Erdély

Címereslevelek Izabella királynétól

A zutori Szabó címereslevelet, mely a millenniumi kiállításon is szerepelt, 1896-ban még „talán egyetlen”-ként említi Varjú Elemér. Ma három eredetiben fennmaradt címereslevelet ismer a szakirodalom, melyeket Izabella királyné adományozott. Mindhárom a Magyar Országos Levéltár őrizetében van: máramarosi Szigethy Literatus Pálé 1545. szeptember 19-én kelt Gyaluban, somosdi Székely Balázsé 1547. május 14-én kelt Gyulafehérváron, zutori Szabó Lukácsé 1548. március 14-én kelt Gyaluban. Ez utóbbit kölcsönözzük hamarosan Lengyelországba.

 

A gyilkos kés

Az irat, amelyet a héten bemutatunk, az Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak Gubernium Transylvanicum Judiciale Permellékletek (F 80) sorozatának egyik darabja (No. 1147). Olyan peres ügyek iratai tartoznak ide, melyek az Ügyiratok (F 79) sorozatba terjedelmi okok miatt nem voltak besorolhatók (528/1832). Az egyes iratok a per szakaszairól másolatot, vagy bő tartalmi kivonatot hoznak. A Guberniumban megmaradt bírósági anyag jelentőségét emeli, hogy az Erdélyi Királyi Tábla Levéltára (O 105) az 1945. januári tűzvészben szinte teljesen megsemmisült.

Vesztegzárállomások a Habsburg Birodalom határvidékén

Európában az 1347 és 1349 közötti pestisjárvány volt a legsúlyosabb, Siena lakosságának például a hatvan százaléka e járványban halt meg. Magyarországon a középkor és a koraújkor folyamán is időről-időre megjelent a pestis — számos pestisoszlop tanúsítja a járvány elleni küzdelmet és a túlélők háláját. A Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, 1708-tól is hatalmas pestisjárvány pusztított. III. Károly már 1728-ban ellenintézkedést rendelt el a fertőzésveszély ellen, de ez végül nem valósult meg.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Erdély csatornájára