Magyar Nemzeti Levéltár

Március 5-én délelőtt fél tíztől immáron ötödik alkalommal szervezi meg a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a Hungarika workshopot, amelyen az előadók az angolszász-amerikai világban fellelhető magyar vonatkozású iratanyaghoz kapcsolódó kutatásaikat ismertetik. A programot a Magyar Levéltárosok Egyesülete a Nyitott Levéltárak 2025/2026 évi országos rendezvénysorozatában ebben az évben is támogatja.

A délutáni program a forrásokból építkező történeti narratívákra fókuszál. Bemutatásra kerül Bánszki Hajnalka A csehszlovák–magyar lakosságcsere Nyíregyházán (1946–1948) című kötete, majd sor kerül a Csehszlovák–jugoszláv–magyar népességmozgás adatbázis ünnepélyes átadására, amely két éven keresztül, széles körű közösségi összefogással és aktív részvétellel készült. Az adatbázis nemcsak kutatási segédletként, hanem a családtörténeti emlékezet megőrzésének eszközeként is szolgál.

A képekkel gazdagon illusztrált album Ulmtól a Fekete-tengerig, a 19. század elejétől napjaink revitalizációs beavatkozásaiig tárgyalja a dunai városok vízhez, illetve konkrétan a kikötőkhöz kapcsolódó emlékeit.

Az 1354-től kiváltságos mezővárost Magyaróvárt, 1872-ben az országos községrendezés során, nagyközséggé minősítették.

A Levéltári Délutánok legutóbbi előadásán Végső István, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) segédlevéltárosa beszélt hazánk 20. századi történelmének egyik legvéresebb időszaka nyitányának számító kormányzói lemondást és a nemzetvezetői kinevezést rögzítő iratról és annak sorsáról. A háborús vereség tényével szembesülő Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, 1944 októberében sikertelen kísérletet tett a második világháborúból való kiugrásra. Románia, Bulgária és Finnország átállása után a magyar kiugrás, az 1944.