Az első Erasmus+ út az Európai Unió Történeti Levéltárába vezetett

A résztvevők – Czégé Petra, Komlósi Gera-Zsófia, Kovács Szabolcs, Szerényi Ildikó és Szőke Zoltán – átfogó képet kaptak az Európai Unió Történeti Levéltárának működéséről, és közelebbről is megismerhették többek között az európai integrációt segítő Kormoss István térképész hagyatékát, valamint a Habsburg Ottóhoz és az űrkutatáshoz kapcsolódó irategyütteseket. Szó esett az ISO-szabványok gyakorlati alkalmazásáról, a minőségbiztosítás kérdéseiről, és kiemelt figyelmet kapott a mesterséges intelligencia szerepe is – különösen abban, hogyan segítheti a levéltári leírások fejlesztését és a kereshetőség javítását. Az angol nyelvű programokon a résztvevők digitális kompetenciái, szakmai nyelvismerete, valamint közművelődési és levéltárpedagógiai ismeretei egyaránt fejlődtek. 

A látogatás nemcsak tanulásról, hanem tudásmegosztásról is szólt: a Magyar Nemzeti Levéltár szakemberei előadásokat tartottak a fogadó intézmény munkatársainak. Bemutatták az intézmény felépítését, gyűjteményeit és főbb tevékenységeit, emellett külön kitértek az önkéntes projektek működésére, az ezekhez kapcsolódó adatbázisokra, az AdatbázisokOnline portálra, valamint az MNL Békés Vármegyei Levéltárának munkájára is. Nagy érdeklődést váltott ki az MNL kézírásfelismerő projektjének bemutatása, amely különösen inspirálónak bizonyult az olasz kollégák számára. 

Az első Erasmus+ út az Európai Unió Történeti Levéltárába vezetett

A programon a résztvevők megismerkedtek az Európai Egyetemi Intézet (European University Institute) tevékenységével is. Betekintést nyertek az oktatók számára szervezett, ingyenes szakmai továbbképzésekbe, amelyek a mesterséges intelligencia gyakorlati használatára épülnek, és megismerhették az egyetemi adminisztrációban alkalmazott, AI-támogatott e-mail- és iratkezelési megoldásokat is. 

A zárónapon az 1419-ben alapított és Filippo Brunelleschi által tervezett Ártatlanok Intézete (Istituto degli Innocenti) adott különleges történeti és szakmai élményt az MNL munkatársainak. A firenzei árvaház múltjának, múzeumi gyűjteményeinek és levéltári anyagainak feltárásánál kiemelt figyelmet kapott az a sajátos nyilvántartási rendszer, amely az ott elhelyezett gyermekek későbbi azonosítását és akár a családegyesítést is segítette. 

A négynapos szakmai program összességében kiváló lehetőséget teremtett a tapasztalatcserére, új módszerek megismerésére és a nemzetközi szakmai kapcsolatok további erősítésére. Az Erasmus+ felnőtt tanulási program különösen fontos szerepet játszik abban, hogy a résztvevők korszerű jó gyakorlatokat sajátíthassanak el nemzetközi környezetben. Emellett hozzájárul a szakmai kompetenciák fejlesztéséhez és az élethosszig tartó tanulási szemlélet erősítéséhez is.