevelésben részesülő diákok, 7. évfolyamtól 11. évfolyamig, érkezhetnek majd a Bécsi kapu térre. A program segítségével a gyermekekben pozitív, élményszerű érzelmi hatás születhet, amely ehhez a helyhez, és ezen túlmutatva a magyar történelemhez kapcsolja őket. A Bécsi kapu téri levéltári palota vonatkozásában a módszertant tavasszal dolgozhatják majd ki történelemtanárok.

Bemutatták a tárlatot

A kamarakiállítás két kurátora részletesen bemutatta a tárlatot. Reisz T. Csaba elsőként köszönetet mondott a rendkívül sok segítségért az intézmény vezetésének és minden megszólított kollégának, legyen szó anyagi vagy munkatársi támogatásról. – Ebben a kiállításban nem volt olyan, amire azt mondták volna, hogy nincs, vagy nem lehet megcsinálni – jegyezte meg. Reisz T. Csaba elmondta, a tárlaton a torony teljes történetét bemutatják, onnan indítva, amikor még nincs, majd tervre kerül, egészen odáig, hogy „még haló porában is segíti a történeti múlt feltárását. – Ez a kiállítás több rétegű. Aki nagyon rohan, annak csak az első táblát kell elolvasnia, és mindent tudni fog. Reméljük, mindenki úgy érzi majd, hogy tovább kell haladnia. Nagyjából tematikusan és részben kronologikusan építettük fel a tablókat, először azzal foglalkozunk, hogy miként kerül az eredetileg nem létező torony a tervekre. S ez is hogyan módosul, és már a születésekor milyen vajúdás volt a bizottságban arról, hogy kell-e ez a torony vagy nem – fejtette ki Reisz T. Csaba. Ezen a tablón azzal a városi legendával is leszámoltak, hogy az építmény víztorony volt. Közreadtak egy sajtószemlét is az egyik tablón, alá pedig korabeli újságok másolatát helyezték el egy asztalra, ezek segítségével lehet tájékozódni arról, hogy az akkori lapok mit írtak az épületről. Klebelsberg Kuno miniszterként át akarta építtetni a tornyot, de a politikus korai halála miatt ez a fejlesztés nem valósult meg, ez az elképzelés is helyet kapott azonban egy tablót. A kamarakiállításon megjelennek a későbbi renoválások, illetve tablót szenteltek a világháborús tragédiának, a torony megsérülésének, majd lebontásának. Emellett összeállították a torony arcainak 106 fotóból álló ikonográfiáját, amelyet a galéria- és foglalkoztatóteremben és a helyiség előtt is meg lehet tekinteni a kivetítőkön.

Avar Anton a tárlat középső tengelyét mutatta be, amely köré az egész kiállítást felépítették. Felül kapott helyet a címerkoszorú, amely annak idején a tornyot díszítette, de így, színesen nyolcvan éve senki nem láthatta. Ez a lehető leghitelesebb rekonstrukció, amelyet Pecz Samu tervrajza és Sebestyén József címerrajzai alapján állított össze és színezett ki Nagy Attila grafikus. Az installációt az eredeti állapotnak megfelelően tájolták a teremben, így azt láthatják az érdeklődők, ami annak idején Zsolnay Vilmos pécsi keramikai gyárában majolikából megvalósult 1918 körül. – Az installáció alatt pedig az egykori torony három faragott köve, annak egyedüli kézzelfogható földi maradványai látszanak. Tulajdonképpen két kőről beszélünk, egy ablakpárkány-kőről, amely kettétört, a másik pedig a torony központi nagy sisakjának egyik építőköve. S mindkettő a májusi udvari ásatáskor került elő a már említett egykori bombatölcsérből – jelezte Avar Anton. A főlevéltáros hozzáfűzte, egy érdekes és bonyolult gondolatmenet segítségével sikerült beazonosítaniuk azt is, hogy ezek a kövek annak idején hol álltak a torony tetejében. Ezeket a pontokat be is jelölték az utolsó tablón.

Az Országos Levéltár nagy tornya – Kiállításmegnyitó