Konferencia a hazai közszolgálat több évszázadának történetéről

magyar

Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen május 29. és 30. között megtartott tanácskozás a magyar közszolgálat történetét vizsgálta a késő középkortól a 20. századig. A három nyitóelőadás közül H. Németh István főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 1945 előtti Kormányszervek Osztályának vezetője a 16-18. századi hivatalnoki etika kialakulását, a hivatalnokságnak új politikai szereplővé válását mutatta be.

Programok sorával készül a levéltár a Múzeumok éjszakájára

magyar

Június 21-én immár huszonnegyedik alkalommal szervezik meg országszerte a Múzeumok éjszakája programot, amelyhez a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára idén is csatlakozik. Magyarország legnagyobb kulturális eseményén több mint négyszáz helyszínen csaknem 2500 programmal várják az érdeklődőket, ahol komoly hangsúlyt kap Jókai Mór alakja. A 2025-ös esztendő legjelentősebb kulturális jubileuma ugyanis egyik legnagyobb írónkhoz, Jókai Mórhoz kötődik. A Jókai 200 emlékév a „mesemondó fejedelem” előtt állít emléket.

A Vaskaputól a Pokolig – az Aggteleki-barlang egyik szakaszának felfedezője: Vass Imre

magyar

Vass Imre 1813 és 1815 között a Pesti Egyetemen az Institutum Geometricum hallgatója volt. Mérnöki oklevelét 1818-ban kapta kézhez, de már ez megelőzően 1817 és 1818 folyamán Hartmann Mihály (1785 k. – Rimaszombat, 1820. január 10.) Gömör és Kis-Hont vármegyei mérnök mellett gyakornokoskodott, ezt követően a vármegye mérnöke lett.

Rangos nemzetközi konferencián adott elő a levéltár munkatársa

magyar

Az MTA TAB Szegedi Akadémiai Bizottság épületében megtarott esemény a „Europe centrale et Afrique francophone à l’issue de la Seconde Guerre mondiale: regads croisés” (Közép-Európa és a francia nyelvű Afrika a második világháború után: vélemények ütköztetése) címet kapta.

„Bécsben az élelmiszerek beszerzése lehetetlen”

magyar

„Bécs város lakossága immár harmadik éve példátlan szenvedésen megy át a fizikai nyomor minden részének elszenvedésével. Éhezik, nincs ruhája és tüzelője, a télen még a világítás is minimumra van redukálva.” – írta Miskolczy Gyula egyik 1948-ban benyújtott jelentésében.

II. világháborús katonai tömegsírt tártak fel a Bécsi kapu téren

magyar

A második világháború végén, 1944 márciusában Németország megszállta Magyarországot, ezzel hazánk, így Budapest is, hadszíntérré változott. 1944/45 telén a magyar főváros szenvedte el a világháború egyik leghosszabb ostromát, amely minden értelemben hatalmas károkat, veszteségeket okozott.

Oldalak

Feliratkozás Magyar Nemzeti Levéltár RSS csatornájára