Veszprém vármegye kincsestára 49. – „Igazgató úr, fordítsa vissza köpönyegét!” A kora kádári hatalom káderproblémái a Péti Nitrogénművek példáján keresztül

A Péti Nitrogénművek több okból kifolyólag is prioritást élvezett a szocialista propaganda számára. Elsősorban termelési jellegénél fogva kiemelt stratégiai jelentőséggel bírt. Másodsorban pedig a gyár az újonnan alapított szocialista város, Várpalota II. kerületének, az 1951 októberében szervezett Pétfürdőnek a területén helyezkedett el.[1] A Kádár rezsim forradalom utáni megerősödését nagyban gátolta a kezdeti káderhiány. Ennek tipikus példáját látjuk a Nitrogénművek akkori igazgatójának, Kardos Ferencnek a példáján keresztül.

Kardost a korabeli beszámolók iszákos, léha emberként írják le, aki a párt jóvoltából végezte el az ún. „Vörös Akadémiát” és a párt jóvoltából foglalhatta el az igazgatói széket. 1956 előtt, mint jó kommunistát tartották számon. Azonban 1956. október 23. után szemléletében és magatartásában éles váltás következett be. Október 26-án hitet tett a forradalom mellett és lelkesítő beszédet intézett a gyári munkásokhoz. Ennek hatására a munkások eltávolították a gyárról a vörös csillagot és vezetésével megalakult a helyi munkástanács. Két nappal később igazgatói utasításban tiltotta meg 16 kommunista munkás belépését a gyárba.[2]

A Középdunántúli Napló 1957. március 10-i számában Angyal Mihály tollából egy gunyoros hangvételű cikk jelent meg „Igazgató úr, fordítsa vissza köpönyegét!” címmel többek között Kardos 1956 őszi, illetve a pétfürdői pártszervezési munkát akadályozó tevékenységéről.

1. kép: Angyal Mihály cikke a Középdunántúli Napló 1957. március 10.-i számában

Az igazgató körül kialakulóban lévő helyzet Pétfürdőn, Várpalotán, sőt a megyén túl is terjedt, az MSZMP vezetés felsőbb szintjéig begyűrűzött. 1957. március 12-i keltezéssel Tasnádi Emil a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Ipari és Közlekedési Osztályáról írásbeli megkeresést intézett Pap Jánoshoz, aki akkor az MSZMP Veszprém megyei Intéző Bizottságának elnöki tisztét töltötte be, majd később mint a Bizottság első titkára játszott meghatározó szerepet. Levelében az ügy sürgős kivizsgálását kérte.[3]

2. kép: Tasnádi Emil Pap Jánosnak írt levele

Az ügy előzménye 1956 novemberéig nyúltak vissza. Baski Sándor, a várpalotai MSZMP intéző bizottságának elnöke felkereste Kardos Ferencet. Tájékoztatást kért az újonnan szerveződő párt pártszervezési munkálatai felől. Az igazgató elhárította az érdeklődést, kijelentette, hogy pártszervezésről addig szó sem lehet, amíg a gyár legalább részlegesen nem kezdi meg újra a termelést. Szerinte erre legkorábban 1957 negyedik negyedévében kerülhet sor. Ugyanakkor Kardos személyes ellentéteit is hangoztatta: nem volt hajlandó belépni a helyi alapszervezetbe, mivel annak létrejöttét Varga Géza, a Nitrogénművek korábbi rendészeti osztályvezetője kezdeményezte, akit Kardos a forradalom alatt eltávolított beosztásából.[4]

Pap János és Bakos István az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának osztályvezetője 1957. április 1-én válaszolt Tasnádi levelére. Ebben kifejtik, hogy bár Kardos vezetése alatt a gyárban november 4. után is a „…hangulat igen magasfoku volt.” (sic!)[5] Szerintük a termelés leáll(ít)ásának oka a szénhiány volt, nem pedig az igazgató által 1956. december 11-12-én szervezett munkabeszüntetés. Válaszukban leírják, hogy újra megalakult a helyi SZDP és értelmiségi szakszervezetet is létrehoztak, és ezek keretein belül nyílt ellenpropagandát folytattak a párt és a Szovjetunió ellen. Mentegetőzésként felhozzák, hogy sem a forradalom alatt, sem pedig az azt követő időszakban géprombolásra, erőszakra (pl. emberölés) a gyárban nem került sor.[6]

3. kép: Pap János és Bakos István Tasnádi Emilnek írt levele első oldala

Pap és Bakos válasza rávilágít Baski Sándor Kardos Ferencnél tett látogatásának valódi indokára is. A forradalom után újjászerveződő párt súlyos káderproblémákkal küzd, ezért bizonyos megalkuvásokra is képes, az október 23. előtti jó kádereket igyekeznek ismét megnyerni a hatalomnak. A helyi MSZMP szervezése két irányból indul meg. Egyrészt Kardos igazgató és hű embere Szabó Kálmán, korábbi szappangyártó, a munkástanács megbízásából, révén, akik a hivatkozott újságcikk és a megyei pártbizottság jelentése szerint inkább szabotálták a pártépítést, mintsem elősegítették volna; másrészt a már korábban emlegetett Varga Géza és társai jóvoltából. Ez utóbbiak munkáját Kardosék, ahol csak tudták, gátolták.[7] Végül 1957. január 2.-án megalakult a helyi szervezet, melynek Kardos és köre nem lett a tagja.[8]

A helyzet azonban nem oldódott meg, így szükségessé vált a felső pártvezetés beavatkozása. 1957. február közepén Zemplényi Pál kormánybiztos érkezett Pétfürdőre, hogy konszolidálja a helyzetet és elérje, hogy Kardos Ferenc is tagja legyen a helyi pártszervezetnek.[9] A helyi párttagok Kardos iránti ellenszenve és felvétele elleni ellenállása következtében Zemplényi kénytelen volt dolgavégezetlenül hazatérni Budapestre. A feszültség fennmaradt, feloldásának egyetlen módja, hogy Kardost felmentik igazgatói állásából, és nem erőltetik a pártba való felvételét.

Erre végül, mint ahogy az Pap János 1957. április 2-i keltezésű Tasnádi Emilnek írt újabb leveléből kiderült, 1957 március végén, április legelején sor került: Kardost alkalmatlansága miatt eltávolították a Péti Nitrogénművek éléről.[10]

4. kép: Pap János újabb levelének első oldala

A fenti példa jól rávilágít az MSZMP korai problémájára. Felülről, helyismeret és a helyi kapcsolati háló beható ismerete nélkül nem lehet a pártépítés és szervezés munkáját véghez vinni, ahogy Angyal Mihály is cikkében fogalmaz: „…a párt mégiscsak alapszervezetekre épült és ezek az alapszervezetek döntenek abban, hogy kit vesznek fel, vagy nem vesznek fel a párt tagjai közé.”[11]

Képek jegyzéke:

Indexkép: https://fortepan.hu/hu/photos/?q=p%C3%A9tf%C3%BCrd%C5%91 ideje: 2025. október 17.

1. kép: https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_1957_03/?query=veszpr%C3%A9mi+n%C3%A9p%C3%BAjs%C3%A1g&pg=52&layout=s

letöltés ideje: 2025. október 16.

2. kép: MNL-VEML_XXXV.1. MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának iratai. 36-1-225/1957: Tasnádi Emil Papp Jánoshoz írt levele

3. kép: Hu-MNL-VEML_XXXV.1. MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának iratai. 36-1-225/1957: Bakos István és Pap János Tasnádi Emilnek írt válaszlevele

4.kép: Hu-MNL-VEML_XXXV.1. MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának iratai. 36-1-225/1957: Pap János Tasnádi Emilnek írt újabb levele

Levéltári források:

MNL-VeML-XXXV.1.  -  Az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának iratai. 31-1-225/1957.: A Péti Nitrogénművek pártszervezetének helyzete

Internetes (Arcanum) források:

Angyal 1957 = Angyal Mihály: Igazgató úr, fordítsa vissza a köpönyegét! Középdunántúli Napló I. évfolyam (1957) 59. szám (március 10.) 3.

https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_1957_03/?query=veszpr%C3%A9mi+n%C3%A9p%C3%BAjs%C3%A1g&pg=52&layout=s

Felhasznált irodalom:

Fejes 1982 = Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1981. Veszprém, 1982.

Varga 1998 = Veszprém megyei életrajzi lexikon. Szerk.: Varga Béla. Veszprém, 1998.