Lettországot a legtöbben Európa egyik legzöldebb országaként, valamint a több mint másfél évszázados múltra visszatekintő Nemzeti Ének- és Táncfesztivál hazájaként ismerik. Kevésbé közismert azonban, hogy a Lett Nemzeti Levéltár az ország egyik legjelentősebb kulturális örökségvédelmi intézménye. A miénkhez hasonló struktúrában működő központosított levéltári rendszerben 26 regionális levéltár őriz mintegy 174 kilométernyi iratanyagot, 390 munkatárs segítségével.

„Az én feladatom az, hogy átvezessem a rendet a Vörös-tengeren” – Legényi Norbert pannonhalmi főapát küzdelme a kommunista államhatalommal (1958–1969) című könyvet Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója mutatja be a 16 órakor kezdődő eseményen. Ezt követően Szabó Csaba és Várszegi Asztrik mellett Balogh Margit történész, az MTA doktora és Vörös Géza, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Levéltári Főosztályának vezetője beszélgetnek a kötetről.

A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat közös sorozatának újabb előadása hangzott el május 12-én a Levéltári Délutánok tudományos ismeretterjesztő programunkon. Ezúttal Csorba László történész (ELTE BTK Történeti Intézet), a Budapest Történeti Múzeum főigazgatója „Korunk szelleme a demokrácia” – A Kossuth-emigráció az Újvilágban címmel adott elő a Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermében.

B. Halász Éva jelentette meg a I. Lajos király és családtagjai itineráriumai (1342 – 1382) című munkáját, mely a „Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam” sorozat 19. köteteként látott napvilágot. A kötet I. Lajos király és családtagjai – Piast Erzsébet és Kotromanić Erzsébet királynék, Anjou István és Durazzói Károly hercegek és Bajor Margit hercegnő – tartózkodási helyeit közli egységes, áttekinthető formában.

A családtörténeti kutatás egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a levéltárak társadalmi beágyazottságának erősítésében. Az egyének és közösségek múltjukhoz való kapcsolása hozzájárul a levéltári örökség láthatóságának növeléséhez, valamint ösztönzi a levéltári gyűjtemények és szolgáltatások szélesebb körű használatát.

A küldöttség a kéthetes intenzív szakmai úton négy történelmi jelentőségű amerikai várost és azok kulcsfontosságú intézményeit látogatta meg. Washingtonban, a szövetségi fővárosban a delegáció az állami szintű örökségvédelmi modellekkel és a nemzeti emlékezetpolitika alapjaival ismerkedett meg. Hivatalos látogatást tettek az Amerikai Egyesült Államok Belügyminisztériumában (U.S. Department of the Interior), valamint a Külügyminisztérium Kulturális Örökség Központjában (Cultural Heritage Center).

A szimpózium a TRACK 1 tanfolyam záró rendezvénye volt, amelyen a résztvevők beszámoltak arról, hogyan hasznosították a képzésen megszerzett tudást munkájuk során.

A bécsi kiállítást Helmut Wohnout, az Osztrák Állami Levéltár (ÖStA) főigazgatója nyitotta meg ünnepélyesen, majd köszöntőbeszédet mondott Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország bécsi nagykövete és Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója. Beszédjeikben az 1926. május 28-i badeni levéltári egyezményt méltatták, hiszen a megállapodás a világon is egyedülálló példa arra, hogy két állam miként tudja hosszútávon együttműködésben kezelni közös szellemi tulajdonát, ez esetben a levéltári állományait.