Hét dokumentuma

Teri, Feri és az ismeretlen jótevő – levelek Argentínába

magyar

A forradalom után kivándoroltak legnagyobb része a fiatalabb generációhoz tartozott és főként férfiak alkották. A menekültek elsőször osztrák és jugoszláv menekülttáborokba érkeztek, hogy aztán innen induljanak tovább Európába vagy a tengerentúlra. Mivel a menekültek legnagyobb részét a fiatal, munkaképes, városi lakos tette ki, így ők ideálisak voltak az éppen munkaerő-hiánnyal küszködő nyugati államok számára.

Nők az önkényuralom éveiben

magyar

Az Abszolutizmuskori Levéltár több ezer rendőrségi megfigyelési lapot őriz, melyet 1850 és 1860 között ismert és kevésbé ismert személyek tevékenységéről vezettek. A rendőrség feljegyzéseket készített a megfigyeltek közéleti tevékenységéről, politikai megnyilatkozásairól, munkahelyi és baráti kapcsolatairól stb.
A megfigyeltek közé tartozott például Semmelweis Ignác, Rómer Flóris, de Teleki Blanka, Leőwey Klára és Brunswick Teréz is.

Balla Antal és a dömsödi árvízvédelmi töltések

magyar

Balla a 18. század második felének egyik jelentősebb mérnöke és térképésze volt, akinek nevéhez fűződik többek között az 1793-ban megjelent Pest-Pilis-Solt vármegyei térkép és a Pest és Szolnok között húzódó Duna–Tisza-csatorna első mérnökileg kidolgozott terve 1791-ből.

Katyń, Lidice, Oradour… és Újvidék

magyar

Felemás szembenézés

A cikk első részét itt tekinthetik meg.

A teljes hírzárlat miatt nem lett az újvidéki ügynek országos visszhangja, ugyanakkor Budapestre különböző csatornákon keresztül eljutottak információk és megjelentek feketén kínált személyes holmik, értéktárgyak is. A bűnvádi eljárás folytatását – a honvédtisztek esetében is – 1943.

„állitólag scytha betűvel” – A székely írás veszélyei

magyar

Lázár (VII.) János a Lázár család sarja volt, az egyik legősibb székely családé. A család gyalakuti ágából származó Lázár János a Nagyenyedi Református Kollégiumban Pápai Páriz Ferenctől tanult, majd 1719-ben az erdélyi kormányszékhez felesküdve hivatali pályára lépett. 1728 januárjától 1731-ig a marburgi egyetemen tanult. Hazatérése után kiterjedt levelezést folytatott a külföldi és erdélyi tudósokkal, valamint erdélyi püspökökkel. Édesapja halála után mostohaapja a tudós Köleséri Sámuel (1663–1732).

Oldalak

Feliratkozás RSS - Hét dokumentuma csatornájára