Hét dokumentuma

Évfordulók: Báthory István Erdély fejedelme 450 és Lengyelország királya 445

magyar

Nehéz klasszikus hét dokumentumával – egy szép irat bemutatásával - megemlékezni Erdély első választott fejedelméről. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában fennmaradt források csekély volta igazán szívenütő a jelen esetben. Veress Endre: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése (Kolozsvár, 1944) című munkájának fejedelemség korára vonatkozó első kötete 493 dokumentumot közöl, ezek közül kilencet őrzünk levéltárunk különböző fondjaiban.

Csernobil 35

magyar

Az elmúlt évtizedekben egyre másra jelentek meg e témáról a különböző ismeretterjesztő, tudományos és „szenzációhajhász” cikkek. A „lájkvadász” és kattintásokra csábító hangzatos címek mögött azonban sokszor kevés a valós tartalom, nem beszélve arról, hogy a térségben virágzik a katasztrófaturizmus, ami kétségkívül jelentős bevételi forrást jelent Ukrajnának és minden bizonnyal korántsem „érzékenyítő” hatása van. (Ez utóbbi célja eredendően az lenne, hogy a világ ne feledkezzen el a balesetről).

Országvesztő fejedelem? 400 éve született II.Rákóczi György

magyar

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (Sárospatak, 1621. január 30. – Nagyvárad, 1660. június 7.) megítélésére rányomta a bélyegét a lengyel hadjárat balsikere, de még inkább az azt követő oszmán hadjárat és annak szörnyű következményei. Országveszejtő fejedelemként, apja árnyékából kitörni készülő nagyravágyóként egyaránt láthatjuk őt történeti és szépirodalmi művekben egyaránt.

Trianon emlékezete a 20. századi magyar emigrációban

magyar

A diaszpórában élő magyarok számára a történelmi emlékezet a mai napig fontos összetartó erőt képvisel. Az ismertetett források arról tanúskodnak, hogy a trianoni békeszerződés értelmében elcsatolt területek magyar lakosságának megpróbáltatásaival különösen erős szolidaritást éreztek, hiszen a kényszerű országváltás mindnyájuk számára közös tapasztalattá vált.

A karantén után – egészségügyi igazolások a kora újkorban

magyar

Az egészségügyi igazolások eredete a tengeri kereskedelemmel és közlekedéssel függ össze, a rendszer kialakítása a 14. századi nagy európai pestisjárványhoz és elsősorban Velencéhez köthető. Jól mutatja ezt az a tény, hogy az alapfogalmakat évszázadokon át olaszul használták, más nyelvek esetében is.

Trianoni határokmányok az MNL Országos Levéltárában

magyar

A trianoni békeszerződésben leírt határvonalat térképen is rögzítették (1921:XXXIII. tc. 27–28. cikk). A megjelölt határokat a helyszínen határrendező, határmegállapító bizottságok tűzték ki (1921:XXXIII. tc. 29. cikk). A bizottságokat a szerződés életbeléptetése után alakították ki a Szövetséges és Társult Főhatalmaknak, valamint az érdekelt államoknak a képviselőiből (1921:XXXIII. tc. 43., 46., 50., 71. cikk).

50 éve adták át az M2-es metróvonalat

magyar

A kelet-nyugati irányú metróvonal, de a budapesti földalatti hálózat egészének történetére is szép számmal találhatunk szakirodalmat a könyvtárak polcain és az online térben, némileg azonban más a helyzet a metró levéltári forrásaival, amelyre ez idáig talán kisebb figyelem irányult. A budapesti földalatti történetében elmélyedni kívánó kutatónak mindenképpen érdemes ellátogatni a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Hét dokumentuma csatornájára