Történetek az apotékából – Érdekességek a hazai patikatörténetből

Három éve, 2022-ben indult a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a csömöri Sinka István Könyvtár tudományos ismeretterjesztő sorozata.  „A történelem házhoz jön” program célja, hogy történész és levéltáros előadók segítségével megismertessék a hallgatókkal a levéltárak különleges és „titokzatos” világát, és egyben bemutassuk a magyar történelem fontos eseményeit. Ez alkalommal Szima Viktória gyógyszerészettörténész, az MNL Fejér Vármegyei Levéltárának levéltárosa tartott képekkel és adatokkal gazdagon illusztrált előadást, amelyet a helyi gyógyszertárak is támogattak.

Az előadó részletesen ismertette a gyógyszerészeti szakma összetett és bonyolult történetét. Magyarországon a 18. századig az orvosok, illetve az orvos-gyógyszerészek maguk foglalkoztak a gyógyszerek készítésével és kiadásával. Annak ellenére, hogy már az 1644-ben kiadott Lex Sanitaria Ferdinanda megpróbálkozott a gyógyító és a gyógyszerelőállító tevékenység szétválasztásával, a gyógyszerészi gyakorlat tényleges elkülönítése csak egy évszázaddal később, Mária Terézia idején valósult meg. A gyógyszertárak engedélyezése 1723-tól helytartótanácsi jog lett a korábbi városi, majd királyi jog helyett, és az újonnan létesített apotékák már közelebb álltak a mai értelemben vett közegészségügyi intézményekhez, mint a korábbi vegyes- és fűszerkereskedésekre is emlékeztető elődeik. 1752-ben Mária Terézia felszólította a vármegyéket, hogy legalább egy gyógyszertárat hozzanak létre területükön. Ennek köszönhetően a hazai gyógyszertárak száma is növekedésnek indult, számuk 50 év alatt megnégyszereződött. A Mária Terézia által 1770-ben kiadott Generale Normativum in Re Sanitatis választotta le az orvosi tevékenységről és szabályozta a patikus feladatokat, továbbá a hagyományos céhes jellegű képzés helyett a gyógyszerészi gyakorlatot egyetemi végzettséghez kötötte. Ugyanakkor még 1786-ban is az ellenőrzött magyarországi patikák mintegy 34 százalékában a gyógyszerész diploma nélkül dolgozott. A kutatási téma szakavatott ismerőjének számító kolléganő összességében megállapította, hogy a modern gyógyszerész szakma alapjai a 18. században teremtődtek meg, ami lehetővé tette, hogy a hivatás a 19–20. században tovább fejlődjön. Előadásában külön kitért a csömöri patikák történetére is, és konkrét példákon keresztül mutatta be a patikusok olykor misztikus, de mindenféleképpen érdekes világát. Az előadást rövid beszélgetés követte, ahol a jelen lévő szakemberek megosztották a hallgatósággal a tapasztalataikat, gondolataikat.

A következő alkalommal, november 6-án Bene Krisztián történész tart majd előadást a magyarok helyéről, szerepéről a Francia Idegenlégióban, amelyre továbbra is várnak mindenkit szeretettel.