Árpássy Imre fényképalbuma
Jelzet: MNL OL, Kerekes másként Kerekesházy család levéltára, Rokon családok (P 1549), 2. - No. 36.
Bíró László József, Schweiger László József néven született Budapesten 1899-ben. A családnév Bíróra változtatását a magyar királyi Belügyminisztérium 1905. február 11-én 13435/III. b. szám alatt kelt rendelete engedélyezte. Az első zsidótörvény elfogadása után saját és családja biztonsága érdekében külföldre menekült. Először Párizsban, végül Argentínában telepedett le, ahol 1985-ben hunyt el.
Szerzők: Apáti Anna Zita és Schmidt Anikó
A világosi fegyverletétel után négy nappal, 1849. augusztus 17-én, Kossuth Lajos, volt kormányzó török földre menekült, ahol Vidinben csatlakozott a több ezres létszámot számláló magyar emigránsokhoz. A menekültek többsége a szabadságharcban részt vett, hozzátartozóikat hátrahagyó katonából állt.
Az 1780. március 25-én Bécsben kelt alapítólevelet többen összekeverik a „Ratio educationis”-szal, pedig az tartalmában, terjedelmében és külalakjában is jelentősen eltér tőle. Ez utóbbi a Magyar Királyság oktatásügyének első szabályozó rendelete volt. Az 1776. augusztus 5-én kiadott uralkodói rendelet a tanügy szervezeti kereteiről szólt, majd ezt követte 1777-ben a „Ratio Educationis totiusque rei literariae per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas” címen kiadott rendelet.
Az anyatejes táplálás az emberiség történetében a kezdetektől fogva kiemelkedő szerepet játszott, a gyermekek védelmét, életben maradásukat biztosította. A szoptatás megítélése korszakonként és koronként változott. Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, mivel a szoptatás a 19. század végéig nem képezte a tudományos vizsgálódás tárgyát.
Az MTI 1942. augusztus 20-i jelentése Horthy István kormányzóhelyettes haláláról
Jelzet: MNL OL, Polgári kori kormányhatóságok levéltárai, Sajtó Levéltár, Magyar Távirati Iroda (K 428)- a-518-1942-08-20
A magyar sportolók felkészülése és felkészítése az 1928-as amszterdami olimpiai játékokra már az 1926-os évben megkezdődött. A sportszakemberek megtették az ehhez kapcsolódó előkészületeket: az olimpiára kijutó és ott a magyar színeket képviselő különböző sportszakosztályok munkaterveket dolgoztak ki versenyzőik számára. Ezekről beszámoltak az olimpiai ügyek irányításával és a sportolók válogatásával 1927-ig megbízott Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének, majd a bizottság megszüntetése után az Országos Testnevelési Tanácsnak (OTT).
A vasúti közlekedés fejlődésének kutatása kapcsán elsősorban a gőzmozdonyokra, majd villanymozdonyokra gondolunk; pedig lovak vontatta vasutak is épültek Magyarországon. Ezek elsősorban a városi közlekedésben jelentek meg, de találunk példát a távolsági lóvasútra is. Tanulmányainkból emlékezhetünk, hogy hazánk első vasútvonala a Pest és Vác közötti szakasz volt, amelyet 1846 júliusában adtak át. Ez helytálló, amennyiben csak a mai országhatárokat vesszük figyelembe.
A 16. században, a mohácsi csatavesztést követően a reformáció irányzatai gyorsan teret nyertek Magyarországon. Ennek egyik oka az volt, hogy a magyar klérus felső vezetésének jelentős része elesett a csatában, illetve az alsó papság is meggyengült, különösen az oszmánok által elfoglalt területeken. Másik oka az európai tendenciákhoz hasonlóan az volt, hogy a nagybirtokos nemesség jelentős része áttért az „új hitre”, és gazdasági szempontok miatt el akarták venni az egyházi birtokokat.
A Pesti Szépítő Bizottmány 1813-ban kiírt területrendezési pályázat nyertese a lübecki születésű Christian Heinrich Nebbien lett; több éves előkészítő munkájának eredményeként 1816-ban láttak neki annak a “szépítésnek”, amely következtében a Városerdő (Stadtwäldchen) elnyerte azt a parkosított külalakot, amelyet Jókai is részletesen megörökített.
De hogy festett az a táj, amelyet Nebbien átformált, átalakított, hogy igazi pihenőligetté, üdülő- és mulatóhellyé válhasson?
