Erdély

Online könyvbemutató: Erdély – 1000 év öröksége

A könyv egy összefogás eredményeként jelent meg: az erdélyi Iskola Alapítvány kereste meg a Magyar Nemzeti Levéltárat, hogy az ott őrzött ritkaságokat bemutatva közösen adjanak ki egy gazdagon illusztrált, tudományos igényű, színvonalas ismeretterjesztő kiadványt.

Megjelent: Erdély – 1000 év öröksége

A könyv öt fejezete a honfoglalás korától egészen 1918. december elsejéig tekinti át Erdély történetét. Nemcsak a helyi politikai eseményekről és folyamatokról, hanem a társadalmi és gazdasági változásokról is részletes írások szólnak. Az egyes témák további érdekességeit keretes írások egészítik ki. A korszakokat áttekintő fejezeteket szakértő történész-levéltáros kollégáink: Kurecskó Mihály, H. Németh István, Kulcsár Krisztina, Németh György és Fiziker Róbert jegyzik.

„Nem hódító, hanem rabló hadjárat”

A kommunista diktatúra időszakában is kibeszéletlen maradt a téma, a rendszerváltást követően pedig az akkori eseményeknek már csak nagyon kevés szemtanúja élt. Ennek ellenére az 1916. őszi, a korabeli magyar szóhasználat szerint „példátlan orvtámadás” mind a mai napig befolyásolja a románokról kialakított, az „árulással” és a „hitszegéssel” összefüggő negatív sztereotípiáinkat.

 

Kökösi Nagy Miklós címereslevele

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Erdélyi Fejedelemségre vonatkozó anyagában, mindenekelőtt a Királyi Könyvekben (F 1) és az erdélyi hiteleshelyi jegyzőkönyvekben (protocollumok) egyetlen címerkép sem található. Erre több magyarázatot is adhatunk: az Erdélyi Fejedelemség társadalma ugyanis erősen katonai jellegű volt, ebből következően főként a 17. században feltűnően elszaporodott az ún. kondicionális (feltételes) nemesítés önálló címeradomány nélkül, továbbá az is, hogy a címerkiállítás jelentős költséggel járt.

A Csíki-medencében járva kihagyhatatlan látnivaló a csíksomlyói Mária-kegytemplom, ami a magyarság legkeletibb búcsújáróhelyéből a rendszerváltást követően a magyarság legnagyobb zarándokhelyévé vált. Csíksomlyó ferences kolostora révén több évszázados katolikus vallási központ, ma már nem önálló település, mivel 1959-ben Csíkszeredához csatolták. A kolostorépület 18. századi, a középkori templom helyén álló barokk kegytemplom a 19. század elején épült.

A Magyar Nemzeti Levéltár Székelyföldre szervezett nyári kirándulása felejthetetlen élményeket nyújtott a résztvevők számára. A programban szerepelt a Nyerges-tetői megemlékezésen való részvétel, az úzvölgyi katonatemető megtekintése, látogatás a csobotfalvi egyházi gyűjtőlevéltárban és a Márton Áron Múzeumban, valamint egy túra a Vargyas-szorosban. Meseszép tájakon jártunk, felemelő érzést nyújtó emlékhelyeket láttunk, továbbá élő hitet és hagyományt.

(Le)hallgatásra ítélve | Könyvbemutató

Köszöntőjében Szabó Csaba az MNL főigazgatója felidézte, hogy régre tehető Nagy Mihály Zoltánnal való ismeretsége, és hogy a Bihar Megyei Állami Levéltár főlevéltárosa már húsz évvel ezelőtt is foglalkozott Márton Áronnal. Kiemelte továbbá: a 20. századdal foglalkozó egyháztörténészek számára a gyulafehérvári püspök személye ugyanúgy megkerülhetetlen, mint Mindszenty József bíborosé.

Beszámoló A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című fórumról

A megtisztelő felkérésnek eleget téve Kulcsár Krisztina és Arany Krisztina erdélyi vonatkozású történettudományi előadást tartottak; Laczlavik György és Rácz György pedig a szervezők kérésére ismertették az Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) népszerű adatbázisaival kapcsolatos újdonságokat. Rácz György emellett bemutatta a Mátyás király emlékév keretében megvalósult, Merre járt Mátyás király című új online applikációt, amely az MNL honlapjáról érhető el.

A székelyek és a székely írás eredetével kapcsolatosan több elgondolás van. A székelyek török népektől való származásának alátámasztására az egyik döntő érv eddig a korábban rovásírásnak nevezett székely írás volt. Most azonban kiderült, hogy a székely írást a Kárpát-medencében, az angolszász–ír papoktól még Árpád honfoglalása előtt vették át az egykori Avar Kaganátus nyugati határát védő, a Karoling-korban is ott élő székelyek. A Valóságban megjelent tanulmány rövid összefoglalója következik.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Erdély csatornájára