Erdély

Szakmai továbbképzés erdélyi levéltárosoknak

A Magyar Nemzeti Levéltár egyik alapfeladatának tekinti a magyarországi és a határon túli magyar emlékezetkultúra ápolását, a nemzeti és a helyi önazonosság-tudat erősítését, a kulturális javakhoz való hozzáférés megkönnyítését. Nemzetpolitikai, kulturális, oktatási misszióként fogja fel a határon túli magyar kollégákkal való együttműködés szorosabbra fűzését, szakmai felkészülésük elősegítését.

A kora újkorban bevándorolt, elsősorban Erdélyben megtelepedett, kereskedelemmel foglalkozó nemzetiség sokat hozzátett a „Tündérkert” sokszínű gazdasági és kulturális életéhez. E bejegyzéssel a 100 éve történt örmény tragédiára is emlékezünk.

Tovább az egész bejegyzéshez

Mindennapi kenyerünk

A gabonafélék és a belőlük készült ételek régóta meghatározó részei az emberiség táplálkozásának. Az ókortól kezdve számos történet fűződik hozzájuk, hogy csak József (Ter 41.-44. fejezet) vagy Ruth (Ruth) történetét, az allegóriaként használt magvető példabeszédet (Mt 4, 3-9) vagy kenyérszaporításokat (Mt 14, 13-21; Jn 6, 1-15) említsük.

Misztótfalusi Kis Miklós betűmintalapja

Misztótfalusi Kis Miklóst, a magyar nyelvhasználat előmozdításáért mindenét feláldozó, tragikus sorsú, világszerte híres nyomdászt, betűmetszőt és könyvkiadót – kívánsága szerint – kétszer búcsúztatták el halálát követően. (A fenti idézet Tótfalusi Kis Miklós Halotti kártájából való, fordította: Jakó Zsigmond.) A barátok – köztük Pápai Páriz Ferenc, Bod Péter – az egyházi szertartás mellett külön is megemlékeztek életéről és tevékenységéről.

„Munkámat szeretettel végzem”

„Az átlagember életének tényei, a viselkedését irányító normák, erkölcsi meggyőződések, hitbéli elvek feltárása a történetírói megismerés valami egészen új módját feltételezi" - hangsúlyozta Gyáni Gábor: A mindennapi élet, mint kutatási probléma című tanulmányában (Aetas 1997. 1.szám).

Bethlen Gábor megválasztása és erdélyi fejedelmi évei

Bethlen Gábor (1580. november 15. - 1629. november 15.) tizenhárom éves korától kezdve az egymást követő fejedelmek udvarában nőtt bele Erdély életébe. Egyaránt látott tiszteletre méltót (Bocskai István, Báthory Gábor korai évei) és elrettentőt (Báthory Zsigmond). Amíg tisztessége és meggyőződése engedte, kitartott uralkodói mellett, akiknek hatalomra jutását is többször támogatta, elősegítette - Bocskai István és Báthory Gábor részére is kijárta az ahdnámét (szultáni megerősítést) a Portán.

Gyermek született nékünk!

Nem a mai kor találmánya az újrahasznosítás. A középkor embere igencsak megbecsülte – többek között – az íróanyagot, amely elég szűkösen, vagy meglehetősen drágán állt rendelkezésére. Gondoljuk csak meg, hogy egy-egy pergamen kódexhez egy-egy kisebb birkanyáj bőrére volt szükség, és a megmunkálás is időigényes volt. A papír se hengerekről gördült vég nélkül, hanem ívenként kellett meríteni, szárítani.

Tóth Ágoston térképvázlata

Tóth Ágoston 1831-ben végzett a bécsi hadmérnöki akadémián, ezt követően 17 éven keresztül a magyarországi kiegészítésű 34. (Vilmos porosz herceg) gyalogezredben szolgált. Többször megpróbált a vezérkarhoz kerülni, de csak annak rajzolóirodájáig jutott.  Csapatszolgálatát térképészeti feladatok miatt többször megszakította, így  a második katonai felmérés keretén belül részt vett Hont vármegye felmérésében, de 1846 nyarán elkészítette például Pétervárad környékének szintvonalas térképét is.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Erdély csatornájára