Jókai regényőse és Pest vármegye
Rábi Mátyás Pozsony vármegyében, Királyfalván született 1752-ben, a kor és családi viszonyaihoz képest jó neveltetésben részesült, gimnáziumi végzettséget szerzett. Ezt követően a 18. század legmagasabb szintű pénzügyigazgatási intézményénél, a Magyar Királyi Kamaránál kezdett írnokként dolgozni 1773-ban, ahonnan hat évvel később több súlyos hivatali visszaélés, továbbá papír és írószerlopás miatt elmozdították .
Életrajza számunkra pár éven keresztül nem rekonstruálható. Bizonyos, hogy Rábi Szentendrén telepedett le 1784-ben, ahol kamarai tapasztalatai alapján azzal töltötte idejét, hogy kincstári jogokra, elmaradt uralkodói bevételekre derítsen fényt. A korban ugyanis, ha valaki valós uralkodói bevétel elmaradását tudta bizonyítani, akkor az igazolt és behajtott hiány 1/3-át jutalomként megkapta. Rábi Mátyás, amint letelepedett a városban elkezdte gyártani a feljelentéseket. A beadványai nyomán elindult vizsgálatok azonban eredménytelenül zárultak, és a hamis vád visszahullott annak megfogalmazójára. A vétkest vizsgálati fogságba helyezték és Pest vármegye tömlöcébe vitték. A legendák szerint innen szerb női viseletben tudott megszökni 1786. december 6-án. Bécsben azonban elfogták és visszavitték a cellájába, a nép fellázításáért és más gonosztettekért elítélték. 1789. július 29-én helyezték szabadlábra. Feljelentési tevékenységét szabadulása után Bécsben is tovább folytatta, de ennek már nem adtak hitelt, majd 1794-ben elmenekült a Habsburg Monarchiából. Emlékiratai Justizmord címmel Strasbourgban jelentek meg 1797-ben, életéről ezt követően nem maradt fenn információ. Munkájának címlapján már nemesi, Ráby formában írja a nevét, jóllehet nemesi kiváltságainak alapja ismeretlen, vagy valótlan.
Önéletírása diplomatikusan szólva nem áll összhangban a dokumentumokban rögzített adatokkal, sokszor Önmaga vallomásaival sem, tehát tevékenységét megszépítette. Ezt a kozmetikázott történetet találta meg Jókai Mór és színezte, alakította tovább regényében. Életének számos időszaka mindmáig homályba burkolódzik.
Jelenleg tehát a Rábi Mátyás történetének három rétege különíthető el tisztán: a történelmi valóság, amelyet a levéltári dokumentumok tükröznek, az önéletírás és végül a szépirodalmi fikció.
Tagintézményünk őrizetében áll Rábi Mátyás pere, amelyet kitudja miért az 1806. évhez lajstromoztak a büntetőügyek között. Az 1785. évi közgyűlési iratanyag is bőséges terjedelemben foglalkozott a szerencselovag ügyeivel. Ugyanakkor Szentendre 1770-es és 1780-as évekbeli iratanyaga szegényes, pénzügyi iratok nem is maradtak fenn Rábi korszakából. Így a Jókai hőse által felfeldezett esetleges visszaélések igazolása, vagy megcáfolása lehetetlen.
A téma iránt érdeklődő olvasóknak Hajdú Lajos könyvét ajánlhatjuk, amely Nyomozói jelentés a Ráby ügyről címmel látott napvilágot, illetve a Ferenczy Múzeumi Centrum 2025 novemberében nyíló kiállítását, ahol látványos körülmények között ismerhetik meg Jókai kalandor regényhősét.
Schramek László
Új hozzászólás