Erdély

A könyv egy összefogás eredményeként jelent meg: az erdélyi Iskola Alapítvány kereste meg a Magyar Nemzeti Levéltárat, hogy az ott őrzött ritkaságokat bemutatva közösen adjanak ki egy gazdagon illusztrált, tudományos igényű, színvonalas ismeretterjesztő kiadványt. Az ötletet felkarolta a Libri Kiadó is, az együttes munka eredménye pedig egy átfogó, informatív, a szakmai és a laikus olvasóközönség számára egyaránt izgalmas és látványos kötet lett.

A könyv öt fejezete a honfoglalás korától egészen 1918. december elsejéig tekinti át Erdély történetét. Nemcsak a helyi politikai eseményekről és folyamatokról, hanem a társadalmi és gazdasági változásokról is részletes írások szólnak. Az egyes témák további érdekességeit keretes írások egészítik ki. A korszakokat áttekintő fejezeteket szakértő történész-levéltáros kollégáink: Kurecskó Mihály, H. Németh István, Kulcsár Krisztina, Németh György és Fiziker Róbert jegyzik.

A kommunista diktatúra időszakában is kibeszéletlen maradt a téma, a rendszerváltást követően pedig az akkori eseményeknek már csak nagyon kevés szemtanúja élt. Ennek ellenére az 1916. őszi, a korabeli magyar szóhasználat szerint „példátlan orvtámadás” mind a mai napig befolyásolja a románokról kialakított, az „árulással” és a „hitszegéssel” összefüggő negatív sztereotípiáinkat.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Erdélyi Fejedelemségre vonatkozó anyagában, mindenekelőtt a Királyi Könyvekben (F 1) és az erdélyi hiteleshelyi jegyzőkönyvekben (protocollumok) egyetlen címerkép sem található. Erre több magyarázatot is adhatunk: az Erdélyi Fejedelemség társadalma ugyanis erősen katonai jellegű volt, ebből következően főként a 17. században feltűnően elszaporodott az ún. kondicionális (feltételes) nemesítés önálló címeradomány nélkül, továbbá az is, hogy a címerkiállítás jelentős költséggel járt.