- A neved alapján adja magát az első kérdés, amire sejtjük a választ: vannak sváb őseid?

2024 őszén indult, és 2025-ben, az év első félévében folytatódott a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) és a Magyar Történelmi Társulat közös történelmi ismeretterjesztő előadássorozata, a Levéltári Délutánok, az egyes rendezvényeknek a Bécsi kapu téri palota adott otthont.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Levéltár támogatásával megjelent kiadvány a „nagy háború” egy olyan hadszínterére fókuszál, amelyre a magyar történettudomány, ezen belül pedig a hadtörténet kevésbé fordított figyelmet, ellentétben például a Doberdó-fennsík közismerten véres csatáival. Erre csak részben szolgálhat magyarázatul, hogy  számos  történeti forrás lett az enyészeté a háborút követően. A könyv tehát ilyen értelemben is bízvást tekinthető hiánypótlónak.

Március 5-én délelőtt fél tíztől immáron ötödik alkalommal szervezi meg a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a Hungarika workshopot, amelyen az előadók az angolszász-amerikai világban fellelhető magyar vonatkozású iratanyaghoz kapcsolódó kutatásaikat ismertetik. A programot a Magyar Levéltárosok Egyesülete a Nyitott Levéltárak 2025/2026 évi országos rendezvénysorozatában ebben az évben is támogatja.

A Levéltári Közlemények 95. évfolyamának írásai a szokott módon több tematikus blokkban kerülnek az olvasó elé. Az Európa és a Habsburgok címet viselő egység Ferenc József politikai játszmáitól Habsburg Ottónak az európai integráció szolgálatában végzett tevékenységéig foglalja keretbe az (egykori) uralkodócsalád kiemelkedő tagjaihoz és eszmei hagyatékukhoz kapcsolódó írásokat.

A délutáni program a forrásokból építkező történeti narratívákra fókuszál. Bemutatásra kerül Bánszki Hajnalka A csehszlovák–magyar lakosságcsere Nyíregyházán (1946–1948) című kötete, majd sor kerül a Csehszlovák–jugoszláv–magyar népességmozgás adatbázis ünnepélyes átadására, amely két éven keresztül, széles körű közösségi összefogással és aktív részvétellel készült. Az adatbázis nemcsak kutatási segédletként, hanem a családtörténeti emlékezet megőrzésének eszközeként is szolgál.

A képekkel gazdagon illusztrált album Ulmtól a Fekete-tengerig, a 19. század elejétől napjaink revitalizációs beavatkozásaiig tárgyalja a dunai városok vízhez, illetve konkrétan a kikötőkhöz kapcsolódó emlékeit.

A kötet a korábbi doberdói, 1915–1916-os időszakkal foglalkozó könyvsorozat folytatása, a szerzők ezúttal is arra törekedtek, hogy az alakulatok harcai mellett bemutassák a mindennapi életet és halált, a temetőiket, a front mögötti világot. A könyv a szakemberek mellett a téma iránt érdeklődő olvasókhoz is szól, és segítséget ad a mai Szlovénia területén található emlékhelyek felkereséséhez is.