Június 25. és 27. között Budapesten, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára impozáns épületében, a Bécsi kapu téri palotában rendezték meg a 24. Central and Eastern European Society of Koreanology (CEESOK) nemzetközi tudományos konferenciát. A konferencia társszervezője az Academy of Korean Studies (AKS) volt.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
A helyszínen feldolgozott legkorábbi irat 1901-re datálható, a legkésőbbi pedig a rendszerváltás évéből, 1989-ből származik. A két levéltár munkatársai 2025. június hónap végén jelentős mennyiségű iratot tekintettek át, rendszereztek és vettek illetékességből nyilvántartásba, vállalva ezzel a múlt egy kis töredékének a megmentését.
A mosonmagyaróvári Karolina Kórházban működő Egészségfejlesztési Iroda (EFI) újabb sétáját május 29-én tartották. Az esemény középpontját a Moson vármegyei Karolina Kórház működésének 160. évfordulója adta. Ennek keretében járták be a várost, és mutatta be Beregszászi Balázs munkatársunk Magyaróvár 19. századi egészségügyi intézményeit. A séta kezdete és a kórház történetének ismertetése egyazon helyszínen volt, a kórház előtti és melletti Régi Vámháztéren.
A kiállításon a régészeti feltárás során előkerült tárgyak, izgalmas leletek mellett bemutatjuk a türbe egyetlen fennmaradt alaprajzát is, amelyet gróf Esterházy Pál (1635–1713) nádor, későbbi birodalmi herceg készített 1664-ben, és eredetijét a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára térkép- és tervtára őrzi (Jelzete: HU-MNL-OL-T 2-1051.). A turbéki helyszín megismerését pedig szintén a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményében lévő Zsib
Barátaimmal és kutatótársaimmal, Rózsafi Jánossal és Stencinger Norberttel 2002 óta a helyszínen is kutatjuk a Nagy Háború magyar vonatkozású emlékeit. Közös fő kutatási területünkké az olasz front és azon belül a Doberdó-fennsík vált.
Az Elegancia és hagyomány. A tihanyi bencések a füredi Anna-bál két évszázadában című tárlat méltó emléket állít a hagyomány szerint immár kétszáz éves balatonfüredi Anna-bál történetének, egyúttal bemutatja a bencés rend szerepét a balatoni üdülőkultúra kialakulásában. A kiállítás telt ház előtt megtartott megnyitóján köszöntő beszédet mondott Mihályi Jeromos perjel, Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Szlavkovszky Mariann, a kiállítás kurátora. A zenét a Dugóhúzó együttes szolgáltatta.
